blog

Ehhehehe nézem már 2 hete nem írtam, szorrrrii. Nézzük mit is csináltam :D
március 10én beteg lettem - mint a kirándulótársaim közül majd' mindenki. Hiroshima flu. Mittomén mi volt, de nem volt kellemes. És én még nem is voltam hasmenéses, talán azért mert étvágyam se volt igazán 2 napig... Csilla próbált etetni finom levessel, az angyal, de abból is csak egy fél csészével tudtam enni kb. Csak feküdtem meg aludtam. De ez bevált mert 12-ére 90%osra meg is gyógyultam. Így viszont nem tudtam kikísérni Ami-chant amikor hazament 11-én :( Mindig amikor ránézek Kame-chanra eszembe jut, és hiányzik a drága... kicsit unalmas az élet itt a kaikanban, nincs nagyon mit csinálni... beszélgetés, filmnézés, közös főzés néha :) pl Seulgi toppogija kegyetlenfinom volt :D finomanszólva kétpofára zabáltuk, hiába volt csípős :D ezt persze megelőzte a koreai bolt felfedezése, vettem is néhány érdekes italt/ételt : rizs makkoli (alkohol, viszonylag alacsony alkoholtartalmú, édeskés), rizses üdítő, rizsdarabokkal! meglepően jó volt :) na meg mangó meg gránátalma. a gránátalmásat még tartogatom kicsit. na meg koreai ráment is vettem, adandó alkalommal megeszem.... most egyenlőre a meglévő kajáimat kéne mert rámrohadnak kb.... de mindig ez van, elmegyek a Marukyóba, és veszek halom zöldséget, kis tofut, kis spagettiszószt, kis izét kis hozét, merhogy ezt is kéne csinálni meg azt is aztán rájövök hogy igenám de mindehhez két hét kéne, úgy hogy mindennap főzök ami azért nem mindig jön össze ... ma is kidobtam két nagy sárgarépát :( a káposztát meg dinsztelt káposztának akarom mert az az egyik kedvencem :D igaz hogy sültekhez való de magában is meg tudok enni egy halommal :) próbáltam csinálni már egyszer de rossz fajta káposztából így az állaga trutymákos lett, ízre mondjuk kb rendben volt.
Koreai bolt után elmentünk Tokiwába és rájöttem mit ettem régen: OLÍVABOGYÓT. kb két-háromszoros áron mint otthon, de vettem egy kis üveggel.... ahhh mennyei :)
 na meg vásárlás után beugrottunk a fánkoshoz mert ránkjött az édességehetnék, pláne a Tokiwa édességszekciója láttán ---- többezerjenes bonbonösszeállítások, gyönyörű tavaszi japán-édességek, mocsik, torták, mmmmm... nade a lényeg hogy kitaláltam hogy csináljunk házilag fánkot, végülis nem olyan bonyolult :) Eva, Seulgi és Jari is támogatták a tervet ugyhogy a közeljövőben ezt is megejtjük.
Még egy koreai finomság: juzucsa. Citromos jellegű tea. ami kb lekvárnak néz ki az üvegében de nem az. és uhhhhh. Seulgi csinált nekünk a toppogi után... muszáj lesz vennem egy üveggel legközelebb - már ha lesz pénzem. Mer ösztöndíj még nincs :( talán hó végén... pedig áhh, tegnap is csajos napot tartottunk, bár csak hárman mentünk végül, de ettünk Italian Tomatoban meg nézelődtünk a belvárosban/áruházakban.... ja persze Seulgi bevitt minket egy boltba ahol annnnyira gyönyörű é egyedi és kreatív ékszerek meg mindenfélék vannak hogy nem bírtunk magunkkal és venni kellett pár szépséget :D én egy kékes színű kendő/sálféleségbe meg egy hozzá passzoló, kristály/gyöngyös jellegű karkötőbe szerettem bele - mindez összesen 1540 jenért, a hülyének is megéri :) aztán bementünk a Forusba és vettem egy tonna japán könyvet - nyelvvizsga-jelentkezési lap, szövegértés-felkészítő, nyelvtan-felkészítő, bunkei-szótár, N2 szintű nyelvvizsga-szabály+mintatesztsor meg egy szakácskönyv a lista :D  az a szép hogy most nagyon kedvem is meg lendületem is van tanulni, úgyhogy napjában 2-3 órát simán meg tudok csinálni és nem unom - persze még az elején vagyok, de pl a szókincsből felkészítő könyv nagyon király, tudom javasolni mindenkinek - hasznos szavakat tanít meg, nem úgy mint egyes khemm tankönyvek khemmm  chuukyuuichi/ni khemm shiru khemm khemm.... ma is John kezébe került a könyv , végiglapozza - eredmény: nekem kell ez a könyv, hol vetted? (pedig ő még 3kyuu szinten sincs, mégis ezt mondta egy 2kyuus könyvről...) A lényeg hogy nemérdekel semmi, júliusban át fogok menni ezen a nikyuun vagy N2-n (új neve a szintnek). És aztán decemberben az N1en is. Következő szemeszterben ha lehet felveszem az összes 5-6os szintű órát (1kyuu és fölött, elméletileg), és a) meghalok b) de komolyan, éjjel nappal tanulok, nem élek (annyi) társadalmi életet c)felfejlesztem a nyelvtudásom überszuperre :D legalábbis vizsgák szempontjából :) ja és elkezdem a szakdogát. Hehhh :D a kawaii-kultúráról akarom írni, úgy döntöttem, mondjuk lehet hogy ehhez tanárt is kéne keresni... -.-"
Na könyvesbolt után meg vgignéztük a butikokat... ááááááh tavaszi ruhááák  meg cipők meg táskák áááá :) keeeellll... na jó cipőt vettem Oszakában (fehér lenszerű anyagból + masni amin csillivilli gyöngyök/kristályok/izék vannak) de az magassarkú kicsit, kell egy lapos is :P
na de ne csak a tanulásról meg anyagiakról beszéljek: teknős. Mint említettem rám lett bízva Kame-chan, és örömmel jelenthetem hogy naggyon jól van a kis mocsok :) most is itt teper, sziklát mászik meg minden :) már eszik is egész rendesen, úgyhogy bízom benne, hogy egyre virgoncabb és nagyobb lesz. Túlélte a telet :D mondjuk esténként még hideg van, meg ma is szakadt az eső de mult héten durva melegek voltak - szombaton forró és erős szél volt, napsütés aztán meg beborult meg villámlás meg minden... még jó hogy moziba mentünk - megnéztük a Nine c. musical/filmet.... hát nem voltam elvarázsolva... a szereposztás brilliáns, Fergie, Nicole Kidman, Penelopé Cruz, etc  de szükséges is volt mert a sztori... hát nem volt sztori kb... a dalok egész jók voltak, de ihhh. Nem ajánlom moziba. Majd az Alíz csodaországbant nézzük meg legközelebb ha mindenigaz. Az tán jobb lesz :). NA meg lesz Sex and the City 2 :D
Vasárnap meg elmentünk Jessehez, mert  egy Ethnic Bros (mexikói kajálda)-ban töltött este közben kitalálta hogy ő majd csinál nekünk ennél jobb mexikóit. És igaza lett. :D csak ennyit tudtunk rá mondani: DAMN!!!  és kb 4-5 harapás alatt benyomtuk a babos-csirkés-guacamoles-sajtos-salátás-salsás tortillát. Nem egyet. :D A babpasztában én is besegítettem :) (szigorúan instrukciók alapján, hosz a mexikóihoz nem sok közöm van...)plusz megtanultam a "caveman-can opener" (ősember-konzervnyitó) használatát - fontos készség :D NA meg lementünk a folyóhoz, ahol ismét húszévesnek éreztem magam - ráültünk a nagy betonkövekre amik benn voltak konkrétan a mederben, és tűzijátékoztunk - kb csillagszórók voltak, nem kell megijedni :) csillagos égbolt, hideg szél, csobogó víz, szikrázó "varázspálcák", barátok -- mi kell még? mondjuk a hideg szél nem kellett volna -az a két doboz sör nem melegitett fel. Egyszóval kellemes este volt.
NA még érdekesség: virágzik a szakura!!!! miért nem ezzel kezdtem mi? :) tekintve hogy ma pára/felhő/eső volt, nem volt annyira l

képek

No felraktam a képeket, a második adagot legalábbis (tudom logikus vagyok nagyon). Lehet nézni Picasan meg a diavetitőn itt jobbra. Ezzel együtt a régi képeket levettem a netről - kellett a hely az újaknak.
Holnap mennem kell tízre suliba és eléggé náthás vagyok ugyhogy alvás, az élménybeszámolót majd később :)

otthon édes otthon

Végetért a nagy utazás. Rengeteg élménnyel meg némi náthával érkeztem meg tegnap este  nyolc körül. Na meg rengeteg cuccal és ajándékokkal ;) De azt hiszem az élmény a lényeg :D
Oszakáról már írtam... így visszanézve, talán azért met akkor voltam a legfrissebb még, de az a város tetszett a legjobban. A közlekedés egész olcsó, könnyen lehet navigálni, a városrészek ahol jártam mind tetszettek, és bár tényleg nagy, mégse annyira óriási és bonyolult, mint Tokió. A hosztelünk mondjuk egy érdekes környéken volt -- tele idős emberekkel meg szakadt, lepukkant épületekkel... a hosztel maga ok volt, pláne hogy volt japános közös fürdő amire igencsak rákaptunk így fél év után -- nem is tudom miért nem mentem el eddig... na persze mindig volt valami más, ugye. Szóval közös -nem koedukált fürdő, ahol a forró vízben lehet ázni meg relaxálni. Persze forróbb mint az otthoni termálvizek (legalábbis amikbe én szoktam bemenni) így hozzá kell szokni, de az eredmény megéri: az ember teljese teste átmelegszik és a bőre is gyönyörű sima lesz. Mondjuk a fürdő az első emeleten volt, mi meg a kilencediken laktunk, még jó hogy volt lift :) bár elég türelmetlen volt mer alig lépett be az ember már csukódott be, és hat helyett három embert bírt el (érdekesen volt kalibrálva.... ehh) de legalább nem kellett lépcsőzni. A szoba télleg egy kis lyuk volt, ágy, minihűtő, kis asztal, tv, egy polc meg egy összehajthatós szék, na meg ablak. A tévé nem volt rossz mert tudtam követni a korcsolyát mikor otthon voltam (nem sokat :)). Sztori: bekapcsolom a tévét, váltok egy csatornát, hát mit nem találok (délelőtt 11kor)? pornót. Csodás mondom. Azt mondjuk tudtam hogy Japánnak van a legnagyobb pornóipara de eddig sikerült félig-meddig elkerülni a dolgaikat (azért félig meddig mer minden boltban ott vannak a magazinok a polcon, jól látható helyen).
Oszakában amúgy miután kipihentük a hajókázás fáradalmait (senki nem tudott igazán aludni, zajban meg összezsúfolódva csomó idegennel, akik közül egy igen kedves és tapintatos bekapcsolva hagyta az ébresztőóráját hajnal 5-6 körül és vagy nem volt ott vagy nem ébredt fel rá de a lényeg hogy nem kapcsolta ki és sikeresen felkeltette a fél hajót. Béke és harmónia jee.) na szóval miután pihentünk a hosztelben (egy kisebb helyi felfedezőút során amikoris a soksok öreggel-alkesszel meg a szakadt épületekkel találkoztunk) bementünk a városközpontba, egy nagy bevásárlóközpontba konkrétan... na most a nagy azt úgy kell elképzelni hogy a hatalmas metróállomás ahol több vonal is összefut már össze van épülve az üzletsorral a metrószinten, tehát végeredményben egy nagy plázában kódorog az ember és igyekszik kitalálni. Majdnem eltévedtünk, aztán az információ pultos/lottózós néni (hivatalosan is ez volt a 2 feladata :)) segített. Na aztán megtaláltuk a vágyott éttermet is ahová este visszamentünk - foglalni is kellett este 9re... amugy az egész utazás során problematikus volt a japán éttermek mérete -- valahogy nem sok van felkészülve 9 fős csoportokra... valamelyiknél még 4 ember elhelyezése is problémásnak tűnt..
Este különben vacsoráig bejártuk a híresebb utcákat Shinbashi környékén, rengeteg neon, nyüzsi, stb... meg olyan bevásárlóutca hogy na! az ember megy megy megy az árkádok alatt és NINCS VÉGE! majd egy hatalmas kereszteződés jön (kisebbek is vannak persze közben... nehogy békésen mehessen az ember ugye), átmegyünk rajta, és kb mégegyszer olyan hosszan megy tovább a boltsor. Csak végigmenni rajta fárasztó :) A prtékákról nem is beszélve... harisnya/zokniüzlet, cipőbolt (vettem is egy szépségeset, aztán persze nem tudtam bulin hordani mert esett és hát a fehér cipőnek nem tesz jót), ruhák, kaják, könyv, CD, (Book-off!! - népszerű használtkönyv-média lánc) táncosbolt, Loft (extra papír/ajándékbolt), Starbucks (alap) ...
Másnap ehhez képest elmentünk a várhoz, ami sokkal nyugisabb volt :) aztán Ame-mura ami meg őrült volt de vicces :)
A Nara-kiotó kirándulás volt talán a legfárasztóbb: nem láttunk értelemszerűan sokat, Tódaidzsi, őzek, a Kófuku-dzsi gyönyörű pagodája, meg hát az odavezető út/parkok. Kiotóban ismét találkoztunk Rjószukével, akivel még Fukuokában majd Oitában partiztunk, és ő vitt minket várostnézni meg enni :) kicsit drága helyeket választott de persze megérte. A templomok kötül a Kinkakudzsit meg a Kiyomizut és környékét tudtuk megnézni - mit mondjak? gyönyörű mind... esegetett az eső itt is (Narában szép idő volt még) de valahogy az az érzésem hogy a felhős szomorkás idő nagyon illik ehhez az országhoz, sokkal misztikusabb, sejtelmesebb a hangulat ilyen időben -- valahogy a tájak is szebbek, különlegesebbek, a színek tompábbak, nem olyan harsogóak, bántóak mint vakító napban...
Este lett mire Gionba értünk, ott csak kicsit mászkáltunk, de télleg olyan mint a gésás filmekben :) még gésákat/maikókat is láttunk! Épp szálltak be egy taxiba a hangszereikkel :) Sőt láttunk kettőt előtte is a városban szóval szerencsések voltunk :) én nem is mertem számítani rá, hogy látjuk őket. Vacsorára a híres unagi azaz angolna volt - kilátással a kabukiszínházra és a folyóra/partra... hoppá :) mondjuk 1700 jen volt (3400 forint körül)... dehát egyszer élünk, vagy mi :)
Nah Oszakáról már meséltem, de hát Tokió: az út az kegyetlen volt rengeteg átszállással, és hát rohanni a csomagokkal lépcsőn fel-le ismeretlen állomásokon---
A hosztelbe jó későn érkeztünk meg és persze ott nem volt lift már, így az egész nap hurcibált bőröndöt még fel kellett küzdeni a másodikra. jee. amugy 2 körmöm is letörtem az út folyamán :( egyéb foltokról meg sebekről nem is beszélve.
Tokióban másnap kezdtük a felfedezést: Shibuya, vásárlás-nézelődés--- naná :) aztán meg Akihabara, az elektronikai cikkek és a maid-cafék hazája. De erről talán később, ugyanis mennem kell be suliba aláírni pár papírt hogy kapjak ösztöndíjat amire szükség is lesz., elköltöttem ugyanis a félretett pénzem plusz még 50 ezret az otthoni kártyáról, így az utazás 140+EZER  jenbe jött ki... na jó de vettem 2 drágább cuccot is egyet magamnak egyet meg ajándékba plusz egy csomó egyéb szuvenírt :) kérdés hogy viszem/küldöm őket haza?!

utazas

Az elmult egy het nem volt egyszeru. gyorsan a negativumokrol aztan a pozitivumokrol - vegulis ez egy eletreszolo elmeeenz... Szoval igen, faj a labam, halalosan faradtnak erzem magam, az agyam majd felrobban, egyre nehezebb turnom masok hulyesegeit meg a stresszt...

De! Komppal elmentunk Oszakaba, ahol csodas par napot toltottunk. Megneztuk a varat a kedves es energikus ingyen turavezetonkkel, a viragzo szilvaligetben maszkaltunk a viragillatban, ettunk osztrigat es egyeb finomsagokat egy draga etteremben, buliztunk egy igazi oszakai klubban hajnalig, vasaroltunk a vegtelennek tuno bevasarlo/arkadsoron, logtunk meg takoyakit ettunk az orult Ame-muraban, felfedeztem a keleti keramiak muzeumat meg a Tennoji/Shinsekai kornyeket, ahol eletem legjobb okonomijakijat ettem, Narat es Kyotot is kicsit bejartuk ... lattunk gesakat Gionban es a folyora-kabukiszinhazra nezo etteremben ettunk angolnat... mmm...
Nade most mennem kell mert a hostel kicsit zsufolt es kell a net masoknak ... 9tol buli Roppongiban... nem maradunk soka asszem mert elmult 2 napban fel Tokiot bejartuk :)