Először is
remélem mindenkinek szuperül telt a karácsonya :D sokat gondoltam ám Rátok, szeretteimre.... més kérdés hogy állandóan mászkáltam és vagy ünnepeltem, így nem jutott energiám az internet felé nézni szenteste kivételével ...
másodszor pedig igen, nekem kellemesen teltek az ünnepek, bár a szenteste kicsit furán sikeredett, az aznap délutáni udonozás és nézelődés a csajokkal, a karácsonynapi videózás és Jun partija, valamint a mai, Minával töltött kajálós-dumálós-mangázós nap kárpótolt maximálisan! Most is Mina laptopjáról írok, sebtiben, már készülünk lefeküdni... nyugodalmas jóéjszakát mindenkinek, Éváimnak, apumnak és többi Istvánomnak pedig NAGY NAGY puszi névnapjára :)
2009. december 26.
2009. december 22.
kiskarácsony...
... nagykarácsony :) kisült e már a .. palacsintám? :D és igen, kisültek--- sütő híján ugyanis palacsinta volt a Kaikan-karácsonyon a magyar hozzájárulás az ünnepi menühöz. Szombaton ugyan nagytakarítással kezdtem (amit még nem fejeztem be, indokok később), és Mina is csak fél 3 körül ért ide, ráadásul még vásárolni is kellett menni így tisztán látszott hogy 5re a tervezett kezdési időpontra sehogyse leszünk kész, ráadásul egyinkünk se palacsinta-fenomén :D végül Ami-chan mentett meg minket, aki végül magára vállalta a sütés részét a munkának, illetve a kikeverésben is segített ... A töltelékkészítés és töltés az én feladatom volt. És milyen tölteléket csináltunk? Kérem szépen, (dobpergés) TÚRÓSAT!!!!! Bizony, Japánban lehet kapni túrót! Persze a Tokiwában, aranyáron, de akkor is. No és persze Anyum készítette fantasztikus baracklekvárral töltött palik is voltak :D hatalmas sikert arattunk, de hát ez csak természetes :D egyetlen mellékhatása a sütögetésnek, hogy kis szobámat áthatotta az olajszag nem gyengén... de megérte!
A parti maga is szuper volt, ettünk rántott csirkét (Jari és Eva vették), hozzá Matt csinált "tölteléket" amit ugye értelemszerűen mellé ettünk :) meg persze csomó japános snack is volt, edamame, csoki, chips, mocsi, meg amit el lehet képzelni. És az extra: a karácsonyi torta :D csokitorta eperrel és áfonyával díszítve. Hát valahogy lenyomtam a torkomon :D ugyanis annyira teleettem magam, karácsonyi módra, hogy a desszert az télleg csak "fojtás" volt XD Vacsi után meg kibontottuk az ajándékokat :) szerencsére mindenki örült annak, amit kapott a titkos télapótól :) Én speciel egy ezüstszínű nyakláncot kaptam kis lila kővel/medállal (hmmm vajon honnan tudta hogy a lila a kedvenc színem ? :D), illetve egy alma-barackos meg egy CSOKITORTÁS fürdő-port -- Evatól :D!!!! utóbbit ki is próbáltam tegnap este, hát nem semmi milyen illat lengte be a fürdőszobát!!! kár hogy ugye hozzászokik az illathoz az ember orra és akkor már nem érzi ... :( viszont nem használtam el az egész tasakkal, úgyhogy lesz még egy csoki-fürdőm a közeljövőben :D
Én speciel hosszas hezitálás majd keresgélés után rátaláltam Jari ideális ajándékára: pihepuha, meleg kék sál + kis lila Converse cipő alakú kulcstartó/öngyújtó! :D plusz két nagy zacskó csokibonbont is beleborítottam a tasakba, csak úgy miheztartás végett :D na de a legnagyobb sikere talán az öngyújtónak volt, mivel Jari először azt hitte csupán kulcstartó :D látni kellett volna azt az arckifejezést/gesztikulálást amikor kiderült a turpisság :)
No amugy mindenkinek ki kellett találnia hogy ki ajándékozta meg, hát nekem második találatra megvolt :) De Jarinak asszem túl könnyű dolga volt: lila cipő, lila csomagolópapír a sálon, még a nevét is lila papírra írtam lila tollal, még az üdvözlőlap is lila volt mellé, bár azt csak a találgatás után lehetett kinyitni.
Ajándékozás után pedig tovább folyt az evés-ivás illetve a TÁNC :D többek közt Ashley megpróbálta megtanítani a Gee c. koreai sláger koreóját, legalábbis a refrénét... hát jah, próbálkoztunk :D
Az este végén aztán előkerült az előző este már kipróbált kocka-játék: seven-eleven-double... hát most nem állok neki elmagyarázni a szabályokat, de elég egyszerűek, és annyit még elárulhatok, hogy alkohol is van a dologban :D nem kell aggódni, körülbelül 3 dl sör jutott mindenkire a végén :) de vidámság volt na.
Akárcsak péntek este: kezdődött az este 6 órás Ghost in the Shell-vetítéssel: a pop-kultúra óra "keretében", de itt a Kaikan lobbijában!!! Sőt, Nagaike-sensei rendelt nekünk pizzát, mi meg hoztunk le üdcsiket meg rágcsákat, úgyhogy igazi mozi-parti volt :) Jó volt újranézni a filmet is, mert már teljesen elfelejtettem, miről szólt, csak arra emlékeztem, hogy láttam. Hát nem egyszerű egy alkotás, komoly animáció, komoly zene, és persze komoly mondanivaló--
na zt a komolyságot oldottuk fel este 8 körül páran a film után a kockázásos ivós játékkal :D csak az a kár hogy 10 körül zárják a lobbit -- nemtuom miért, hogy ne hangoskodjunk, valószínüleg... na nem mintha a koreaiak nem hangoskodnának így is úgy is....
na szombaton mint mondtam takarítás, sütés és karácsonyozás volt, vasárnap pedig végre sikerült elmenni templomba :D Michaellel elértük a 10.10es istentiszteletet - valamilyen protestáns felekezethez tartozó templom lehet, nem tudtam kideríteni :D voltak imák, énekek, evangélium, meg valami áldozás-szerű is... hát a vallási szókincsem kissé (nagyon) hiányos, de az elhangzott dolgok 30-40%át felfogtam -- különben arra számítottam hogy semmit nem fogok érteni :D na azér elvittem a saját magyar Újszövetségemet, azért a nélkül nem ment volna... Óh, és voltak az "áldozás" alatt karácsonyi énekek orgonán, például az egyik kedvencem is:) sőt, a mise végefelé volt egy harang-kórus --- minden kórustagnál voltak kis kézi harangok, mind más hang, feltételezem, és úgy rakták össze a zenét, hangonként ... áhhh valami elképesztő volt : gyönyörű és szinte hihetetlen :D na meg a mise végén kis betlehemest adtak elő a gyerekek --- áááááááh iszonyat ééééédesek voltak - a japán kölykök különben is azok, hát még beöltözve meg minden :D
Tehát mindent összevetve remek volt a "templomozás", különösen lelkileg :) délután elmentünk páran egy teremfoci-meccsre (Oita vs Nagoja; kikaptunk sajnos :( de maga a meccs izgalmas volt :D kihozta belőlem a foci-drukkert - itt elég komolyan veszik a szurkolást, remek a hangulat :) ) aztán este lementem Mike-hoz még, mert mutatni akart videókat amiket egy lelkipásztor csinál, egyet megnéztünk közösen, meg aztán beszélgettünk erről is meg úgy általában Istenről, vallásról, meg aztán mindenféléről :) pl arról, hogy csak járnak végülis Miriammal... bár a lány már februárban hazamegy... húzós...
na meg beszéltem Evaval is még aznap este és akar jönni legközelebb ő is templomba, éljen :) Karácsonykor is lesz ott valami de még nem fejtettem meg a szórólapot hogy pontosan mi (hát igen, szókincs, meg kanjik... de ezért van a szótárgép :))
Nah különben meg huh mi volt még a héten... kedden karaoke verseny, Bepuben, az APU színháztermében... milyen terem, valódi nagy színház! látszik hogy magánkézben van az az egyetem, nagyon pofás a campusuk :D na de a lényeg hogy Mina csodásan énekelt, és második lett holtversenyben :D kapott 2000 jent utalvány formájában, amit elvert - túróra a palacsintához :D
(na jó mivel vett vagy egy kilót, még maradt valamennyi, majd még kitaláljuk mi lesz belőle...)
No csütörtökön volt 2 dolgozatom meg ugye az előadásom (szerencsére kiderült, hogy csak az első tíz oldalból kellett az előadást megtartanom, így azért egyszerűbb volt)... háááát hiába tanultam, elég nehéz volt, főleg a társalgás órás vizsga... :( a másik az ment szerencsére :) még jó hogy a 3. órán csak filmnézés volt irodalomóra keretében (The Wedding Banquet, Ang Lee rendezésében :D ajánlott! vicces is, meg szép is, meg van némi mondanivalója is)
pénteken is volt egy kis szódolgozat, arra meg csütörtök/péntek éjjel tanultam (igen... rosssssz diák vagyok tuuuudom) a salsaparti után :D dehát muszáj volt menni, mult héten is elmaradt, a mult hétfő esti karácsonyi latin partira meg nem mentünk el :( szóval táncoltunk, vicces volt, egy férfi tanár volt (talán amcsi), meg jópár japán "diák", meg a mi kis csapatunk: Charlotte, Marion, Matt, no meg Kódzsi (aki mindenütt ottvan :D kivéve most hogy elkapta az új influenzát szegényke :(...) meg én. Táncoltunk, beszélgettünk, táncoltunk, sőt még néhány japán diákkal is beszélgettem, akik szintén a mi sulinkban tanulnak, csak orvosi tanszéken :) aranyosak voltak. JA és táncoltunk. Vagy ezt már írtam? :D [sajnálom hogy nem hoztam el a tánccipőmet otthonról különben :( hiányzik :( ] na és miért kell ennyit hangsúlyoznom a táncot? mert hát elég sokat roptam Mattel. Jó lenne ha alakulna valami, de nem hiszem.
Csak idegesítő csöppet hogy mindenkinek van párja csak nekem nincs. Ami persze abszolút nem igaz, csak úgy tűnik, hisz a karácsony a nagy randi-nap itt, a Valentin-nap után. Meh. Mindegy. Igyekszem az új barátaimmal pótolni a "szeretethiányt".
No más egyéb érdekesség.... oh. Fáj a torkom. Semmi különös, valószínűleg a hideg tehet róla (kinn napközben 10 fok alatt, éjjel 0-3 fok körül. A szobámban meg fűtés nélkül 14-17°C!!!!). Mézezek, meg teázok, meg kaptam valami fújkálós torokgyógyszert no meg némi mentateát Mattől (oh ki más lenne felkészült :D) így javulgatok, pláne hogy ma nem csináltam semmit (ergo nem fejeztem be a takarítást :( hisz vasárnap egész nap társasági/lelkiéletet éltem), illetve hát főztem, hangoskönyvet hallgattam, megnéztem az új Big Bang Theory részt, meg este 7kor lementem a lobbiba, ugyanis valami fodrász fazon modelleket keres valami művészi képekhez, és külföldieket akar, merthogy világos a hajunk :D na szóval ővele találkoztunk páran este. Ha lesz valami, valószínűleg ünnepek után :) amúgy vicces, mert Riikát szólította le az utcán... hát öhm igen, máshol ez kicsit fura lenne, hogy "szia kislány hajmodelleket keresek fényképhez mitszólsz? :D ja és vannak még ismerőseid?szólj nekik is! " ööööö okkkéééé :D na mindegy, szerencsére a csávó normálisnak tűnik :)
Oh ma késő este meg Jariék karácsonyi égősorral kivilágított szobájában néztünk néhányan Charlie Brown (Snoopy) rajzfilmet meg Big Bird goes to Japan-t (A nagy sárga madár a Szezám utcából... Japánban... egy kutyával... YouTube-on van fenn, rá lehet keresni de figyelem! nagyon agymenés...) mint a "régi szép időkben" :) mostanában nem igen voltak ilyen közös összeröffenések-beszélgetések, ugye mindenki a saját iskolai stb dolgával volt elfoglalva...
no most viszont télleg megyek, csak egy rövid bejegyzést akartam írni, oylan célzattal, hogy jujj karácsony van és jó itt de azért hiányoznak az otthoniak, akikről ritkán hallok (khmm skype khmmm khmmm e-mail khmmm khmmm)... ahhoz képest fél 3. :)
A parti maga is szuper volt, ettünk rántott csirkét (Jari és Eva vették), hozzá Matt csinált "tölteléket" amit ugye értelemszerűen mellé ettünk :) meg persze csomó japános snack is volt, edamame, csoki, chips, mocsi, meg amit el lehet képzelni. És az extra: a karácsonyi torta :D csokitorta eperrel és áfonyával díszítve. Hát valahogy lenyomtam a torkomon :D ugyanis annyira teleettem magam, karácsonyi módra, hogy a desszert az télleg csak "fojtás" volt XD Vacsi után meg kibontottuk az ajándékokat :) szerencsére mindenki örült annak, amit kapott a titkos télapótól :) Én speciel egy ezüstszínű nyakláncot kaptam kis lila kővel/medállal (hmmm vajon honnan tudta hogy a lila a kedvenc színem ? :D), illetve egy alma-barackos meg egy CSOKITORTÁS fürdő-port -- Evatól :D!!!! utóbbit ki is próbáltam tegnap este, hát nem semmi milyen illat lengte be a fürdőszobát!!! kár hogy ugye hozzászokik az illathoz az ember orra és akkor már nem érzi ... :( viszont nem használtam el az egész tasakkal, úgyhogy lesz még egy csoki-fürdőm a közeljövőben :D
Én speciel hosszas hezitálás majd keresgélés után rátaláltam Jari ideális ajándékára: pihepuha, meleg kék sál + kis lila Converse cipő alakú kulcstartó/öngyújtó! :D plusz két nagy zacskó csokibonbont is beleborítottam a tasakba, csak úgy miheztartás végett :D na de a legnagyobb sikere talán az öngyújtónak volt, mivel Jari először azt hitte csupán kulcstartó :D látni kellett volna azt az arckifejezést/gesztikulálást amikor kiderült a turpisság :)
No amugy mindenkinek ki kellett találnia hogy ki ajándékozta meg, hát nekem második találatra megvolt :) De Jarinak asszem túl könnyű dolga volt: lila cipő, lila csomagolópapír a sálon, még a nevét is lila papírra írtam lila tollal, még az üdvözlőlap is lila volt mellé, bár azt csak a találgatás után lehetett kinyitni.
Ajándékozás után pedig tovább folyt az evés-ivás illetve a TÁNC :D többek közt Ashley megpróbálta megtanítani a Gee c. koreai sláger koreóját, legalábbis a refrénét... hát jah, próbálkoztunk :D
Az este végén aztán előkerült az előző este már kipróbált kocka-játék: seven-eleven-double... hát most nem állok neki elmagyarázni a szabályokat, de elég egyszerűek, és annyit még elárulhatok, hogy alkohol is van a dologban :D nem kell aggódni, körülbelül 3 dl sör jutott mindenkire a végén :) de vidámság volt na.
Akárcsak péntek este: kezdődött az este 6 órás Ghost in the Shell-vetítéssel: a pop-kultúra óra "keretében", de itt a Kaikan lobbijában!!! Sőt, Nagaike-sensei rendelt nekünk pizzát, mi meg hoztunk le üdcsiket meg rágcsákat, úgyhogy igazi mozi-parti volt :) Jó volt újranézni a filmet is, mert már teljesen elfelejtettem, miről szólt, csak arra emlékeztem, hogy láttam. Hát nem egyszerű egy alkotás, komoly animáció, komoly zene, és persze komoly mondanivaló--
na zt a komolyságot oldottuk fel este 8 körül páran a film után a kockázásos ivós játékkal :D csak az a kár hogy 10 körül zárják a lobbit -- nemtuom miért, hogy ne hangoskodjunk, valószínüleg... na nem mintha a koreaiak nem hangoskodnának így is úgy is....
na szombaton mint mondtam takarítás, sütés és karácsonyozás volt, vasárnap pedig végre sikerült elmenni templomba :D Michaellel elértük a 10.10es istentiszteletet - valamilyen protestáns felekezethez tartozó templom lehet, nem tudtam kideríteni :D voltak imák, énekek, evangélium, meg valami áldozás-szerű is... hát a vallási szókincsem kissé (nagyon) hiányos, de az elhangzott dolgok 30-40%át felfogtam -- különben arra számítottam hogy semmit nem fogok érteni :D na azér elvittem a saját magyar Újszövetségemet, azért a nélkül nem ment volna... Óh, és voltak az "áldozás" alatt karácsonyi énekek orgonán, például az egyik kedvencem is:) sőt, a mise végefelé volt egy harang-kórus --- minden kórustagnál voltak kis kézi harangok, mind más hang, feltételezem, és úgy rakták össze a zenét, hangonként ... áhhh valami elképesztő volt : gyönyörű és szinte hihetetlen :D na meg a mise végén kis betlehemest adtak elő a gyerekek --- áááááááh iszonyat ééééédesek voltak - a japán kölykök különben is azok, hát még beöltözve meg minden :D
Tehát mindent összevetve remek volt a "templomozás", különösen lelkileg :) délután elmentünk páran egy teremfoci-meccsre (Oita vs Nagoja; kikaptunk sajnos :( de maga a meccs izgalmas volt :D kihozta belőlem a foci-drukkert - itt elég komolyan veszik a szurkolást, remek a hangulat :) ) aztán este lementem Mike-hoz még, mert mutatni akart videókat amiket egy lelkipásztor csinál, egyet megnéztünk közösen, meg aztán beszélgettünk erről is meg úgy általában Istenről, vallásról, meg aztán mindenféléről :) pl arról, hogy csak járnak végülis Miriammal... bár a lány már februárban hazamegy... húzós...
na meg beszéltem Evaval is még aznap este és akar jönni legközelebb ő is templomba, éljen :) Karácsonykor is lesz ott valami de még nem fejtettem meg a szórólapot hogy pontosan mi (hát igen, szókincs, meg kanjik... de ezért van a szótárgép :))
Nah különben meg huh mi volt még a héten... kedden karaoke verseny, Bepuben, az APU színháztermében... milyen terem, valódi nagy színház! látszik hogy magánkézben van az az egyetem, nagyon pofás a campusuk :D na de a lényeg hogy Mina csodásan énekelt, és második lett holtversenyben :D kapott 2000 jent utalvány formájában, amit elvert - túróra a palacsintához :D
(na jó mivel vett vagy egy kilót, még maradt valamennyi, majd még kitaláljuk mi lesz belőle...)
No csütörtökön volt 2 dolgozatom meg ugye az előadásom (szerencsére kiderült, hogy csak az első tíz oldalból kellett az előadást megtartanom, így azért egyszerűbb volt)... háááát hiába tanultam, elég nehéz volt, főleg a társalgás órás vizsga... :( a másik az ment szerencsére :) még jó hogy a 3. órán csak filmnézés volt irodalomóra keretében (The Wedding Banquet, Ang Lee rendezésében :D ajánlott! vicces is, meg szép is, meg van némi mondanivalója is)
pénteken is volt egy kis szódolgozat, arra meg csütörtök/péntek éjjel tanultam (igen... rosssssz diák vagyok tuuuudom) a salsaparti után :D dehát muszáj volt menni, mult héten is elmaradt, a mult hétfő esti karácsonyi latin partira meg nem mentünk el :( szóval táncoltunk, vicces volt, egy férfi tanár volt (talán amcsi), meg jópár japán "diák", meg a mi kis csapatunk: Charlotte, Marion, Matt, no meg Kódzsi (aki mindenütt ottvan :D kivéve most hogy elkapta az új influenzát szegényke :(...) meg én. Táncoltunk, beszélgettünk, táncoltunk, sőt még néhány japán diákkal is beszélgettem, akik szintén a mi sulinkban tanulnak, csak orvosi tanszéken :) aranyosak voltak. JA és táncoltunk. Vagy ezt már írtam? :D [sajnálom hogy nem hoztam el a tánccipőmet otthonról különben :( hiányzik :( ] na és miért kell ennyit hangsúlyoznom a táncot? mert hát elég sokat roptam Mattel. Jó lenne ha alakulna valami, de nem hiszem.
Csak idegesítő csöppet hogy mindenkinek van párja csak nekem nincs. Ami persze abszolút nem igaz, csak úgy tűnik, hisz a karácsony a nagy randi-nap itt, a Valentin-nap után. Meh. Mindegy. Igyekszem az új barátaimmal pótolni a "szeretethiányt".
No más egyéb érdekesség.... oh. Fáj a torkom. Semmi különös, valószínűleg a hideg tehet róla (kinn napközben 10 fok alatt, éjjel 0-3 fok körül. A szobámban meg fűtés nélkül 14-17°C!!!!). Mézezek, meg teázok, meg kaptam valami fújkálós torokgyógyszert no meg némi mentateát Mattől (oh ki más lenne felkészült :D) így javulgatok, pláne hogy ma nem csináltam semmit (ergo nem fejeztem be a takarítást :( hisz vasárnap egész nap társasági/lelkiéletet éltem), illetve hát főztem, hangoskönyvet hallgattam, megnéztem az új Big Bang Theory részt, meg este 7kor lementem a lobbiba, ugyanis valami fodrász fazon modelleket keres valami művészi képekhez, és külföldieket akar, merthogy világos a hajunk :D na szóval ővele találkoztunk páran este. Ha lesz valami, valószínűleg ünnepek után :) amúgy vicces, mert Riikát szólította le az utcán... hát öhm igen, máshol ez kicsit fura lenne, hogy "szia kislány hajmodelleket keresek fényképhez mitszólsz? :D ja és vannak még ismerőseid?szólj nekik is! " ööööö okkkéééé :D na mindegy, szerencsére a csávó normálisnak tűnik :)
Oh ma késő este meg Jariék karácsonyi égősorral kivilágított szobájában néztünk néhányan Charlie Brown (Snoopy) rajzfilmet meg Big Bird goes to Japan-t (A nagy sárga madár a Szezám utcából... Japánban... egy kutyával... YouTube-on van fenn, rá lehet keresni de figyelem! nagyon agymenés...) mint a "régi szép időkben" :) mostanában nem igen voltak ilyen közös összeröffenések-beszélgetések, ugye mindenki a saját iskolai stb dolgával volt elfoglalva...
no most viszont télleg megyek, csak egy rövid bejegyzést akartam írni, oylan célzattal, hogy jujj karácsony van és jó itt de azért hiányoznak az otthoniak, akikről ritkán hallok (khmm skype khmmm khmmm e-mail khmmm khmmm)... ahhoz képest fél 3. :)
2009. december 11.
yabeeeee azaz szerencsétlenkedéseim :)
Köszi a kommenteket :D iggen rózsaszín poroltó :D és ha Dávidéknál történt, az szerintem ugyanaz az eset mert ugyanott lakunk, kb 20 méterre egymástól (csak nagyon ritkán találkozunk... ehh...) :D
Joubert... igen nagyon hiányzott... :'( de remélem meggyógyul Vancouverig!!!
ÉS IGEN NAON KÚL A SZÓTÁRGÉÉÉÉÉÉP :D most jött meg :D rögtön elkezdtem felfedezni. Van benne pl Hjakunyin issú (klasszikus japán versgyűjtemény); de ez semmi, mer fel is olvassa, akár recitálva is! (bizarr...) na meg van benne THAI (úti)szótár :D és igen, thaiul is beszél, egész mondatokat! meg le is van írva. Amúgy a thai sztem még bonyibb mint a kínai meg a magyar - rengeteg betű, hangzó, 5!!! hangszín, írás is összetett ... nem semmi. O.O
Na persze olyan tényleg hasznos dolgokat is tud mint angolra fordítani meg kanjit keresni meg ilyenek de hát ez kit érdekel amikor thaiul tanulhat :D szeressem. Neki is látok olvasni vele egy japán könyvet amint befejezem ezt a bejegyzést :D
Hát ez a hét elég viccesen telt. sok alvás meg olvasás meg főzés meg magányoskodás(néha jó egy kicsit magam lenni :)) volt jellemző kábé szerdáig :D
főzés: találtam ééérdekes instant kajákat. Pölö van egy olyan amihez felkockázott tofut kell hozzáadni, összefőzni, és annyi. És nagyon fincsi. Valami ilyesmit már ettem anno Dzsun házibuliján, az adta a z ötletet hogy így kb 2 hónapra rá én is kipróbáljam :) na persze nem én lennék ha nem bolondítom meg egy kis gombával - de nem bolondgombával :) és igen, így is működött a dolog, sőt.
amúgy ezen a vidéken a gombatermelés és fogyasztás igen menő - halleluja :D shiitake, enoki, meg mindenféle egyéb gombák, vadifrissen csücsükélnek a szupermarket polcain, arra várva hogy megvedd őket, általában potom pénzért. ha extra minőségre vágyik az ember, akkor meg le kell menni a Tokiwa áruház 2. földalatti szintjére, itt árulják ugyanis az Óita-keni (megyei) specialitásokat. Édesség, halak, fűszerek, termények, italok, meg minden ami szem szájnak ingere... viszont az árak néha viccesek. Például itt találam tegnap VALÓDI kenyeret; sűrű, barna, európai jellegű kenyeret... 250 jen egy negyed :D (kb negyed kiló) DE 2 vékony szeletet ettem belőle reggelire egy kevés vajjal meg sajttal (ami itt elképesztő módon szinte luxuscikk!!!) és teljesen jól laktam vele! O_O jah viszont a kaboszu meg a mandarin egész olcsó volt, vettem is egy-egy hálóval, pláne hogy a szupermarketes (Marukyo-s) kaboszu ocsmány minőség, összeszáradt, levetlen kis göcsörtöket árulnak gyümölcs címszóval. :(
Ja meg másik alkotásom tegnap: tojás+rizs+káposzta+enoki gomba+rákos rizs-por (megin minek nevezzem ... elméletileg a tojásos rizzsel kell elkeverni serpenyőben és kész az összesütött rizs - minek olvassam el rendesen mi van ráírva ha vannak képek :D arról nem is beszélve, hogy nem fogok szótárazni míg főzök :P)
mindezt összesütni kis olajon, plusz pici szójaszósz meg mellé waszabi ..... SŐT reszelt sajt is ment a tetejére (tuuudom, luxus de muszáááj mer sajt rulz) ... hát, fogalmazzunk úgy, hogy asszem ilyet még sokszor fogok csinálni. brutálisan finom volt (ez nem engem hanem az alapanyagokat dícséri mondjuk, mert télleg csak arra kell vigyázni meg ne égjen) PLUSZ az egész összköltsége kb 300 jen, vagy még annyi se. jessz.
most ide raknék egy felfelé mutató hüvelykujjas smileyt ami a mobilomon van :D kicsit hozzászoktam a smiley-záshoz mer az itteni mobilokon fogalmazzunk úgy hogy van pár. úgy többszáz, mindenféle kategóriában. Igen, még többfajta cicás smiley is van. Alap. Made in Japan :D és kb mindenki smileybuzi úgymond :D persze mi cserediákok is rákaptunk - még a pasik is telerakják cukisággal az üzeneteiket, mer ha már lehet... :)
Na de miér is vagyok szerencsétlen. Hát mer sikerült tanulnom valamicskét a nagy 4B (beszédkészség) vizsgára csütörtökre... nem vittem túlzásba de azér átnéztem könyvet CD-t hallgatva plusz külön csak CD-t 1x hallgattam (mosogatás közben :D). Sőt a szívbajt hoztam Mattre, amikor közöltem hogy doga, mer ő nem tudott róla, pláne hogy Okinawára ment ő is ugye többek közt (irigyirigyirigy) a hétvégén... Na, csütörtökön IDŐBEN elindultam vonathoz (nyugi semmi bajom, csak bérletet kellett vennem...) beérünk órára (persze automatikusan a régi teremhez mentünk Mattel, és már majdnem a 4.en voltunk , amikoris jönnek a kínai csoptársak lefelé a lépcsőn - hogy ugye új terem van... persze múlt hét óta elfelejtettem pedig fel is írtam...). Okkééé. Na mindegy, szerencsére megtaláltuk gyorsan a termet. Tanárnő kedvesen beszélget a többiekkel, aztán velünk is ugye, kicsit gyanus volt hogy mondom mi ez a lazaság, többiek sincsenek a könyvükben... nem is csoda mert NEM IS AZNAP VOLT A TESZT!!! áááááááááááááááá aszittem elásom magam, miután kiugrottam az ablakon... ugyanis múlt héten csak BESZÉLTÜNK a dogáról, arról nem volt szó állítólag, hogy ezen a héten lesz. Én viszont TELJESEN úgy értettem. Ekkora égést. Mondjuk még mindig jobb mintha fordítva történik, és nem tanulok rá semmit de WHAAAAAAAAA.
A slusszpoén viszont csak most jön: szerdán este 6 körül Charlotte írt hogy megyünk többen izakaja és van-e kedvem, mert nomihódai meg mittomén. Pár ímélváltás után kiderült hogy 9re megyünk, és 2 óra mint multkor. Na mondom ez még totál belefér, nem iszok csak picit, hazaérek éjfélre, még egy kicsit tanulok, lefekszek, dolgozat, minden király lesz, úgyis csak 2 óra van, majd legfeljebb pihenek délután. Persze az éjfélből éjjel 1 lett, a kis ivás mondjuk összejött, kicsit vicces is volt, mert elég sokan, khmm... nem voltak szomjasak :D én viszont csak simán jól éreztem magam, végre egy kis szocializálódás a sok magányos este után jee. Ellenben a kevesebb mint 5 óra alvás finomanszólva meglátszott rajtam másnap, plusz még megbeszélés is volt a vasárnapi fesztiválra. ez a találkozó kb. semmit nem ért (ugyanis a mesefordításból az én részem már rég megvolt), hacsak annyit nem, hogy kiderült, hogy végülis télleg fel kell lépnem majd hastánccal, a fashion show keretein belül (ill én leszek egyik keret, a végén, az elején meg a thai lány táncol majd :)) Mondom remek akkor jöhet a HOSSAM RAMZY mer újítsunk :D ma leadtam zenét a tutor-meeting után (ami szintén kb nem ért semmit, elég lett volna ha odaadják a szórólapokat... rabolják az értékes időnket... még egy iditóta kérdőívet is ki kellett tölteni a divatbemutató résztvevőinek, ilyen kérdésekkel hogy kedvenc kajád, erősséged, charming point (lol), álmod, kedvenc japán szavad meg ilyen baromságok. merhogy vmi interjút is akarnak készíteni. TÚÚL ALAPOSAK. ja és holnap, szerdán is lesz egy főpróba mondanom se kell, helyszínen. Jee. Remélem időben vége lesz mert mennénk KORCSOLYÁZNI Beppube :)
szóval mai szerencsétlenségek, igen: reggel elaludtam, egy késői vonatot értem el épphogycsak :D leckémet persze elfelejtettem. Majd fennhagytam a vonaton az ernyőmet. Ez már a negyedik asszem amit elhagyok, de eddigiek helyébe mindig kerítettem újakat, ugyanis itt sokan járnak átlátszó ernyővel, és valamilyen egyezményes alapon ezek szabadon gazdát cserélhetnek, legalábbis nekem úgy tűnik -- valószínűleg mivel tökegyformán néznek ki - szinte! mert vannak méretbeli különbségek néha :) mostani egy kisebb volt, előtte egy nagyobbat hordtam :D ma viszont vettem 210 jenér egy rózsaszín, összecsukhatós variációt, ez most már nagyon remélem megmarad :)
De azért jó is történt, pl a szótárgép + tok rendben megjött, meg jókat beszélgettem ill. ettem ma barátokkal... illetve húztunk karácsonyra :D sikerült amerikai öcsikémet kihúzni, de most meg gondban vagyok, hogy télleg mit is kéne neki adni ami vicces meg tetszik neki meg használható meg én jutok róla eszébe.... hát 18-ig, a karácsonyi buliig van idő (azér akkor mert sokan elutaznak ünnepek alatt (irigyirigyirigy)
). Amugy rengeteg program van következő hetekre, nemzetközi fesztivál, salsa, meglepi parti Zachnek, karácsony meg ami velejár ... remélem sikerül mindről valami kis bejegyzést összehozni, meg jó képeket csinálni, na meg kipihenni magam közben :)
meg kicsit tanulni... uhh jövő hétre van egy előadás, a nacionalizmusról meg a nemekről meg a rasszizmusról (igen ez így egyben), mindez interkulturális kommunikációra.... a szép benne hogy a szöveg nagyon elvont, és Dél-Afrikáról példálozik, amit így most nem tudom, hogy fogok alkalmazni a japán helyzetre vagy általánosítva meg egyáltalán... húúúzóóós. Remélem sikerül megbirkózni vele így egyedül is, mert persze senki nem akarta (előrelátóan) ezt a témát választani....
Joubert... igen nagyon hiányzott... :'( de remélem meggyógyul Vancouverig!!!
ÉS IGEN NAON KÚL A SZÓTÁRGÉÉÉÉÉÉP :D most jött meg :D rögtön elkezdtem felfedezni. Van benne pl Hjakunyin issú (klasszikus japán versgyűjtemény); de ez semmi, mer fel is olvassa, akár recitálva is! (bizarr...) na meg van benne THAI (úti)szótár :D és igen, thaiul is beszél, egész mondatokat! meg le is van írva. Amúgy a thai sztem még bonyibb mint a kínai meg a magyar - rengeteg betű, hangzó, 5!!! hangszín, írás is összetett ... nem semmi. O.O
Na persze olyan tényleg hasznos dolgokat is tud mint angolra fordítani meg kanjit keresni meg ilyenek de hát ez kit érdekel amikor thaiul tanulhat :D szeressem. Neki is látok olvasni vele egy japán könyvet amint befejezem ezt a bejegyzést :D
Hát ez a hét elég viccesen telt. sok alvás meg olvasás meg főzés meg magányoskodás(néha jó egy kicsit magam lenni :)) volt jellemző kábé szerdáig :D
főzés: találtam ééérdekes instant kajákat. Pölö van egy olyan amihez felkockázott tofut kell hozzáadni, összefőzni, és annyi. És nagyon fincsi. Valami ilyesmit már ettem anno Dzsun házibuliján, az adta a z ötletet hogy így kb 2 hónapra rá én is kipróbáljam :) na persze nem én lennék ha nem bolondítom meg egy kis gombával - de nem bolondgombával :) és igen, így is működött a dolog, sőt.
amúgy ezen a vidéken a gombatermelés és fogyasztás igen menő - halleluja :D shiitake, enoki, meg mindenféle egyéb gombák, vadifrissen csücsükélnek a szupermarket polcain, arra várva hogy megvedd őket, általában potom pénzért. ha extra minőségre vágyik az ember, akkor meg le kell menni a Tokiwa áruház 2. földalatti szintjére, itt árulják ugyanis az Óita-keni (megyei) specialitásokat. Édesség, halak, fűszerek, termények, italok, meg minden ami szem szájnak ingere... viszont az árak néha viccesek. Például itt találam tegnap VALÓDI kenyeret; sűrű, barna, európai jellegű kenyeret... 250 jen egy negyed :D (kb negyed kiló) DE 2 vékony szeletet ettem belőle reggelire egy kevés vajjal meg sajttal (ami itt elképesztő módon szinte luxuscikk!!!) és teljesen jól laktam vele! O_O jah viszont a kaboszu meg a mandarin egész olcsó volt, vettem is egy-egy hálóval, pláne hogy a szupermarketes (Marukyo-s) kaboszu ocsmány minőség, összeszáradt, levetlen kis göcsörtöket árulnak gyümölcs címszóval. :(
Ja meg másik alkotásom tegnap: tojás+rizs+káposzta+enoki gomba+rákos rizs-por (megin minek nevezzem ... elméletileg a tojásos rizzsel kell elkeverni serpenyőben és kész az összesütött rizs - minek olvassam el rendesen mi van ráírva ha vannak képek :D arról nem is beszélve, hogy nem fogok szótárazni míg főzök :P)
mindezt összesütni kis olajon, plusz pici szójaszósz meg mellé waszabi ..... SŐT reszelt sajt is ment a tetejére (tuuudom, luxus de muszáááj mer sajt rulz) ... hát, fogalmazzunk úgy, hogy asszem ilyet még sokszor fogok csinálni. brutálisan finom volt (ez nem engem hanem az alapanyagokat dícséri mondjuk, mert télleg csak arra kell vigyázni meg ne égjen) PLUSZ az egész összköltsége kb 300 jen, vagy még annyi se. jessz.
most ide raknék egy felfelé mutató hüvelykujjas smileyt ami a mobilomon van :D kicsit hozzászoktam a smiley-záshoz mer az itteni mobilokon fogalmazzunk úgy hogy van pár. úgy többszáz, mindenféle kategóriában. Igen, még többfajta cicás smiley is van. Alap. Made in Japan :D és kb mindenki smileybuzi úgymond :D persze mi cserediákok is rákaptunk - még a pasik is telerakják cukisággal az üzeneteiket, mer ha már lehet... :)
Na de miér is vagyok szerencsétlen. Hát mer sikerült tanulnom valamicskét a nagy 4B (beszédkészség) vizsgára csütörtökre... nem vittem túlzásba de azér átnéztem könyvet CD-t hallgatva plusz külön csak CD-t 1x hallgattam (mosogatás közben :D). Sőt a szívbajt hoztam Mattre, amikor közöltem hogy doga, mer ő nem tudott róla, pláne hogy Okinawára ment ő is ugye többek közt (irigyirigyirigy) a hétvégén... Na, csütörtökön IDŐBEN elindultam vonathoz (nyugi semmi bajom, csak bérletet kellett vennem...) beérünk órára (persze automatikusan a régi teremhez mentünk Mattel, és már majdnem a 4.en voltunk , amikoris jönnek a kínai csoptársak lefelé a lépcsőn - hogy ugye új terem van... persze múlt hét óta elfelejtettem pedig fel is írtam...). Okkééé. Na mindegy, szerencsére megtaláltuk gyorsan a termet. Tanárnő kedvesen beszélget a többiekkel, aztán velünk is ugye, kicsit gyanus volt hogy mondom mi ez a lazaság, többiek sincsenek a könyvükben... nem is csoda mert NEM IS AZNAP VOLT A TESZT!!! áááááááááááááááá aszittem elásom magam, miután kiugrottam az ablakon... ugyanis múlt héten csak BESZÉLTÜNK a dogáról, arról nem volt szó állítólag, hogy ezen a héten lesz. Én viszont TELJESEN úgy értettem. Ekkora égést. Mondjuk még mindig jobb mintha fordítva történik, és nem tanulok rá semmit de WHAAAAAAAAA.
A slusszpoén viszont csak most jön: szerdán este 6 körül Charlotte írt hogy megyünk többen izakaja és van-e kedvem, mert nomihódai meg mittomén. Pár ímélváltás után kiderült hogy 9re megyünk, és 2 óra mint multkor. Na mondom ez még totál belefér, nem iszok csak picit, hazaérek éjfélre, még egy kicsit tanulok, lefekszek, dolgozat, minden király lesz, úgyis csak 2 óra van, majd legfeljebb pihenek délután. Persze az éjfélből éjjel 1 lett, a kis ivás mondjuk összejött, kicsit vicces is volt, mert elég sokan, khmm... nem voltak szomjasak :D én viszont csak simán jól éreztem magam, végre egy kis szocializálódás a sok magányos este után jee. Ellenben a kevesebb mint 5 óra alvás finomanszólva meglátszott rajtam másnap, plusz még megbeszélés is volt a vasárnapi fesztiválra. ez a találkozó kb. semmit nem ért (ugyanis a mesefordításból az én részem már rég megvolt), hacsak annyit nem, hogy kiderült, hogy végülis télleg fel kell lépnem majd hastánccal, a fashion show keretein belül (ill én leszek egyik keret, a végén, az elején meg a thai lány táncol majd :)) Mondom remek akkor jöhet a HOSSAM RAMZY mer újítsunk :D ma leadtam zenét a tutor-meeting után (ami szintén kb nem ért semmit, elég lett volna ha odaadják a szórólapokat... rabolják az értékes időnket... még egy iditóta kérdőívet is ki kellett tölteni a divatbemutató résztvevőinek, ilyen kérdésekkel hogy kedvenc kajád, erősséged, charming point (lol), álmod, kedvenc japán szavad meg ilyen baromságok. merhogy vmi interjút is akarnak készíteni. TÚÚL ALAPOSAK. ja és holnap, szerdán is lesz egy főpróba mondanom se kell, helyszínen. Jee. Remélem időben vége lesz mert mennénk KORCSOLYÁZNI Beppube :)
szóval mai szerencsétlenségek, igen: reggel elaludtam, egy késői vonatot értem el épphogycsak :D leckémet persze elfelejtettem. Majd fennhagytam a vonaton az ernyőmet. Ez már a negyedik asszem amit elhagyok, de eddigiek helyébe mindig kerítettem újakat, ugyanis itt sokan járnak átlátszó ernyővel, és valamilyen egyezményes alapon ezek szabadon gazdát cserélhetnek, legalábbis nekem úgy tűnik -- valószínűleg mivel tökegyformán néznek ki - szinte! mert vannak méretbeli különbségek néha :) mostani egy kisebb volt, előtte egy nagyobbat hordtam :D ma viszont vettem 210 jenér egy rózsaszín, összecsukhatós variációt, ez most már nagyon remélem megmarad :)
De azért jó is történt, pl a szótárgép + tok rendben megjött, meg jókat beszélgettem ill. ettem ma barátokkal... illetve húztunk karácsonyra :D sikerült amerikai öcsikémet kihúzni, de most meg gondban vagyok, hogy télleg mit is kéne neki adni ami vicces meg tetszik neki meg használható meg én jutok róla eszébe.... hát 18-ig, a karácsonyi buliig van idő (azér akkor mert sokan elutaznak ünnepek alatt (irigyirigyirigy)
). Amugy rengeteg program van következő hetekre, nemzetközi fesztivál, salsa, meglepi parti Zachnek, karácsony meg ami velejár ... remélem sikerül mindről valami kis bejegyzést összehozni, meg jó képeket csinálni, na meg kipihenni magam közben :)
meg kicsit tanulni... uhh jövő hétre van egy előadás, a nacionalizmusról meg a nemekről meg a rasszizmusról (igen ez így egyben), mindez interkulturális kommunikációra.... a szép benne hogy a szöveg nagyon elvont, és Dél-Afrikáról példálozik, amit így most nem tudom, hogy fogok alkalmazni a japán helyzetre vagy általánosítva meg egyáltalán... húúúzóóós. Remélem sikerül megbirkózni vele így egyedül is, mert persze senki nem akarta (előrelátóan) ezt a témát választani....
2009. december 8.
kori, karaoke, konyha :D
Tegnap megint nem sok mindent csináltam , kipihenve az ajándékkészítés fáradalmait... de legalább ellazultan vághatok neki a hétnek! Ehhez hozzájárult, hogy elkezdtem újraolvasni A gyertyák csonkig égnek című fantasztikus Márai-művet. Mit is írnak róla a hátsó borítón? Szuggesztív. Hát nem kicsit. Gondolkodtat, gyönyörködtet, ahogy az igazi irodalomnak kell...
A szórakoztatásomat továbbá a Grand-Prix döntő gálájának megtekintése is jelentette -- elég érdekes volt, mert nem adták le az összes gálakűrt, ellenben beleraktak jópár kűrt/rövidprogramot amit én nem láttam, valamint egy cuki összefoglalót az elmúlt évek gálakűrjeiről (volt pár durva, ezek közül párra én is emlékeztem, pl Joubert-re, nameg a másik francia fiú sielős mókájára... na meg Plusenkó 4es ugrásaira.... uhhh :D)... no meg csináltak interjúkat is Oda Nobunagával (nem vicc! a hadvezér 22 vagy 23. generációs leszármazottja!!!) és Ando Mikivel (mindketten ezüstöt szereztek!) ott helyben - hisz ők a nem hivatalos egyéni olimpiai indulók Japánból! ebben nem is az interjú maga a sokkoló, hanem az, hogy csak ültem a lobbiban csendes magányomban a tévé előtt, és azt veszem észre, hogy ÉRTETTEM amiket mondtak!!! na jó nem 100%ban, de nagyrészt!
Na de különben meg nem volt jó egyedül korit nézni, a húgom nélkül nem az igazi - nem volt kivel kibeszélni a buzis Johnny Weirt, aki a Pokerface-re korizott a gálán, illetve együtt hüledezni azon, hogy ázsiaiak meg amerikaiak vittek kábé mindent már megin ... Szerencsére a vége előtt nem sokkal betoppant Seulgi, egyik koreai barátosném, vadonatúj frizurával :D, és így kicsit tudtunk beszélgetni, hisz Koreában mindenki imádja Yuna Kimet, mint megtudtam, aki a női mezőny aranyérmese lett most ... hát igen. volt miért. :)
Viszont ezzel még nem ért véget az este, hisz Charlotte húga, Alex jött e hétre látogatóba. El is indultunk fél 11kor a Bae testvérekkel, Jarival, Evaval, Seulgival meg Kódzsival karaokezni. Kódzsi valamelyik német lány tutora; sőt még salsázni is jár. (és még jól is néz ki - de fura módon nem mozgat meg bennem semmit ... hehh. Nem is baj :)) És igen, megint beigazolódott a teória: az ázsiaiak tudnak énekelni - Alex is és Kódzsi is rendesen megadták neki, úgymond. Persze szerénykedett a lányzó, hogy jajj, Charlotte olyan jól énekel (ez igaz :)), ő meg nem. Mi csak legyintettünk erre, persze persze --- tudjuk--- amikor ezt mondják, az azt jelenti hogy épphogycsak nem ütik meg az operaénekesi szintet. Ehh. Csináltam pár videót a performanszokról, idővel felkerülnek valahova, ne csak a képekben gyönyörködhessetek már :)
A karaokés repertoáromat meg megpróbáltam kibővíteni, hát félsikerrel; Utada Hikaru Flavor of Life-ja még nem ment igazán (a refrénen kívül), ellenben a Sailor Star Song (Sailor Moon! Jee!) meg a Just Dance elég jól sikerültek :D mondjuk énekelni meg táncolni egyszerre rohadt megterhelő! Lehet javítani kéne a kondin ...
Most hogy belegondolok egész sok számot énekeltem... No Doubt, Maroon 5, Shakira Evaval :D ... wow. Egész megszerettem a karaokét :D Különben nézni meg hallgatni is szórakoztató (pláne ha ilyen pacsirtatorkú barátai vannak az embernek...)
Éjjel fél 3 körül hazaértem, hallom koreaiak még mindig nevetgélnek. oké mondom. szerencsére abbahagyták hamar :) ma este viszont beszélgettem Csillával, és megtudtam, míg én karaokeztam, Péter (aki a koreaiaknál vendégeskedett) sikeresen tűzriadót csinált, mert felrúgott egy tűzoltópalackot, amiből kiesett valahogy a pecek és a 4. szintet elöntötte a RÓZSASZÍN hab (ehhh... Japán... még a poroltó is cuki), illetve elindult a tűzjelző. Ami nem lehetett túl vicces, pláne nem azoknak akik esetleg már aludtak.
Végül megjelent állítólag egy idősebb fazon, aki leállította a riadót, a koreaiak pedig sűrű bocsánatkérések közepette feltakarították az elárasztott folyosót....
Takarításról szólva: a koreaiak néha kinn hagyják a szemetüket, takaros zacskóban, a folyosón. MIÉRT?! nincs elég helye?!?! De akkor miért nem viszi le? ugyanis hiába van zacskóban, azér van szaga, és nem túl kellemes arra hazajönni, hogy a folyosón enyhe (szerencsére nem erős...) szemétszag lengedez -- napokig. Ma már el volt takarítva. De ha három napig nem állt ott, akkor egy percig se... furrrcsa. Lehet be kéne szólni, ha még egyszer ezt csinálják? :/
Ellenben az én lakásomban csoda nagy rend volt - amíg neki nem álltam vacsorát főzni :D ugyanis megin tele lett a nemrég kiürített mosogató, és már totál kiázott a kezem az állandó vizezéstől és különben is, vagy egy órát töltöttem a "konyhámban" (igen: hagymás rántotta, rizs (fűszerekkel és vaszabival), okra (ez egy zöldség) ecetes lében, miszóleves illetve erdeigyümölcs-Frúcse (puding/joghurt, már írtam róla talán:); ez volt a menüsor) úgyhogy úgy döntöttem hogy elnapolom a mosogatás témát. Pláne hogy Mariannhoz mentem beszélgetni; csináltam kaboszu-teát (forró citromos jellegű ital), ő meg készített cserébe cukros-fahéjas-csokiszirupos sült almaszeleteket... ahhh.... :) csoda hogy nem fogyok ? :D
Most viszont muszáj lesz elmennem aludni; teljesen felborult a ritmusom, vissza kéne állítani ááááá....
Ja hogy ma mit csináltam a vacsora előtt? TITOK! :P
ELLENBEN kaptam Marianntól japán könyveket kölcsön, torrentoldal- és japánoldal-fordító tippeket :)
ÉS megnéztem az Amazont, és megtaláltam álmaim szótárgépét, úgyhogy ha minden igaz megvan mit "kapok" karácsonyra :D ha minden igaz, kicsivel 17 000 japán pénz alatt már kapható :D tök izgatott vagyok :D uh, és szép pezsgő színűben is van ááám nem ám csak feketében meg ilyenek... :)
A szórakoztatásomat továbbá a Grand-Prix döntő gálájának megtekintése is jelentette -- elég érdekes volt, mert nem adták le az összes gálakűrt, ellenben beleraktak jópár kűrt/rövidprogramot amit én nem láttam, valamint egy cuki összefoglalót az elmúlt évek gálakűrjeiről (volt pár durva, ezek közül párra én is emlékeztem, pl Joubert-re, nameg a másik francia fiú sielős mókájára... na meg Plusenkó 4es ugrásaira.... uhhh :D)... no meg csináltak interjúkat is Oda Nobunagával (nem vicc! a hadvezér 22 vagy 23. generációs leszármazottja!!!) és Ando Mikivel (mindketten ezüstöt szereztek!) ott helyben - hisz ők a nem hivatalos egyéni olimpiai indulók Japánból! ebben nem is az interjú maga a sokkoló, hanem az, hogy csak ültem a lobbiban csendes magányomban a tévé előtt, és azt veszem észre, hogy ÉRTETTEM amiket mondtak!!! na jó nem 100%ban, de nagyrészt!
Na de különben meg nem volt jó egyedül korit nézni, a húgom nélkül nem az igazi - nem volt kivel kibeszélni a buzis Johnny Weirt, aki a Pokerface-re korizott a gálán, illetve együtt hüledezni azon, hogy ázsiaiak meg amerikaiak vittek kábé mindent már megin ... Szerencsére a vége előtt nem sokkal betoppant Seulgi, egyik koreai barátosném, vadonatúj frizurával :D, és így kicsit tudtunk beszélgetni, hisz Koreában mindenki imádja Yuna Kimet, mint megtudtam, aki a női mezőny aranyérmese lett most ... hát igen. volt miért. :)
Viszont ezzel még nem ért véget az este, hisz Charlotte húga, Alex jött e hétre látogatóba. El is indultunk fél 11kor a Bae testvérekkel, Jarival, Evaval, Seulgival meg Kódzsival karaokezni. Kódzsi valamelyik német lány tutora; sőt még salsázni is jár. (és még jól is néz ki - de fura módon nem mozgat meg bennem semmit ... hehh. Nem is baj :)) És igen, megint beigazolódott a teória: az ázsiaiak tudnak énekelni - Alex is és Kódzsi is rendesen megadták neki, úgymond. Persze szerénykedett a lányzó, hogy jajj, Charlotte olyan jól énekel (ez igaz :)), ő meg nem. Mi csak legyintettünk erre, persze persze --- tudjuk--- amikor ezt mondják, az azt jelenti hogy épphogycsak nem ütik meg az operaénekesi szintet. Ehh. Csináltam pár videót a performanszokról, idővel felkerülnek valahova, ne csak a képekben gyönyörködhessetek már :)
A karaokés repertoáromat meg megpróbáltam kibővíteni, hát félsikerrel; Utada Hikaru Flavor of Life-ja még nem ment igazán (a refrénen kívül), ellenben a Sailor Star Song (Sailor Moon! Jee!) meg a Just Dance elég jól sikerültek :D mondjuk énekelni meg táncolni egyszerre rohadt megterhelő! Lehet javítani kéne a kondin ...
Most hogy belegondolok egész sok számot énekeltem... No Doubt, Maroon 5, Shakira Evaval :D ... wow. Egész megszerettem a karaokét :D Különben nézni meg hallgatni is szórakoztató (pláne ha ilyen pacsirtatorkú barátai vannak az embernek...)
Éjjel fél 3 körül hazaértem, hallom koreaiak még mindig nevetgélnek. oké mondom. szerencsére abbahagyták hamar :) ma este viszont beszélgettem Csillával, és megtudtam, míg én karaokeztam, Péter (aki a koreaiaknál vendégeskedett) sikeresen tűzriadót csinált, mert felrúgott egy tűzoltópalackot, amiből kiesett valahogy a pecek és a 4. szintet elöntötte a RÓZSASZÍN hab (ehhh... Japán... még a poroltó is cuki), illetve elindult a tűzjelző. Ami nem lehetett túl vicces, pláne nem azoknak akik esetleg már aludtak.
Végül megjelent állítólag egy idősebb fazon, aki leállította a riadót, a koreaiak pedig sűrű bocsánatkérések közepette feltakarították az elárasztott folyosót....
Takarításról szólva: a koreaiak néha kinn hagyják a szemetüket, takaros zacskóban, a folyosón. MIÉRT?! nincs elég helye?!?! De akkor miért nem viszi le? ugyanis hiába van zacskóban, azér van szaga, és nem túl kellemes arra hazajönni, hogy a folyosón enyhe (szerencsére nem erős...) szemétszag lengedez -- napokig. Ma már el volt takarítva. De ha három napig nem állt ott, akkor egy percig se... furrrcsa. Lehet be kéne szólni, ha még egyszer ezt csinálják? :/
Ellenben az én lakásomban csoda nagy rend volt - amíg neki nem álltam vacsorát főzni :D ugyanis megin tele lett a nemrég kiürített mosogató, és már totál kiázott a kezem az állandó vizezéstől és különben is, vagy egy órát töltöttem a "konyhámban" (igen: hagymás rántotta, rizs (fűszerekkel és vaszabival), okra (ez egy zöldség) ecetes lében, miszóleves illetve erdeigyümölcs-Frúcse (puding/joghurt, már írtam róla talán:); ez volt a menüsor) úgyhogy úgy döntöttem hogy elnapolom a mosogatás témát. Pláne hogy Mariannhoz mentem beszélgetni; csináltam kaboszu-teát (forró citromos jellegű ital), ő meg készített cserébe cukros-fahéjas-csokiszirupos sült almaszeleteket... ahhh.... :) csoda hogy nem fogyok ? :D
Most viszont muszáj lesz elmennem aludni; teljesen felborult a ritmusom, vissza kéne állítani ááááá....
Ja hogy ma mit csináltam a vacsora előtt? TITOK! :P
ELLENBEN kaptam Marianntól japán könyveket kölcsön, torrentoldal- és japánoldal-fordító tippeket :)
ÉS megnéztem az Amazont, és megtaláltam álmaim szótárgépét, úgyhogy ha minden igaz megvan mit "kapok" karácsonyra :D ha minden igaz, kicsivel 17 000 japán pénz alatt már kapható :D tök izgatott vagyok :D uh, és szép pezsgő színűben is van ááám nem ám csak feketében meg ilyenek... :)
2009. december 5.
Elfoglaltságok ...
No nem kell nagyon aggódni, megvagyok megvagyok, szokásos elfoglalt állapotomban, de ma nyugi van, úgyhogy tudok foglalkozni ilyenekkel hogy netezééés, meg blogírás, meg FÉNYKÉPEK
erről jut eszembe: új album a Picasan eddigi talán legjobb szülinapomról :) na meg a soron következő "osztálykirándulásunkról" Miyazakiba meg Saikibe, megfűszerezve a szokásos random dolgokkal mint KAJA :) sajátkészítésű jakiszoba jellegű valami... hüvelyes borsó, hagyma, shiitake, meg csirke, összekeverve tésztával, szósszal meg kis kaboszu-bors fűszerrel. Nyamm.
Látszik hogy még nem ebédeltem, csak egy kis ananászt ettem reggeli gyanánt, kezdek kifogyni az alapanyagokból, dehát a finom otthoni baracklekvárt meg kellett enni valamivel... Bizony kaptam pakkot otthonról :D könyvekkel csokival, újsággal és LEKVÁRRAL együtt... A levelekről nem is beszélve! mindenki hozta a formáját, úgyhogy sírva nevettem rajtuk míg olvastam .... nagy puszi mindenkinek otthon! :*
na meg most már elkezdhetek karácsonyi ajándékokat tervezni én is -- de csak apróságokra számítsatok, ok? :D nem mondom az ösztöndíjból nem élek rosszul, de sok extravaganciára nem telik.
Pl utazás a legdrágább dolog talán Japánban, hát én már nem is tudom mennyit költöttem összességében a laza kis 2 napos Fukuokás mókára de mondjuk azt hogy kb 20000 jent. O_O jujj.
Ellenben csodás volt a hétvége, ha fárasztó és költséges is :) páratlanul kényelmes busszal 2,5 óra alatt odaértünk, könnyen megtaláltuk a hostelt is , főleg hogy a németek már jártak ott... amúgy Fukuoka tényleg hatalmas, modern nagyváros, a központ zsúfolt, teli boltokkal, irodákkal, kajáldákkal, meg a helyi jellegzetességgel, az utcai rámenkifőzdés bódékkal. Ezek miatt kicsit vásári hangulata támadhat az embernek a nagyváros közepén, mert na, télleg olyanok ezek a kis mini-éttermek, mint a strandos-búcsús stb-s büfék, és általában vannak is bennük :D persze a télre való tekintettel kicsit zártabbak...
Szóval maga a város annyira nem jött be, bár a belváros éjszaka télleg érdekes-izgalmas; éjjel 12-1 körül szinte dugó volt az utakon!!! na meg persze elég jól néztek ki a folyópartok (egész sok folyó van a városban), a kivilágított épületekkel/neonfényekkel megspékelve. No és van METRÓ :D
visszatérve az estére: a pályaudvarnál vártuk be a csapatot, mert a 15 embernek 3 helyen volt szállása, sőt volt akinek nem is volt, így 1-2 órát azzal vertünk el hogy VÁRTUNK és telefonáltunk, hogy ki és hol és merre. Először 2 japán csávóval találkoztunk (amcsik ismerősei), aztán nagy nehezen mindenki megkerült és mentünk enni - nabe étterembe. A nabe az egy amolyan mindentbele, zöldséges satöbbis leveses egytálétel ami iszonyatosan finom. mi motsunabét ettünk, hát lehet nézni a képeket és nyálat csorgatni. Hozzá (persze) söröztünk -- egyesek viszont igen belelendültek eme tevékenységbe, így a számla brutálisra sikeredett és persze mivel nem tudtuk a kaják árát pontosan így hatalmas kavar kerekedett a fizetés során (ez már egyszer megtörtént az izakajás mókánál októberben, Óitában, szerencsére nem az én asztalommal, de nagyon nem volt jó...) így elég morcosan indultunk gyalog megkeresni a klubot, ami városnézésnek király volt egy darabig, kivéve hogy 20x meg kellett állni megkérdezni jó fele megyünk e ... és persze mikor már egy órája mászkáltunk mindenki ideges lett... ja és persze a koreai csajok már ott voltak a dizsiben...
Na éjjel 1re oda is értünk és elkezdtünk TÁNCOLNI :D ugyanis a dj remek volt, mentek a jó kis hiphopos, r'n'b-s, "seggrázós" zenék, méghozzá rendesen mixelve, nem ám csak úgy egymásután berakva, jó magyarosan... hát hajnal 5ig ott voltunk kb és (Gerard kivételével, akinek nagyonnemjöttbe a zene) mindenki táncolt, bulizott, és általában véve jól érezte magát :D ehhez erősen hozzájárult, hogy Ladies' Night volt, tehát a hölgyek 2000 jenért annyit ihattak amennyit jónak láttak. :) nem kell aggódni, mindenki tartotta a mértéket, pláne ennyi táncolással, komolyan mondom, másnap szabályosan izomláz volt a lábamban O_O
pár óra alvás majd zuhi után búcsút vettünk a hoszteltől és elindultunk a páylaudvari Mos Burger felé ahol (jó szokásunk szerint) vártuk a többieket - többen reggel jöttek csak Óitából.... illetve próbáltuk kipihenni magunkat a szumó előtt egy kicsikét.
A szumó maga iszonyatosan izgalmas és érdekes volt, kár hogy én a neveket meg ilyeneket nem vágom, de volt jópár izgi meccs... a legdurvább az volt, amikor az egyik szumós felkapta a másikat és szabályosan átdobta a saját válla fölött, de mindez olyan gyorsan történt, hogy nem is tudok rá pontosan visszaemlékezni, hogy s mint sikerült...
este 6 körül hagytuk ott a stadiont, majd kis frissítők után (éljen a kombini - meleg étel, olcsón, 0-24) felszálltunk a buszra -- szokásos kényelem: széles ülések, majd egy méter hely a lábaknak... mmm...
és este 10kor meg is érkeztünk Óitába :)
Szóval igen tartalmas és hosszú szülinap volt :D nem panaszkodhatok :) oh Minától ajándékot is kaptam: cuki lila titokzoknit (amit japánban kevésbé titkosan hordanak, mert divat hogy kilátsszon a szegélye) meg egy kis delfines fityegőt a beppui akváriumból (ahová mindenképp el akarok menni majd én is - mindenféle tengeri élőlény a vidrától a rájáig van ott különböző tartályokban meg medencékben ... a többiek képei meg beszámolói alapján nagyon szuper; én azér nem mentem mert hastáncelőadásom volt ugye :)) Oh és Evatól meg Jaritól kaptam képeslapokat, amik ugye önmagában is jópofák, de még ki is annak dekorálva matricácskákkal :) meg persze pár sorral megspékelve... :) szeretem az új barátaimat és ők is szeretnek jeee :)
Szerdán viszont, épphogy csak kipihenve a hétvégét, elmentünk osztálykirándulni a fedezzük fel Óitát óra keretében. Hát felfedeztük. Voltunk a keresztény mártírok emlékparkjában, Ótomo Szórin sírjánál-emlékparkjánál (keresztény kjúsúi daimjó (kb földesúr) volt), természetesen mindezek gyönyörű őszi színekben pompáztak, így nem győztem fotózni meg videózni -- NA igen, itt még ősz van, szerencsére felmelegedett az idő a fogvacogtató napok után, és ha este nem is, de napközben kellemes hőmérséklet van többnyire, akár 15-20 fok is. A szobám ugyan tegnap este 16°os volt de a takaró alatt nem vészes :) plusz tegnap este a fűtött lobbiban pizzáztunk-korcsolyát néztünk (Grand Prix döntő- férfi rövid program :D)-filmet néztünk ( Harold és Kumar 2 :D)-beszélgettünk... az amcsik igencsak lesokkantak Johnny Weiren, aki ugye kissé buzisan néz ki - femininebb volt mint a japán versenyzők :D szerencsére nem is ő lett a legjobb, hanem a japán Takahashi... kár viszont hogy Joubert lesérült és nem versenyez :(
Hmm miről is beszéltem -- ja a kirándulás. Ebédre egy tengerparti helyre mentünk, de milyen helyeken! A tengerparti útról igen brutális kilátás nyílt a csipkés öbölre na meg a tengerre... sajnáltam hogy nem állhatunk meg fényképezni meg nézelődni
BÁRR Saikiben felmásztunk a helyi kastélyromokhoz (csak alapzat maradt meg, mint az Oka kastélynál) -- persze hogy a titokzatos, erdőben vezető, meredek ösvényen mentünk nagy többséggel :D és ott OLYAN kilátás várt minket, ami kárpótolt mindent. hegyek, folyók, város, szigetek, hajók, tenger, őszi színek .... és ez mind így az ember előtt elterülve... hát senkinek nem volt kedve továbbmenni, vissza a városba--- pedig az se volt semmi, hagyományos japán házak, buddhista templom, még egy kaguramaszk-készítőhöz is benéztünk, illetve egy japán teaház kertjében is eltöltöttünk pár percet... a templomba nem mehettünk be mert éppen valamilyen gyakorlat volt ezen a héten... kár. Viszont megcsodálhattuk egy hatalmas fa előtt felállított Kannon-szobrot - ez az a kannonszobor-fajta, amelyet az üldözött keresztények használtak, mert bár Kannon bódhiszattvának néz ki, tulajdonképpen ez egy Mária szobor :D nagyon kis trükkösek voltak ám! Olyan szobrokat is készítettek anno, amik üregesek voltak, és a buddhista szobor így keresztény szobrot vagy feszületet rejtett :) majd Nagaszakiban biztos fogunk látni ilyet is (ha mindenigaz karácsony-újév körül ellátogatunk oda páran magyarok)
szóval igen, újabb fantasztikus kirándulás, jó sok mászkálással - de ez nekünk nem volt elég, hazaérve elmentünk az Ethnic Bros-ba, a kis mexikói étterembe, ahol télleg olyan jó a kaja, hogy kezdem megszeretni a mexikói konyhát; pláne hogy havonta 1-2szer eljárunk oda, általában csoportosan, úgyhogy a tulaj már megismer :D (na nem mintha nehéz lenne minket megjegyezni, ld. fényképek ...) sőt ahogy meglátta Jarit, még nevetett is... na igen, van forgalom ha mi megyünk... bár én most visszafogtam magam és egy 480 jenes csimicsangát ettem ami amellett, hogy viccesen hangzik, még naggyon finom is, Hát ez van, kell némi szünet a japános rizsmeghús/hal+zöldség kombók után ... amit hiába szeretek, de hát a változatosság ugye.
Na persze a társaságot is összekovácsolják az ilyen közös mókák; evés, duma, nevetés... persze sikerült elérzékenyülnöm, mert hogy olyan jó a banda és egyszer vége lesz és uhhh hát könnybe lábadt a szemem egy kicsit nekem is meg Evanak is ... awwwww... de persze gyorsan felvidultunk újra :D
Csütörtökön viszont japános kaját ettem: magamnak csináltam reggelit illetve ebédet suliba :D az is mi volt: zöldséges rizs meg csirke meg rántott ebi meg rántott --- VALAMI :D komolyan nem tudom mi volt, kis kerek és tengeri herkentyű és panírozva van és finom :D vmi kagyló talán. a lényeg hogy jó :D
Amúgy a csütörtök a legdurvább nap ugye, reggeltől késő du-ig óra; utána meg 8-10ig salsa, amire akármilyen fáradt vagyok megyek :D a héten még egy kicsit kávézóztam is Evaval meg Jarival; ettem egy cinnamon rollt mert nem tudtam ellenállni (az emlékekről nem is beszélve; oh amikor Mattel ""randiztunk"" akkor is ezt ettem ohhhh (kár hogy a csávó nem sok érdeklődést mutat azóta grrrr)); naszóval igen --- fahéj és meleg, foszlós süteménytészta és kis cukormáz (amiből lehetne több de ehhh legalább nem olyan cukros) .... mmmm....
na jó asszem megyek enni télleg. A tegnapi napról télleg nincs mit mondani, leszámítva az estét, amiről már meséltem, meg talán még annyi hogy egy halom édességet ettem mert muszáj volt--- hát igen, a hormonok... dehát epres mocsi meg édes bab meg keserűcsokis poki ... meg mangós üdcsi.... hmm és panaszkodok hogy túl sokat költök mi? :D:D:D --- ja a muszájban benne volt a dupla nyelvtan és discourse óra is rendessen... nem mondom jófej a tanár is meg hasznos az óra nagyon de ahhhhhhh 3 óra nyelvtan....... pénteken....
Ja a cserediákok egy része ma hajnalban Okinawára ment .... irigy iriiiigy.... dehát németek, amcsik meg a tai fiú, Mickey... hát akinek van pénze kérem... :D hmm lehet nekem se kéne annyit random dolgokra költeni mi? na majd vigyázok ezután... de nagy a kísértés... :D (lásd jó ételek...)
hát ennyit erről a hétről -- a hétvégém viszont hosszú lesz, jövő héten csomó óra elmarad, mert tanárok (egy része csak) konferenciáznak Kínában... bár lesz még egy nagy dolgozat társalgás órán meg olvasásórán megszórtak minket egy 100+ szavas szólistával és hozzá való szöveggel, plusz egy teljes nyelvtani fejezet is van tanulni, így asszem nem lesz idő nagyon lustulni :D csak kicsit :D ja hát mondjuk takarítani is kéne... (mármint nagytakarítani...)
mindenkinek további szép adventet :D
erről jut eszembe: új album a Picasan eddigi talán legjobb szülinapomról :) na meg a soron következő "osztálykirándulásunkról" Miyazakiba meg Saikibe, megfűszerezve a szokásos random dolgokkal mint KAJA :) sajátkészítésű jakiszoba jellegű valami... hüvelyes borsó, hagyma, shiitake, meg csirke, összekeverve tésztával, szósszal meg kis kaboszu-bors fűszerrel. Nyamm.
Látszik hogy még nem ebédeltem, csak egy kis ananászt ettem reggeli gyanánt, kezdek kifogyni az alapanyagokból, dehát a finom otthoni baracklekvárt meg kellett enni valamivel... Bizony kaptam pakkot otthonról :D könyvekkel csokival, újsággal és LEKVÁRRAL együtt... A levelekről nem is beszélve! mindenki hozta a formáját, úgyhogy sírva nevettem rajtuk míg olvastam .... nagy puszi mindenkinek otthon! :*
na meg most már elkezdhetek karácsonyi ajándékokat tervezni én is -- de csak apróságokra számítsatok, ok? :D nem mondom az ösztöndíjból nem élek rosszul, de sok extravaganciára nem telik.
Pl utazás a legdrágább dolog talán Japánban, hát én már nem is tudom mennyit költöttem összességében a laza kis 2 napos Fukuokás mókára de mondjuk azt hogy kb 20000 jent. O_O jujj.
Ellenben csodás volt a hétvége, ha fárasztó és költséges is :) páratlanul kényelmes busszal 2,5 óra alatt odaértünk, könnyen megtaláltuk a hostelt is , főleg hogy a németek már jártak ott... amúgy Fukuoka tényleg hatalmas, modern nagyváros, a központ zsúfolt, teli boltokkal, irodákkal, kajáldákkal, meg a helyi jellegzetességgel, az utcai rámenkifőzdés bódékkal. Ezek miatt kicsit vásári hangulata támadhat az embernek a nagyváros közepén, mert na, télleg olyanok ezek a kis mini-éttermek, mint a strandos-búcsús stb-s büfék, és általában vannak is bennük :D persze a télre való tekintettel kicsit zártabbak...
Szóval maga a város annyira nem jött be, bár a belváros éjszaka télleg érdekes-izgalmas; éjjel 12-1 körül szinte dugó volt az utakon!!! na meg persze elég jól néztek ki a folyópartok (egész sok folyó van a városban), a kivilágított épületekkel/neonfényekkel megspékelve. No és van METRÓ :D
visszatérve az estére: a pályaudvarnál vártuk be a csapatot, mert a 15 embernek 3 helyen volt szállása, sőt volt akinek nem is volt, így 1-2 órát azzal vertünk el hogy VÁRTUNK és telefonáltunk, hogy ki és hol és merre. Először 2 japán csávóval találkoztunk (amcsik ismerősei), aztán nagy nehezen mindenki megkerült és mentünk enni - nabe étterembe. A nabe az egy amolyan mindentbele, zöldséges satöbbis leveses egytálétel ami iszonyatosan finom. mi motsunabét ettünk, hát lehet nézni a képeket és nyálat csorgatni. Hozzá (persze) söröztünk -- egyesek viszont igen belelendültek eme tevékenységbe, így a számla brutálisra sikeredett és persze mivel nem tudtuk a kaják árát pontosan így hatalmas kavar kerekedett a fizetés során (ez már egyszer megtörtént az izakajás mókánál októberben, Óitában, szerencsére nem az én asztalommal, de nagyon nem volt jó...) így elég morcosan indultunk gyalog megkeresni a klubot, ami városnézésnek király volt egy darabig, kivéve hogy 20x meg kellett állni megkérdezni jó fele megyünk e ... és persze mikor már egy órája mászkáltunk mindenki ideges lett... ja és persze a koreai csajok már ott voltak a dizsiben...
Na éjjel 1re oda is értünk és elkezdtünk TÁNCOLNI :D ugyanis a dj remek volt, mentek a jó kis hiphopos, r'n'b-s, "seggrázós" zenék, méghozzá rendesen mixelve, nem ám csak úgy egymásután berakva, jó magyarosan... hát hajnal 5ig ott voltunk kb és (Gerard kivételével, akinek nagyonnemjöttbe a zene) mindenki táncolt, bulizott, és általában véve jól érezte magát :D ehhez erősen hozzájárult, hogy Ladies' Night volt, tehát a hölgyek 2000 jenért annyit ihattak amennyit jónak láttak. :) nem kell aggódni, mindenki tartotta a mértéket, pláne ennyi táncolással, komolyan mondom, másnap szabályosan izomláz volt a lábamban O_O
pár óra alvás majd zuhi után búcsút vettünk a hoszteltől és elindultunk a páylaudvari Mos Burger felé ahol (jó szokásunk szerint) vártuk a többieket - többen reggel jöttek csak Óitából.... illetve próbáltuk kipihenni magunkat a szumó előtt egy kicsikét.
A szumó maga iszonyatosan izgalmas és érdekes volt, kár hogy én a neveket meg ilyeneket nem vágom, de volt jópár izgi meccs... a legdurvább az volt, amikor az egyik szumós felkapta a másikat és szabályosan átdobta a saját válla fölött, de mindez olyan gyorsan történt, hogy nem is tudok rá pontosan visszaemlékezni, hogy s mint sikerült...
este 6 körül hagytuk ott a stadiont, majd kis frissítők után (éljen a kombini - meleg étel, olcsón, 0-24) felszálltunk a buszra -- szokásos kényelem: széles ülések, majd egy méter hely a lábaknak... mmm...
és este 10kor meg is érkeztünk Óitába :)
Szóval igen tartalmas és hosszú szülinap volt :D nem panaszkodhatok :) oh Minától ajándékot is kaptam: cuki lila titokzoknit (amit japánban kevésbé titkosan hordanak, mert divat hogy kilátsszon a szegélye) meg egy kis delfines fityegőt a beppui akváriumból (ahová mindenképp el akarok menni majd én is - mindenféle tengeri élőlény a vidrától a rájáig van ott különböző tartályokban meg medencékben ... a többiek képei meg beszámolói alapján nagyon szuper; én azér nem mentem mert hastáncelőadásom volt ugye :)) Oh és Evatól meg Jaritól kaptam képeslapokat, amik ugye önmagában is jópofák, de még ki is annak dekorálva matricácskákkal :) meg persze pár sorral megspékelve... :) szeretem az új barátaimat és ők is szeretnek jeee :)
Szerdán viszont, épphogy csak kipihenve a hétvégét, elmentünk osztálykirándulni a fedezzük fel Óitát óra keretében. Hát felfedeztük. Voltunk a keresztény mártírok emlékparkjában, Ótomo Szórin sírjánál-emlékparkjánál (keresztény kjúsúi daimjó (kb földesúr) volt), természetesen mindezek gyönyörű őszi színekben pompáztak, így nem győztem fotózni meg videózni -- NA igen, itt még ősz van, szerencsére felmelegedett az idő a fogvacogtató napok után, és ha este nem is, de napközben kellemes hőmérséklet van többnyire, akár 15-20 fok is. A szobám ugyan tegnap este 16°os volt de a takaró alatt nem vészes :) plusz tegnap este a fűtött lobbiban pizzáztunk-korcsolyát néztünk (Grand Prix döntő- férfi rövid program :D)-filmet néztünk ( Harold és Kumar 2 :D)-beszélgettünk... az amcsik igencsak lesokkantak Johnny Weiren, aki ugye kissé buzisan néz ki - femininebb volt mint a japán versenyzők :D szerencsére nem is ő lett a legjobb, hanem a japán Takahashi... kár viszont hogy Joubert lesérült és nem versenyez :(
Hmm miről is beszéltem -- ja a kirándulás. Ebédre egy tengerparti helyre mentünk, de milyen helyeken! A tengerparti útról igen brutális kilátás nyílt a csipkés öbölre na meg a tengerre... sajnáltam hogy nem állhatunk meg fényképezni meg nézelődni
BÁRR Saikiben felmásztunk a helyi kastélyromokhoz (csak alapzat maradt meg, mint az Oka kastélynál) -- persze hogy a titokzatos, erdőben vezető, meredek ösvényen mentünk nagy többséggel :D és ott OLYAN kilátás várt minket, ami kárpótolt mindent. hegyek, folyók, város, szigetek, hajók, tenger, őszi színek .... és ez mind így az ember előtt elterülve... hát senkinek nem volt kedve továbbmenni, vissza a városba--- pedig az se volt semmi, hagyományos japán házak, buddhista templom, még egy kaguramaszk-készítőhöz is benéztünk, illetve egy japán teaház kertjében is eltöltöttünk pár percet... a templomba nem mehettünk be mert éppen valamilyen gyakorlat volt ezen a héten... kár. Viszont megcsodálhattuk egy hatalmas fa előtt felállított Kannon-szobrot - ez az a kannonszobor-fajta, amelyet az üldözött keresztények használtak, mert bár Kannon bódhiszattvának néz ki, tulajdonképpen ez egy Mária szobor :D nagyon kis trükkösek voltak ám! Olyan szobrokat is készítettek anno, amik üregesek voltak, és a buddhista szobor így keresztény szobrot vagy feszületet rejtett :) majd Nagaszakiban biztos fogunk látni ilyet is (ha mindenigaz karácsony-újév körül ellátogatunk oda páran magyarok)
szóval igen, újabb fantasztikus kirándulás, jó sok mászkálással - de ez nekünk nem volt elég, hazaérve elmentünk az Ethnic Bros-ba, a kis mexikói étterembe, ahol télleg olyan jó a kaja, hogy kezdem megszeretni a mexikói konyhát; pláne hogy havonta 1-2szer eljárunk oda, általában csoportosan, úgyhogy a tulaj már megismer :D (na nem mintha nehéz lenne minket megjegyezni, ld. fényképek ...) sőt ahogy meglátta Jarit, még nevetett is... na igen, van forgalom ha mi megyünk... bár én most visszafogtam magam és egy 480 jenes csimicsangát ettem ami amellett, hogy viccesen hangzik, még naggyon finom is, Hát ez van, kell némi szünet a japános rizsmeghús/hal+zöldség kombók után ... amit hiába szeretek, de hát a változatosság ugye.
Na persze a társaságot is összekovácsolják az ilyen közös mókák; evés, duma, nevetés... persze sikerült elérzékenyülnöm, mert hogy olyan jó a banda és egyszer vége lesz és uhhh hát könnybe lábadt a szemem egy kicsit nekem is meg Evanak is ... awwwww... de persze gyorsan felvidultunk újra :D
Csütörtökön viszont japános kaját ettem: magamnak csináltam reggelit illetve ebédet suliba :D az is mi volt: zöldséges rizs meg csirke meg rántott ebi meg rántott --- VALAMI :D komolyan nem tudom mi volt, kis kerek és tengeri herkentyű és panírozva van és finom :D vmi kagyló talán. a lényeg hogy jó :D
Amúgy a csütörtök a legdurvább nap ugye, reggeltől késő du-ig óra; utána meg 8-10ig salsa, amire akármilyen fáradt vagyok megyek :D a héten még egy kicsit kávézóztam is Evaval meg Jarival; ettem egy cinnamon rollt mert nem tudtam ellenállni (az emlékekről nem is beszélve; oh amikor Mattel ""randiztunk"" akkor is ezt ettem ohhhh (kár hogy a csávó nem sok érdeklődést mutat azóta grrrr)); naszóval igen --- fahéj és meleg, foszlós süteménytészta és kis cukormáz (amiből lehetne több de ehhh legalább nem olyan cukros) .... mmmm....
na jó asszem megyek enni télleg. A tegnapi napról télleg nincs mit mondani, leszámítva az estét, amiről már meséltem, meg talán még annyi hogy egy halom édességet ettem mert muszáj volt--- hát igen, a hormonok... dehát epres mocsi meg édes bab meg keserűcsokis poki ... meg mangós üdcsi.... hmm és panaszkodok hogy túl sokat költök mi? :D:D:D --- ja a muszájban benne volt a dupla nyelvtan és discourse óra is rendessen... nem mondom jófej a tanár is meg hasznos az óra nagyon de ahhhhhhh 3 óra nyelvtan....... pénteken....
Ja a cserediákok egy része ma hajnalban Okinawára ment .... irigy iriiiigy.... dehát németek, amcsik meg a tai fiú, Mickey... hát akinek van pénze kérem... :D hmm lehet nekem se kéne annyit random dolgokra költeni mi? na majd vigyázok ezután... de nagy a kísértés... :D (lásd jó ételek...)
hát ennyit erről a hétről -- a hétvégém viszont hosszú lesz, jövő héten csomó óra elmarad, mert tanárok (egy része csak) konferenciáznak Kínában... bár lesz még egy nagy dolgozat társalgás órán meg olvasásórán megszórtak minket egy 100+ szavas szólistával és hozzá való szöveggel, plusz egy teljes nyelvtani fejezet is van tanulni, így asszem nem lesz idő nagyon lustulni :D csak kicsit :D ja hát mondjuk takarítani is kéne... (mármint nagytakarítani...)
mindenkinek további szép adventet :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
