Először is
remélem mindenkinek szuperül telt a karácsonya :D sokat gondoltam ám Rátok, szeretteimre.... més kérdés hogy állandóan mászkáltam és vagy ünnepeltem, így nem jutott energiám az internet felé nézni szenteste kivételével ...
másodszor pedig igen, nekem kellemesen teltek az ünnepek, bár a szenteste kicsit furán sikeredett, az aznap délutáni udonozás és nézelődés a csajokkal, a karácsonynapi videózás és Jun partija, valamint a mai, Minával töltött kajálós-dumálós-mangázós nap kárpótolt maximálisan! Most is Mina laptopjáról írok, sebtiben, már készülünk lefeküdni... nyugodalmas jóéjszakát mindenkinek, Éváimnak, apumnak és többi Istvánomnak pedig NAGY NAGY puszi névnapjára :)
2009. december 26.
2009. december 22.
kiskarácsony...
... nagykarácsony :) kisült e már a .. palacsintám? :D és igen, kisültek--- sütő híján ugyanis palacsinta volt a Kaikan-karácsonyon a magyar hozzájárulás az ünnepi menühöz. Szombaton ugyan nagytakarítással kezdtem (amit még nem fejeztem be, indokok később), és Mina is csak fél 3 körül ért ide, ráadásul még vásárolni is kellett menni így tisztán látszott hogy 5re a tervezett kezdési időpontra sehogyse leszünk kész, ráadásul egyinkünk se palacsinta-fenomén :D végül Ami-chan mentett meg minket, aki végül magára vállalta a sütés részét a munkának, illetve a kikeverésben is segített ... A töltelékkészítés és töltés az én feladatom volt. És milyen tölteléket csináltunk? Kérem szépen, (dobpergés) TÚRÓSAT!!!!! Bizony, Japánban lehet kapni túrót! Persze a Tokiwában, aranyáron, de akkor is. No és persze Anyum készítette fantasztikus baracklekvárral töltött palik is voltak :D hatalmas sikert arattunk, de hát ez csak természetes :D egyetlen mellékhatása a sütögetésnek, hogy kis szobámat áthatotta az olajszag nem gyengén... de megérte!
A parti maga is szuper volt, ettünk rántott csirkét (Jari és Eva vették), hozzá Matt csinált "tölteléket" amit ugye értelemszerűen mellé ettünk :) meg persze csomó japános snack is volt, edamame, csoki, chips, mocsi, meg amit el lehet képzelni. És az extra: a karácsonyi torta :D csokitorta eperrel és áfonyával díszítve. Hát valahogy lenyomtam a torkomon :D ugyanis annyira teleettem magam, karácsonyi módra, hogy a desszert az télleg csak "fojtás" volt XD Vacsi után meg kibontottuk az ajándékokat :) szerencsére mindenki örült annak, amit kapott a titkos télapótól :) Én speciel egy ezüstszínű nyakláncot kaptam kis lila kővel/medállal (hmmm vajon honnan tudta hogy a lila a kedvenc színem ? :D), illetve egy alma-barackos meg egy CSOKITORTÁS fürdő-port -- Evatól :D!!!! utóbbit ki is próbáltam tegnap este, hát nem semmi milyen illat lengte be a fürdőszobát!!! kár hogy ugye hozzászokik az illathoz az ember orra és akkor már nem érzi ... :( viszont nem használtam el az egész tasakkal, úgyhogy lesz még egy csoki-fürdőm a közeljövőben :D
Én speciel hosszas hezitálás majd keresgélés után rátaláltam Jari ideális ajándékára: pihepuha, meleg kék sál + kis lila Converse cipő alakú kulcstartó/öngyújtó! :D plusz két nagy zacskó csokibonbont is beleborítottam a tasakba, csak úgy miheztartás végett :D na de a legnagyobb sikere talán az öngyújtónak volt, mivel Jari először azt hitte csupán kulcstartó :D látni kellett volna azt az arckifejezést/gesztikulálást amikor kiderült a turpisság :)
No amugy mindenkinek ki kellett találnia hogy ki ajándékozta meg, hát nekem második találatra megvolt :) De Jarinak asszem túl könnyű dolga volt: lila cipő, lila csomagolópapír a sálon, még a nevét is lila papírra írtam lila tollal, még az üdvözlőlap is lila volt mellé, bár azt csak a találgatás után lehetett kinyitni.
Ajándékozás után pedig tovább folyt az evés-ivás illetve a TÁNC :D többek közt Ashley megpróbálta megtanítani a Gee c. koreai sláger koreóját, legalábbis a refrénét... hát jah, próbálkoztunk :D
Az este végén aztán előkerült az előző este már kipróbált kocka-játék: seven-eleven-double... hát most nem állok neki elmagyarázni a szabályokat, de elég egyszerűek, és annyit még elárulhatok, hogy alkohol is van a dologban :D nem kell aggódni, körülbelül 3 dl sör jutott mindenkire a végén :) de vidámság volt na.
Akárcsak péntek este: kezdődött az este 6 órás Ghost in the Shell-vetítéssel: a pop-kultúra óra "keretében", de itt a Kaikan lobbijában!!! Sőt, Nagaike-sensei rendelt nekünk pizzát, mi meg hoztunk le üdcsiket meg rágcsákat, úgyhogy igazi mozi-parti volt :) Jó volt újranézni a filmet is, mert már teljesen elfelejtettem, miről szólt, csak arra emlékeztem, hogy láttam. Hát nem egyszerű egy alkotás, komoly animáció, komoly zene, és persze komoly mondanivaló--
na zt a komolyságot oldottuk fel este 8 körül páran a film után a kockázásos ivós játékkal :D csak az a kár hogy 10 körül zárják a lobbit -- nemtuom miért, hogy ne hangoskodjunk, valószínüleg... na nem mintha a koreaiak nem hangoskodnának így is úgy is....
na szombaton mint mondtam takarítás, sütés és karácsonyozás volt, vasárnap pedig végre sikerült elmenni templomba :D Michaellel elértük a 10.10es istentiszteletet - valamilyen protestáns felekezethez tartozó templom lehet, nem tudtam kideríteni :D voltak imák, énekek, evangélium, meg valami áldozás-szerű is... hát a vallási szókincsem kissé (nagyon) hiányos, de az elhangzott dolgok 30-40%át felfogtam -- különben arra számítottam hogy semmit nem fogok érteni :D na azér elvittem a saját magyar Újszövetségemet, azért a nélkül nem ment volna... Óh, és voltak az "áldozás" alatt karácsonyi énekek orgonán, például az egyik kedvencem is:) sőt, a mise végefelé volt egy harang-kórus --- minden kórustagnál voltak kis kézi harangok, mind más hang, feltételezem, és úgy rakták össze a zenét, hangonként ... áhhh valami elképesztő volt : gyönyörű és szinte hihetetlen :D na meg a mise végén kis betlehemest adtak elő a gyerekek --- áááááááh iszonyat ééééédesek voltak - a japán kölykök különben is azok, hát még beöltözve meg minden :D
Tehát mindent összevetve remek volt a "templomozás", különösen lelkileg :) délután elmentünk páran egy teremfoci-meccsre (Oita vs Nagoja; kikaptunk sajnos :( de maga a meccs izgalmas volt :D kihozta belőlem a foci-drukkert - itt elég komolyan veszik a szurkolást, remek a hangulat :) ) aztán este lementem Mike-hoz még, mert mutatni akart videókat amiket egy lelkipásztor csinál, egyet megnéztünk közösen, meg aztán beszélgettünk erről is meg úgy általában Istenről, vallásról, meg aztán mindenféléről :) pl arról, hogy csak járnak végülis Miriammal... bár a lány már februárban hazamegy... húzós...
na meg beszéltem Evaval is még aznap este és akar jönni legközelebb ő is templomba, éljen :) Karácsonykor is lesz ott valami de még nem fejtettem meg a szórólapot hogy pontosan mi (hát igen, szókincs, meg kanjik... de ezért van a szótárgép :))
Nah különben meg huh mi volt még a héten... kedden karaoke verseny, Bepuben, az APU színháztermében... milyen terem, valódi nagy színház! látszik hogy magánkézben van az az egyetem, nagyon pofás a campusuk :D na de a lényeg hogy Mina csodásan énekelt, és második lett holtversenyben :D kapott 2000 jent utalvány formájában, amit elvert - túróra a palacsintához :D
(na jó mivel vett vagy egy kilót, még maradt valamennyi, majd még kitaláljuk mi lesz belőle...)
No csütörtökön volt 2 dolgozatom meg ugye az előadásom (szerencsére kiderült, hogy csak az első tíz oldalból kellett az előadást megtartanom, így azért egyszerűbb volt)... háááát hiába tanultam, elég nehéz volt, főleg a társalgás órás vizsga... :( a másik az ment szerencsére :) még jó hogy a 3. órán csak filmnézés volt irodalomóra keretében (The Wedding Banquet, Ang Lee rendezésében :D ajánlott! vicces is, meg szép is, meg van némi mondanivalója is)
pénteken is volt egy kis szódolgozat, arra meg csütörtök/péntek éjjel tanultam (igen... rosssssz diák vagyok tuuuudom) a salsaparti után :D dehát muszáj volt menni, mult héten is elmaradt, a mult hétfő esti karácsonyi latin partira meg nem mentünk el :( szóval táncoltunk, vicces volt, egy férfi tanár volt (talán amcsi), meg jópár japán "diák", meg a mi kis csapatunk: Charlotte, Marion, Matt, no meg Kódzsi (aki mindenütt ottvan :D kivéve most hogy elkapta az új influenzát szegényke :(...) meg én. Táncoltunk, beszélgettünk, táncoltunk, sőt még néhány japán diákkal is beszélgettem, akik szintén a mi sulinkban tanulnak, csak orvosi tanszéken :) aranyosak voltak. JA és táncoltunk. Vagy ezt már írtam? :D [sajnálom hogy nem hoztam el a tánccipőmet otthonról különben :( hiányzik :( ] na és miért kell ennyit hangsúlyoznom a táncot? mert hát elég sokat roptam Mattel. Jó lenne ha alakulna valami, de nem hiszem.
Csak idegesítő csöppet hogy mindenkinek van párja csak nekem nincs. Ami persze abszolút nem igaz, csak úgy tűnik, hisz a karácsony a nagy randi-nap itt, a Valentin-nap után. Meh. Mindegy. Igyekszem az új barátaimmal pótolni a "szeretethiányt".
No más egyéb érdekesség.... oh. Fáj a torkom. Semmi különös, valószínűleg a hideg tehet róla (kinn napközben 10 fok alatt, éjjel 0-3 fok körül. A szobámban meg fűtés nélkül 14-17°C!!!!). Mézezek, meg teázok, meg kaptam valami fújkálós torokgyógyszert no meg némi mentateát Mattől (oh ki más lenne felkészült :D) így javulgatok, pláne hogy ma nem csináltam semmit (ergo nem fejeztem be a takarítást :( hisz vasárnap egész nap társasági/lelkiéletet éltem), illetve hát főztem, hangoskönyvet hallgattam, megnéztem az új Big Bang Theory részt, meg este 7kor lementem a lobbiba, ugyanis valami fodrász fazon modelleket keres valami művészi képekhez, és külföldieket akar, merthogy világos a hajunk :D na szóval ővele találkoztunk páran este. Ha lesz valami, valószínűleg ünnepek után :) amúgy vicces, mert Riikát szólította le az utcán... hát öhm igen, máshol ez kicsit fura lenne, hogy "szia kislány hajmodelleket keresek fényképhez mitszólsz? :D ja és vannak még ismerőseid?szólj nekik is! " ööööö okkkéééé :D na mindegy, szerencsére a csávó normálisnak tűnik :)
Oh ma késő este meg Jariék karácsonyi égősorral kivilágított szobájában néztünk néhányan Charlie Brown (Snoopy) rajzfilmet meg Big Bird goes to Japan-t (A nagy sárga madár a Szezám utcából... Japánban... egy kutyával... YouTube-on van fenn, rá lehet keresni de figyelem! nagyon agymenés...) mint a "régi szép időkben" :) mostanában nem igen voltak ilyen közös összeröffenések-beszélgetések, ugye mindenki a saját iskolai stb dolgával volt elfoglalva...
no most viszont télleg megyek, csak egy rövid bejegyzést akartam írni, oylan célzattal, hogy jujj karácsony van és jó itt de azért hiányoznak az otthoniak, akikről ritkán hallok (khmm skype khmmm khmmm e-mail khmmm khmmm)... ahhoz képest fél 3. :)
A parti maga is szuper volt, ettünk rántott csirkét (Jari és Eva vették), hozzá Matt csinált "tölteléket" amit ugye értelemszerűen mellé ettünk :) meg persze csomó japános snack is volt, edamame, csoki, chips, mocsi, meg amit el lehet képzelni. És az extra: a karácsonyi torta :D csokitorta eperrel és áfonyával díszítve. Hát valahogy lenyomtam a torkomon :D ugyanis annyira teleettem magam, karácsonyi módra, hogy a desszert az télleg csak "fojtás" volt XD Vacsi után meg kibontottuk az ajándékokat :) szerencsére mindenki örült annak, amit kapott a titkos télapótól :) Én speciel egy ezüstszínű nyakláncot kaptam kis lila kővel/medállal (hmmm vajon honnan tudta hogy a lila a kedvenc színem ? :D), illetve egy alma-barackos meg egy CSOKITORTÁS fürdő-port -- Evatól :D!!!! utóbbit ki is próbáltam tegnap este, hát nem semmi milyen illat lengte be a fürdőszobát!!! kár hogy ugye hozzászokik az illathoz az ember orra és akkor már nem érzi ... :( viszont nem használtam el az egész tasakkal, úgyhogy lesz még egy csoki-fürdőm a közeljövőben :D
Én speciel hosszas hezitálás majd keresgélés után rátaláltam Jari ideális ajándékára: pihepuha, meleg kék sál + kis lila Converse cipő alakú kulcstartó/öngyújtó! :D plusz két nagy zacskó csokibonbont is beleborítottam a tasakba, csak úgy miheztartás végett :D na de a legnagyobb sikere talán az öngyújtónak volt, mivel Jari először azt hitte csupán kulcstartó :D látni kellett volna azt az arckifejezést/gesztikulálást amikor kiderült a turpisság :)
No amugy mindenkinek ki kellett találnia hogy ki ajándékozta meg, hát nekem második találatra megvolt :) De Jarinak asszem túl könnyű dolga volt: lila cipő, lila csomagolópapír a sálon, még a nevét is lila papírra írtam lila tollal, még az üdvözlőlap is lila volt mellé, bár azt csak a találgatás után lehetett kinyitni.
Ajándékozás után pedig tovább folyt az evés-ivás illetve a TÁNC :D többek közt Ashley megpróbálta megtanítani a Gee c. koreai sláger koreóját, legalábbis a refrénét... hát jah, próbálkoztunk :D
Az este végén aztán előkerült az előző este már kipróbált kocka-játék: seven-eleven-double... hát most nem állok neki elmagyarázni a szabályokat, de elég egyszerűek, és annyit még elárulhatok, hogy alkohol is van a dologban :D nem kell aggódni, körülbelül 3 dl sör jutott mindenkire a végén :) de vidámság volt na.
Akárcsak péntek este: kezdődött az este 6 órás Ghost in the Shell-vetítéssel: a pop-kultúra óra "keretében", de itt a Kaikan lobbijában!!! Sőt, Nagaike-sensei rendelt nekünk pizzát, mi meg hoztunk le üdcsiket meg rágcsákat, úgyhogy igazi mozi-parti volt :) Jó volt újranézni a filmet is, mert már teljesen elfelejtettem, miről szólt, csak arra emlékeztem, hogy láttam. Hát nem egyszerű egy alkotás, komoly animáció, komoly zene, és persze komoly mondanivaló--
na zt a komolyságot oldottuk fel este 8 körül páran a film után a kockázásos ivós játékkal :D csak az a kár hogy 10 körül zárják a lobbit -- nemtuom miért, hogy ne hangoskodjunk, valószínüleg... na nem mintha a koreaiak nem hangoskodnának így is úgy is....
na szombaton mint mondtam takarítás, sütés és karácsonyozás volt, vasárnap pedig végre sikerült elmenni templomba :D Michaellel elértük a 10.10es istentiszteletet - valamilyen protestáns felekezethez tartozó templom lehet, nem tudtam kideríteni :D voltak imák, énekek, evangélium, meg valami áldozás-szerű is... hát a vallási szókincsem kissé (nagyon) hiányos, de az elhangzott dolgok 30-40%át felfogtam -- különben arra számítottam hogy semmit nem fogok érteni :D na azér elvittem a saját magyar Újszövetségemet, azért a nélkül nem ment volna... Óh, és voltak az "áldozás" alatt karácsonyi énekek orgonán, például az egyik kedvencem is:) sőt, a mise végefelé volt egy harang-kórus --- minden kórustagnál voltak kis kézi harangok, mind más hang, feltételezem, és úgy rakták össze a zenét, hangonként ... áhhh valami elképesztő volt : gyönyörű és szinte hihetetlen :D na meg a mise végén kis betlehemest adtak elő a gyerekek --- áááááááh iszonyat ééééédesek voltak - a japán kölykök különben is azok, hát még beöltözve meg minden :D
Tehát mindent összevetve remek volt a "templomozás", különösen lelkileg :) délután elmentünk páran egy teremfoci-meccsre (Oita vs Nagoja; kikaptunk sajnos :( de maga a meccs izgalmas volt :D kihozta belőlem a foci-drukkert - itt elég komolyan veszik a szurkolást, remek a hangulat :) ) aztán este lementem Mike-hoz még, mert mutatni akart videókat amiket egy lelkipásztor csinál, egyet megnéztünk közösen, meg aztán beszélgettünk erről is meg úgy általában Istenről, vallásról, meg aztán mindenféléről :) pl arról, hogy csak járnak végülis Miriammal... bár a lány már februárban hazamegy... húzós...
na meg beszéltem Evaval is még aznap este és akar jönni legközelebb ő is templomba, éljen :) Karácsonykor is lesz ott valami de még nem fejtettem meg a szórólapot hogy pontosan mi (hát igen, szókincs, meg kanjik... de ezért van a szótárgép :))
Nah különben meg huh mi volt még a héten... kedden karaoke verseny, Bepuben, az APU színháztermében... milyen terem, valódi nagy színház! látszik hogy magánkézben van az az egyetem, nagyon pofás a campusuk :D na de a lényeg hogy Mina csodásan énekelt, és második lett holtversenyben :D kapott 2000 jent utalvány formájában, amit elvert - túróra a palacsintához :D
(na jó mivel vett vagy egy kilót, még maradt valamennyi, majd még kitaláljuk mi lesz belőle...)
No csütörtökön volt 2 dolgozatom meg ugye az előadásom (szerencsére kiderült, hogy csak az első tíz oldalból kellett az előadást megtartanom, így azért egyszerűbb volt)... háááát hiába tanultam, elég nehéz volt, főleg a társalgás órás vizsga... :( a másik az ment szerencsére :) még jó hogy a 3. órán csak filmnézés volt irodalomóra keretében (The Wedding Banquet, Ang Lee rendezésében :D ajánlott! vicces is, meg szép is, meg van némi mondanivalója is)
pénteken is volt egy kis szódolgozat, arra meg csütörtök/péntek éjjel tanultam (igen... rosssssz diák vagyok tuuuudom) a salsaparti után :D dehát muszáj volt menni, mult héten is elmaradt, a mult hétfő esti karácsonyi latin partira meg nem mentünk el :( szóval táncoltunk, vicces volt, egy férfi tanár volt (talán amcsi), meg jópár japán "diák", meg a mi kis csapatunk: Charlotte, Marion, Matt, no meg Kódzsi (aki mindenütt ottvan :D kivéve most hogy elkapta az új influenzát szegényke :(...) meg én. Táncoltunk, beszélgettünk, táncoltunk, sőt még néhány japán diákkal is beszélgettem, akik szintén a mi sulinkban tanulnak, csak orvosi tanszéken :) aranyosak voltak. JA és táncoltunk. Vagy ezt már írtam? :D [sajnálom hogy nem hoztam el a tánccipőmet otthonról különben :( hiányzik :( ] na és miért kell ennyit hangsúlyoznom a táncot? mert hát elég sokat roptam Mattel. Jó lenne ha alakulna valami, de nem hiszem.
Csak idegesítő csöppet hogy mindenkinek van párja csak nekem nincs. Ami persze abszolút nem igaz, csak úgy tűnik, hisz a karácsony a nagy randi-nap itt, a Valentin-nap után. Meh. Mindegy. Igyekszem az új barátaimmal pótolni a "szeretethiányt".
No más egyéb érdekesség.... oh. Fáj a torkom. Semmi különös, valószínűleg a hideg tehet róla (kinn napközben 10 fok alatt, éjjel 0-3 fok körül. A szobámban meg fűtés nélkül 14-17°C!!!!). Mézezek, meg teázok, meg kaptam valami fújkálós torokgyógyszert no meg némi mentateát Mattől (oh ki más lenne felkészült :D) így javulgatok, pláne hogy ma nem csináltam semmit (ergo nem fejeztem be a takarítást :( hisz vasárnap egész nap társasági/lelkiéletet éltem), illetve hát főztem, hangoskönyvet hallgattam, megnéztem az új Big Bang Theory részt, meg este 7kor lementem a lobbiba, ugyanis valami fodrász fazon modelleket keres valami művészi képekhez, és külföldieket akar, merthogy világos a hajunk :D na szóval ővele találkoztunk páran este. Ha lesz valami, valószínűleg ünnepek után :) amúgy vicces, mert Riikát szólította le az utcán... hát öhm igen, máshol ez kicsit fura lenne, hogy "szia kislány hajmodelleket keresek fényképhez mitszólsz? :D ja és vannak még ismerőseid?szólj nekik is! " ööööö okkkéééé :D na mindegy, szerencsére a csávó normálisnak tűnik :)
Oh ma késő este meg Jariék karácsonyi égősorral kivilágított szobájában néztünk néhányan Charlie Brown (Snoopy) rajzfilmet meg Big Bird goes to Japan-t (A nagy sárga madár a Szezám utcából... Japánban... egy kutyával... YouTube-on van fenn, rá lehet keresni de figyelem! nagyon agymenés...) mint a "régi szép időkben" :) mostanában nem igen voltak ilyen közös összeröffenések-beszélgetések, ugye mindenki a saját iskolai stb dolgával volt elfoglalva...
no most viszont télleg megyek, csak egy rövid bejegyzést akartam írni, oylan célzattal, hogy jujj karácsony van és jó itt de azért hiányoznak az otthoniak, akikről ritkán hallok (khmm skype khmmm khmmm e-mail khmmm khmmm)... ahhoz képest fél 3. :)
2009. december 11.
yabeeeee azaz szerencsétlenkedéseim :)
Köszi a kommenteket :D iggen rózsaszín poroltó :D és ha Dávidéknál történt, az szerintem ugyanaz az eset mert ugyanott lakunk, kb 20 méterre egymástól (csak nagyon ritkán találkozunk... ehh...) :D
Joubert... igen nagyon hiányzott... :'( de remélem meggyógyul Vancouverig!!!
ÉS IGEN NAON KÚL A SZÓTÁRGÉÉÉÉÉÉP :D most jött meg :D rögtön elkezdtem felfedezni. Van benne pl Hjakunyin issú (klasszikus japán versgyűjtemény); de ez semmi, mer fel is olvassa, akár recitálva is! (bizarr...) na meg van benne THAI (úti)szótár :D és igen, thaiul is beszél, egész mondatokat! meg le is van írva. Amúgy a thai sztem még bonyibb mint a kínai meg a magyar - rengeteg betű, hangzó, 5!!! hangszín, írás is összetett ... nem semmi. O.O
Na persze olyan tényleg hasznos dolgokat is tud mint angolra fordítani meg kanjit keresni meg ilyenek de hát ez kit érdekel amikor thaiul tanulhat :D szeressem. Neki is látok olvasni vele egy japán könyvet amint befejezem ezt a bejegyzést :D
Hát ez a hét elég viccesen telt. sok alvás meg olvasás meg főzés meg magányoskodás(néha jó egy kicsit magam lenni :)) volt jellemző kábé szerdáig :D
főzés: találtam ééérdekes instant kajákat. Pölö van egy olyan amihez felkockázott tofut kell hozzáadni, összefőzni, és annyi. És nagyon fincsi. Valami ilyesmit már ettem anno Dzsun házibuliján, az adta a z ötletet hogy így kb 2 hónapra rá én is kipróbáljam :) na persze nem én lennék ha nem bolondítom meg egy kis gombával - de nem bolondgombával :) és igen, így is működött a dolog, sőt.
amúgy ezen a vidéken a gombatermelés és fogyasztás igen menő - halleluja :D shiitake, enoki, meg mindenféle egyéb gombák, vadifrissen csücsükélnek a szupermarket polcain, arra várva hogy megvedd őket, általában potom pénzért. ha extra minőségre vágyik az ember, akkor meg le kell menni a Tokiwa áruház 2. földalatti szintjére, itt árulják ugyanis az Óita-keni (megyei) specialitásokat. Édesség, halak, fűszerek, termények, italok, meg minden ami szem szájnak ingere... viszont az árak néha viccesek. Például itt találam tegnap VALÓDI kenyeret; sűrű, barna, európai jellegű kenyeret... 250 jen egy negyed :D (kb negyed kiló) DE 2 vékony szeletet ettem belőle reggelire egy kevés vajjal meg sajttal (ami itt elképesztő módon szinte luxuscikk!!!) és teljesen jól laktam vele! O_O jah viszont a kaboszu meg a mandarin egész olcsó volt, vettem is egy-egy hálóval, pláne hogy a szupermarketes (Marukyo-s) kaboszu ocsmány minőség, összeszáradt, levetlen kis göcsörtöket árulnak gyümölcs címszóval. :(
Ja meg másik alkotásom tegnap: tojás+rizs+káposzta+enoki gomba+rákos rizs-por (megin minek nevezzem ... elméletileg a tojásos rizzsel kell elkeverni serpenyőben és kész az összesütött rizs - minek olvassam el rendesen mi van ráírva ha vannak képek :D arról nem is beszélve, hogy nem fogok szótárazni míg főzök :P)
mindezt összesütni kis olajon, plusz pici szójaszósz meg mellé waszabi ..... SŐT reszelt sajt is ment a tetejére (tuuudom, luxus de muszáááj mer sajt rulz) ... hát, fogalmazzunk úgy, hogy asszem ilyet még sokszor fogok csinálni. brutálisan finom volt (ez nem engem hanem az alapanyagokat dícséri mondjuk, mert télleg csak arra kell vigyázni meg ne égjen) PLUSZ az egész összköltsége kb 300 jen, vagy még annyi se. jessz.
most ide raknék egy felfelé mutató hüvelykujjas smileyt ami a mobilomon van :D kicsit hozzászoktam a smiley-záshoz mer az itteni mobilokon fogalmazzunk úgy hogy van pár. úgy többszáz, mindenféle kategóriában. Igen, még többfajta cicás smiley is van. Alap. Made in Japan :D és kb mindenki smileybuzi úgymond :D persze mi cserediákok is rákaptunk - még a pasik is telerakják cukisággal az üzeneteiket, mer ha már lehet... :)
Na de miér is vagyok szerencsétlen. Hát mer sikerült tanulnom valamicskét a nagy 4B (beszédkészség) vizsgára csütörtökre... nem vittem túlzásba de azér átnéztem könyvet CD-t hallgatva plusz külön csak CD-t 1x hallgattam (mosogatás közben :D). Sőt a szívbajt hoztam Mattre, amikor közöltem hogy doga, mer ő nem tudott róla, pláne hogy Okinawára ment ő is ugye többek közt (irigyirigyirigy) a hétvégén... Na, csütörtökön IDŐBEN elindultam vonathoz (nyugi semmi bajom, csak bérletet kellett vennem...) beérünk órára (persze automatikusan a régi teremhez mentünk Mattel, és már majdnem a 4.en voltunk , amikoris jönnek a kínai csoptársak lefelé a lépcsőn - hogy ugye új terem van... persze múlt hét óta elfelejtettem pedig fel is írtam...). Okkééé. Na mindegy, szerencsére megtaláltuk gyorsan a termet. Tanárnő kedvesen beszélget a többiekkel, aztán velünk is ugye, kicsit gyanus volt hogy mondom mi ez a lazaság, többiek sincsenek a könyvükben... nem is csoda mert NEM IS AZNAP VOLT A TESZT!!! áááááááááááááááá aszittem elásom magam, miután kiugrottam az ablakon... ugyanis múlt héten csak BESZÉLTÜNK a dogáról, arról nem volt szó állítólag, hogy ezen a héten lesz. Én viszont TELJESEN úgy értettem. Ekkora égést. Mondjuk még mindig jobb mintha fordítva történik, és nem tanulok rá semmit de WHAAAAAAAAA.
A slusszpoén viszont csak most jön: szerdán este 6 körül Charlotte írt hogy megyünk többen izakaja és van-e kedvem, mert nomihódai meg mittomén. Pár ímélváltás után kiderült hogy 9re megyünk, és 2 óra mint multkor. Na mondom ez még totál belefér, nem iszok csak picit, hazaérek éjfélre, még egy kicsit tanulok, lefekszek, dolgozat, minden király lesz, úgyis csak 2 óra van, majd legfeljebb pihenek délután. Persze az éjfélből éjjel 1 lett, a kis ivás mondjuk összejött, kicsit vicces is volt, mert elég sokan, khmm... nem voltak szomjasak :D én viszont csak simán jól éreztem magam, végre egy kis szocializálódás a sok magányos este után jee. Ellenben a kevesebb mint 5 óra alvás finomanszólva meglátszott rajtam másnap, plusz még megbeszélés is volt a vasárnapi fesztiválra. ez a találkozó kb. semmit nem ért (ugyanis a mesefordításból az én részem már rég megvolt), hacsak annyit nem, hogy kiderült, hogy végülis télleg fel kell lépnem majd hastánccal, a fashion show keretein belül (ill én leszek egyik keret, a végén, az elején meg a thai lány táncol majd :)) Mondom remek akkor jöhet a HOSSAM RAMZY mer újítsunk :D ma leadtam zenét a tutor-meeting után (ami szintén kb nem ért semmit, elég lett volna ha odaadják a szórólapokat... rabolják az értékes időnket... még egy iditóta kérdőívet is ki kellett tölteni a divatbemutató résztvevőinek, ilyen kérdésekkel hogy kedvenc kajád, erősséged, charming point (lol), álmod, kedvenc japán szavad meg ilyen baromságok. merhogy vmi interjút is akarnak készíteni. TÚÚL ALAPOSAK. ja és holnap, szerdán is lesz egy főpróba mondanom se kell, helyszínen. Jee. Remélem időben vége lesz mert mennénk KORCSOLYÁZNI Beppube :)
szóval mai szerencsétlenségek, igen: reggel elaludtam, egy késői vonatot értem el épphogycsak :D leckémet persze elfelejtettem. Majd fennhagytam a vonaton az ernyőmet. Ez már a negyedik asszem amit elhagyok, de eddigiek helyébe mindig kerítettem újakat, ugyanis itt sokan járnak átlátszó ernyővel, és valamilyen egyezményes alapon ezek szabadon gazdát cserélhetnek, legalábbis nekem úgy tűnik -- valószínűleg mivel tökegyformán néznek ki - szinte! mert vannak méretbeli különbségek néha :) mostani egy kisebb volt, előtte egy nagyobbat hordtam :D ma viszont vettem 210 jenér egy rózsaszín, összecsukhatós variációt, ez most már nagyon remélem megmarad :)
De azért jó is történt, pl a szótárgép + tok rendben megjött, meg jókat beszélgettem ill. ettem ma barátokkal... illetve húztunk karácsonyra :D sikerült amerikai öcsikémet kihúzni, de most meg gondban vagyok, hogy télleg mit is kéne neki adni ami vicces meg tetszik neki meg használható meg én jutok róla eszébe.... hát 18-ig, a karácsonyi buliig van idő (azér akkor mert sokan elutaznak ünnepek alatt (irigyirigyirigy)
). Amugy rengeteg program van következő hetekre, nemzetközi fesztivál, salsa, meglepi parti Zachnek, karácsony meg ami velejár ... remélem sikerül mindről valami kis bejegyzést összehozni, meg jó képeket csinálni, na meg kipihenni magam közben :)
meg kicsit tanulni... uhh jövő hétre van egy előadás, a nacionalizmusról meg a nemekről meg a rasszizmusról (igen ez így egyben), mindez interkulturális kommunikációra.... a szép benne hogy a szöveg nagyon elvont, és Dél-Afrikáról példálozik, amit így most nem tudom, hogy fogok alkalmazni a japán helyzetre vagy általánosítva meg egyáltalán... húúúzóóós. Remélem sikerül megbirkózni vele így egyedül is, mert persze senki nem akarta (előrelátóan) ezt a témát választani....
Joubert... igen nagyon hiányzott... :'( de remélem meggyógyul Vancouverig!!!
ÉS IGEN NAON KÚL A SZÓTÁRGÉÉÉÉÉÉP :D most jött meg :D rögtön elkezdtem felfedezni. Van benne pl Hjakunyin issú (klasszikus japán versgyűjtemény); de ez semmi, mer fel is olvassa, akár recitálva is! (bizarr...) na meg van benne THAI (úti)szótár :D és igen, thaiul is beszél, egész mondatokat! meg le is van írva. Amúgy a thai sztem még bonyibb mint a kínai meg a magyar - rengeteg betű, hangzó, 5!!! hangszín, írás is összetett ... nem semmi. O.O
Na persze olyan tényleg hasznos dolgokat is tud mint angolra fordítani meg kanjit keresni meg ilyenek de hát ez kit érdekel amikor thaiul tanulhat :D szeressem. Neki is látok olvasni vele egy japán könyvet amint befejezem ezt a bejegyzést :D
Hát ez a hét elég viccesen telt. sok alvás meg olvasás meg főzés meg magányoskodás(néha jó egy kicsit magam lenni :)) volt jellemző kábé szerdáig :D
főzés: találtam ééérdekes instant kajákat. Pölö van egy olyan amihez felkockázott tofut kell hozzáadni, összefőzni, és annyi. És nagyon fincsi. Valami ilyesmit már ettem anno Dzsun házibuliján, az adta a z ötletet hogy így kb 2 hónapra rá én is kipróbáljam :) na persze nem én lennék ha nem bolondítom meg egy kis gombával - de nem bolondgombával :) és igen, így is működött a dolog, sőt.
amúgy ezen a vidéken a gombatermelés és fogyasztás igen menő - halleluja :D shiitake, enoki, meg mindenféle egyéb gombák, vadifrissen csücsükélnek a szupermarket polcain, arra várva hogy megvedd őket, általában potom pénzért. ha extra minőségre vágyik az ember, akkor meg le kell menni a Tokiwa áruház 2. földalatti szintjére, itt árulják ugyanis az Óita-keni (megyei) specialitásokat. Édesség, halak, fűszerek, termények, italok, meg minden ami szem szájnak ingere... viszont az árak néha viccesek. Például itt találam tegnap VALÓDI kenyeret; sűrű, barna, európai jellegű kenyeret... 250 jen egy negyed :D (kb negyed kiló) DE 2 vékony szeletet ettem belőle reggelire egy kevés vajjal meg sajttal (ami itt elképesztő módon szinte luxuscikk!!!) és teljesen jól laktam vele! O_O jah viszont a kaboszu meg a mandarin egész olcsó volt, vettem is egy-egy hálóval, pláne hogy a szupermarketes (Marukyo-s) kaboszu ocsmány minőség, összeszáradt, levetlen kis göcsörtöket árulnak gyümölcs címszóval. :(
Ja meg másik alkotásom tegnap: tojás+rizs+káposzta+enoki gomba+rákos rizs-por (megin minek nevezzem ... elméletileg a tojásos rizzsel kell elkeverni serpenyőben és kész az összesütött rizs - minek olvassam el rendesen mi van ráírva ha vannak képek :D arról nem is beszélve, hogy nem fogok szótárazni míg főzök :P)
mindezt összesütni kis olajon, plusz pici szójaszósz meg mellé waszabi ..... SŐT reszelt sajt is ment a tetejére (tuuudom, luxus de muszáááj mer sajt rulz) ... hát, fogalmazzunk úgy, hogy asszem ilyet még sokszor fogok csinálni. brutálisan finom volt (ez nem engem hanem az alapanyagokat dícséri mondjuk, mert télleg csak arra kell vigyázni meg ne égjen) PLUSZ az egész összköltsége kb 300 jen, vagy még annyi se. jessz.
most ide raknék egy felfelé mutató hüvelykujjas smileyt ami a mobilomon van :D kicsit hozzászoktam a smiley-záshoz mer az itteni mobilokon fogalmazzunk úgy hogy van pár. úgy többszáz, mindenféle kategóriában. Igen, még többfajta cicás smiley is van. Alap. Made in Japan :D és kb mindenki smileybuzi úgymond :D persze mi cserediákok is rákaptunk - még a pasik is telerakják cukisággal az üzeneteiket, mer ha már lehet... :)
Na de miér is vagyok szerencsétlen. Hát mer sikerült tanulnom valamicskét a nagy 4B (beszédkészség) vizsgára csütörtökre... nem vittem túlzásba de azér átnéztem könyvet CD-t hallgatva plusz külön csak CD-t 1x hallgattam (mosogatás közben :D). Sőt a szívbajt hoztam Mattre, amikor közöltem hogy doga, mer ő nem tudott róla, pláne hogy Okinawára ment ő is ugye többek közt (irigyirigyirigy) a hétvégén... Na, csütörtökön IDŐBEN elindultam vonathoz (nyugi semmi bajom, csak bérletet kellett vennem...) beérünk órára (persze automatikusan a régi teremhez mentünk Mattel, és már majdnem a 4.en voltunk , amikoris jönnek a kínai csoptársak lefelé a lépcsőn - hogy ugye új terem van... persze múlt hét óta elfelejtettem pedig fel is írtam...). Okkééé. Na mindegy, szerencsére megtaláltuk gyorsan a termet. Tanárnő kedvesen beszélget a többiekkel, aztán velünk is ugye, kicsit gyanus volt hogy mondom mi ez a lazaság, többiek sincsenek a könyvükben... nem is csoda mert NEM IS AZNAP VOLT A TESZT!!! áááááááááááááááá aszittem elásom magam, miután kiugrottam az ablakon... ugyanis múlt héten csak BESZÉLTÜNK a dogáról, arról nem volt szó állítólag, hogy ezen a héten lesz. Én viszont TELJESEN úgy értettem. Ekkora égést. Mondjuk még mindig jobb mintha fordítva történik, és nem tanulok rá semmit de WHAAAAAAAAA.
A slusszpoén viszont csak most jön: szerdán este 6 körül Charlotte írt hogy megyünk többen izakaja és van-e kedvem, mert nomihódai meg mittomén. Pár ímélváltás után kiderült hogy 9re megyünk, és 2 óra mint multkor. Na mondom ez még totál belefér, nem iszok csak picit, hazaérek éjfélre, még egy kicsit tanulok, lefekszek, dolgozat, minden király lesz, úgyis csak 2 óra van, majd legfeljebb pihenek délután. Persze az éjfélből éjjel 1 lett, a kis ivás mondjuk összejött, kicsit vicces is volt, mert elég sokan, khmm... nem voltak szomjasak :D én viszont csak simán jól éreztem magam, végre egy kis szocializálódás a sok magányos este után jee. Ellenben a kevesebb mint 5 óra alvás finomanszólva meglátszott rajtam másnap, plusz még megbeszélés is volt a vasárnapi fesztiválra. ez a találkozó kb. semmit nem ért (ugyanis a mesefordításból az én részem már rég megvolt), hacsak annyit nem, hogy kiderült, hogy végülis télleg fel kell lépnem majd hastánccal, a fashion show keretein belül (ill én leszek egyik keret, a végén, az elején meg a thai lány táncol majd :)) Mondom remek akkor jöhet a HOSSAM RAMZY mer újítsunk :D ma leadtam zenét a tutor-meeting után (ami szintén kb nem ért semmit, elég lett volna ha odaadják a szórólapokat... rabolják az értékes időnket... még egy iditóta kérdőívet is ki kellett tölteni a divatbemutató résztvevőinek, ilyen kérdésekkel hogy kedvenc kajád, erősséged, charming point (lol), álmod, kedvenc japán szavad meg ilyen baromságok. merhogy vmi interjút is akarnak készíteni. TÚÚL ALAPOSAK. ja és holnap, szerdán is lesz egy főpróba mondanom se kell, helyszínen. Jee. Remélem időben vége lesz mert mennénk KORCSOLYÁZNI Beppube :)
szóval mai szerencsétlenségek, igen: reggel elaludtam, egy késői vonatot értem el épphogycsak :D leckémet persze elfelejtettem. Majd fennhagytam a vonaton az ernyőmet. Ez már a negyedik asszem amit elhagyok, de eddigiek helyébe mindig kerítettem újakat, ugyanis itt sokan járnak átlátszó ernyővel, és valamilyen egyezményes alapon ezek szabadon gazdát cserélhetnek, legalábbis nekem úgy tűnik -- valószínűleg mivel tökegyformán néznek ki - szinte! mert vannak méretbeli különbségek néha :) mostani egy kisebb volt, előtte egy nagyobbat hordtam :D ma viszont vettem 210 jenér egy rózsaszín, összecsukhatós variációt, ez most már nagyon remélem megmarad :)
De azért jó is történt, pl a szótárgép + tok rendben megjött, meg jókat beszélgettem ill. ettem ma barátokkal... illetve húztunk karácsonyra :D sikerült amerikai öcsikémet kihúzni, de most meg gondban vagyok, hogy télleg mit is kéne neki adni ami vicces meg tetszik neki meg használható meg én jutok róla eszébe.... hát 18-ig, a karácsonyi buliig van idő (azér akkor mert sokan elutaznak ünnepek alatt (irigyirigyirigy)
). Amugy rengeteg program van következő hetekre, nemzetközi fesztivál, salsa, meglepi parti Zachnek, karácsony meg ami velejár ... remélem sikerül mindről valami kis bejegyzést összehozni, meg jó képeket csinálni, na meg kipihenni magam közben :)
meg kicsit tanulni... uhh jövő hétre van egy előadás, a nacionalizmusról meg a nemekről meg a rasszizmusról (igen ez így egyben), mindez interkulturális kommunikációra.... a szép benne hogy a szöveg nagyon elvont, és Dél-Afrikáról példálozik, amit így most nem tudom, hogy fogok alkalmazni a japán helyzetre vagy általánosítva meg egyáltalán... húúúzóóós. Remélem sikerül megbirkózni vele így egyedül is, mert persze senki nem akarta (előrelátóan) ezt a témát választani....
2009. december 8.
kori, karaoke, konyha :D
Tegnap megint nem sok mindent csináltam , kipihenve az ajándékkészítés fáradalmait... de legalább ellazultan vághatok neki a hétnek! Ehhez hozzájárult, hogy elkezdtem újraolvasni A gyertyák csonkig égnek című fantasztikus Márai-művet. Mit is írnak róla a hátsó borítón? Szuggesztív. Hát nem kicsit. Gondolkodtat, gyönyörködtet, ahogy az igazi irodalomnak kell...
A szórakoztatásomat továbbá a Grand-Prix döntő gálájának megtekintése is jelentette -- elég érdekes volt, mert nem adták le az összes gálakűrt, ellenben beleraktak jópár kűrt/rövidprogramot amit én nem láttam, valamint egy cuki összefoglalót az elmúlt évek gálakűrjeiről (volt pár durva, ezek közül párra én is emlékeztem, pl Joubert-re, nameg a másik francia fiú sielős mókájára... na meg Plusenkó 4es ugrásaira.... uhhh :D)... no meg csináltak interjúkat is Oda Nobunagával (nem vicc! a hadvezér 22 vagy 23. generációs leszármazottja!!!) és Ando Mikivel (mindketten ezüstöt szereztek!) ott helyben - hisz ők a nem hivatalos egyéni olimpiai indulók Japánból! ebben nem is az interjú maga a sokkoló, hanem az, hogy csak ültem a lobbiban csendes magányomban a tévé előtt, és azt veszem észre, hogy ÉRTETTEM amiket mondtak!!! na jó nem 100%ban, de nagyrészt!
Na de különben meg nem volt jó egyedül korit nézni, a húgom nélkül nem az igazi - nem volt kivel kibeszélni a buzis Johnny Weirt, aki a Pokerface-re korizott a gálán, illetve együtt hüledezni azon, hogy ázsiaiak meg amerikaiak vittek kábé mindent már megin ... Szerencsére a vége előtt nem sokkal betoppant Seulgi, egyik koreai barátosném, vadonatúj frizurával :D, és így kicsit tudtunk beszélgetni, hisz Koreában mindenki imádja Yuna Kimet, mint megtudtam, aki a női mezőny aranyérmese lett most ... hát igen. volt miért. :)
Viszont ezzel még nem ért véget az este, hisz Charlotte húga, Alex jött e hétre látogatóba. El is indultunk fél 11kor a Bae testvérekkel, Jarival, Evaval, Seulgival meg Kódzsival karaokezni. Kódzsi valamelyik német lány tutora; sőt még salsázni is jár. (és még jól is néz ki - de fura módon nem mozgat meg bennem semmit ... hehh. Nem is baj :)) És igen, megint beigazolódott a teória: az ázsiaiak tudnak énekelni - Alex is és Kódzsi is rendesen megadták neki, úgymond. Persze szerénykedett a lányzó, hogy jajj, Charlotte olyan jól énekel (ez igaz :)), ő meg nem. Mi csak legyintettünk erre, persze persze --- tudjuk--- amikor ezt mondják, az azt jelenti hogy épphogycsak nem ütik meg az operaénekesi szintet. Ehh. Csináltam pár videót a performanszokról, idővel felkerülnek valahova, ne csak a képekben gyönyörködhessetek már :)
A karaokés repertoáromat meg megpróbáltam kibővíteni, hát félsikerrel; Utada Hikaru Flavor of Life-ja még nem ment igazán (a refrénen kívül), ellenben a Sailor Star Song (Sailor Moon! Jee!) meg a Just Dance elég jól sikerültek :D mondjuk énekelni meg táncolni egyszerre rohadt megterhelő! Lehet javítani kéne a kondin ...
Most hogy belegondolok egész sok számot énekeltem... No Doubt, Maroon 5, Shakira Evaval :D ... wow. Egész megszerettem a karaokét :D Különben nézni meg hallgatni is szórakoztató (pláne ha ilyen pacsirtatorkú barátai vannak az embernek...)
Éjjel fél 3 körül hazaértem, hallom koreaiak még mindig nevetgélnek. oké mondom. szerencsére abbahagyták hamar :) ma este viszont beszélgettem Csillával, és megtudtam, míg én karaokeztam, Péter (aki a koreaiaknál vendégeskedett) sikeresen tűzriadót csinált, mert felrúgott egy tűzoltópalackot, amiből kiesett valahogy a pecek és a 4. szintet elöntötte a RÓZSASZÍN hab (ehhh... Japán... még a poroltó is cuki), illetve elindult a tűzjelző. Ami nem lehetett túl vicces, pláne nem azoknak akik esetleg már aludtak.
Végül megjelent állítólag egy idősebb fazon, aki leállította a riadót, a koreaiak pedig sűrű bocsánatkérések közepette feltakarították az elárasztott folyosót....
Takarításról szólva: a koreaiak néha kinn hagyják a szemetüket, takaros zacskóban, a folyosón. MIÉRT?! nincs elég helye?!?! De akkor miért nem viszi le? ugyanis hiába van zacskóban, azér van szaga, és nem túl kellemes arra hazajönni, hogy a folyosón enyhe (szerencsére nem erős...) szemétszag lengedez -- napokig. Ma már el volt takarítva. De ha három napig nem állt ott, akkor egy percig se... furrrcsa. Lehet be kéne szólni, ha még egyszer ezt csinálják? :/
Ellenben az én lakásomban csoda nagy rend volt - amíg neki nem álltam vacsorát főzni :D ugyanis megin tele lett a nemrég kiürített mosogató, és már totál kiázott a kezem az állandó vizezéstől és különben is, vagy egy órát töltöttem a "konyhámban" (igen: hagymás rántotta, rizs (fűszerekkel és vaszabival), okra (ez egy zöldség) ecetes lében, miszóleves illetve erdeigyümölcs-Frúcse (puding/joghurt, már írtam róla talán:); ez volt a menüsor) úgyhogy úgy döntöttem hogy elnapolom a mosogatás témát. Pláne hogy Mariannhoz mentem beszélgetni; csináltam kaboszu-teát (forró citromos jellegű ital), ő meg készített cserébe cukros-fahéjas-csokiszirupos sült almaszeleteket... ahhh.... :) csoda hogy nem fogyok ? :D
Most viszont muszáj lesz elmennem aludni; teljesen felborult a ritmusom, vissza kéne állítani ááááá....
Ja hogy ma mit csináltam a vacsora előtt? TITOK! :P
ELLENBEN kaptam Marianntól japán könyveket kölcsön, torrentoldal- és japánoldal-fordító tippeket :)
ÉS megnéztem az Amazont, és megtaláltam álmaim szótárgépét, úgyhogy ha minden igaz megvan mit "kapok" karácsonyra :D ha minden igaz, kicsivel 17 000 japán pénz alatt már kapható :D tök izgatott vagyok :D uh, és szép pezsgő színűben is van ááám nem ám csak feketében meg ilyenek... :)
A szórakoztatásomat továbbá a Grand-Prix döntő gálájának megtekintése is jelentette -- elég érdekes volt, mert nem adták le az összes gálakűrt, ellenben beleraktak jópár kűrt/rövidprogramot amit én nem láttam, valamint egy cuki összefoglalót az elmúlt évek gálakűrjeiről (volt pár durva, ezek közül párra én is emlékeztem, pl Joubert-re, nameg a másik francia fiú sielős mókájára... na meg Plusenkó 4es ugrásaira.... uhhh :D)... no meg csináltak interjúkat is Oda Nobunagával (nem vicc! a hadvezér 22 vagy 23. generációs leszármazottja!!!) és Ando Mikivel (mindketten ezüstöt szereztek!) ott helyben - hisz ők a nem hivatalos egyéni olimpiai indulók Japánból! ebben nem is az interjú maga a sokkoló, hanem az, hogy csak ültem a lobbiban csendes magányomban a tévé előtt, és azt veszem észre, hogy ÉRTETTEM amiket mondtak!!! na jó nem 100%ban, de nagyrészt!
Na de különben meg nem volt jó egyedül korit nézni, a húgom nélkül nem az igazi - nem volt kivel kibeszélni a buzis Johnny Weirt, aki a Pokerface-re korizott a gálán, illetve együtt hüledezni azon, hogy ázsiaiak meg amerikaiak vittek kábé mindent már megin ... Szerencsére a vége előtt nem sokkal betoppant Seulgi, egyik koreai barátosném, vadonatúj frizurával :D, és így kicsit tudtunk beszélgetni, hisz Koreában mindenki imádja Yuna Kimet, mint megtudtam, aki a női mezőny aranyérmese lett most ... hát igen. volt miért. :)
Viszont ezzel még nem ért véget az este, hisz Charlotte húga, Alex jött e hétre látogatóba. El is indultunk fél 11kor a Bae testvérekkel, Jarival, Evaval, Seulgival meg Kódzsival karaokezni. Kódzsi valamelyik német lány tutora; sőt még salsázni is jár. (és még jól is néz ki - de fura módon nem mozgat meg bennem semmit ... hehh. Nem is baj :)) És igen, megint beigazolódott a teória: az ázsiaiak tudnak énekelni - Alex is és Kódzsi is rendesen megadták neki, úgymond. Persze szerénykedett a lányzó, hogy jajj, Charlotte olyan jól énekel (ez igaz :)), ő meg nem. Mi csak legyintettünk erre, persze persze --- tudjuk--- amikor ezt mondják, az azt jelenti hogy épphogycsak nem ütik meg az operaénekesi szintet. Ehh. Csináltam pár videót a performanszokról, idővel felkerülnek valahova, ne csak a képekben gyönyörködhessetek már :)
A karaokés repertoáromat meg megpróbáltam kibővíteni, hát félsikerrel; Utada Hikaru Flavor of Life-ja még nem ment igazán (a refrénen kívül), ellenben a Sailor Star Song (Sailor Moon! Jee!) meg a Just Dance elég jól sikerültek :D mondjuk énekelni meg táncolni egyszerre rohadt megterhelő! Lehet javítani kéne a kondin ...
Most hogy belegondolok egész sok számot énekeltem... No Doubt, Maroon 5, Shakira Evaval :D ... wow. Egész megszerettem a karaokét :D Különben nézni meg hallgatni is szórakoztató (pláne ha ilyen pacsirtatorkú barátai vannak az embernek...)
Éjjel fél 3 körül hazaértem, hallom koreaiak még mindig nevetgélnek. oké mondom. szerencsére abbahagyták hamar :) ma este viszont beszélgettem Csillával, és megtudtam, míg én karaokeztam, Péter (aki a koreaiaknál vendégeskedett) sikeresen tűzriadót csinált, mert felrúgott egy tűzoltópalackot, amiből kiesett valahogy a pecek és a 4. szintet elöntötte a RÓZSASZÍN hab (ehhh... Japán... még a poroltó is cuki), illetve elindult a tűzjelző. Ami nem lehetett túl vicces, pláne nem azoknak akik esetleg már aludtak.
Végül megjelent állítólag egy idősebb fazon, aki leállította a riadót, a koreaiak pedig sűrű bocsánatkérések közepette feltakarították az elárasztott folyosót....
Takarításról szólva: a koreaiak néha kinn hagyják a szemetüket, takaros zacskóban, a folyosón. MIÉRT?! nincs elég helye?!?! De akkor miért nem viszi le? ugyanis hiába van zacskóban, azér van szaga, és nem túl kellemes arra hazajönni, hogy a folyosón enyhe (szerencsére nem erős...) szemétszag lengedez -- napokig. Ma már el volt takarítva. De ha három napig nem állt ott, akkor egy percig se... furrrcsa. Lehet be kéne szólni, ha még egyszer ezt csinálják? :/
Ellenben az én lakásomban csoda nagy rend volt - amíg neki nem álltam vacsorát főzni :D ugyanis megin tele lett a nemrég kiürített mosogató, és már totál kiázott a kezem az állandó vizezéstől és különben is, vagy egy órát töltöttem a "konyhámban" (igen: hagymás rántotta, rizs (fűszerekkel és vaszabival), okra (ez egy zöldség) ecetes lében, miszóleves illetve erdeigyümölcs-Frúcse (puding/joghurt, már írtam róla talán:); ez volt a menüsor) úgyhogy úgy döntöttem hogy elnapolom a mosogatás témát. Pláne hogy Mariannhoz mentem beszélgetni; csináltam kaboszu-teát (forró citromos jellegű ital), ő meg készített cserébe cukros-fahéjas-csokiszirupos sült almaszeleteket... ahhh.... :) csoda hogy nem fogyok ? :D
Most viszont muszáj lesz elmennem aludni; teljesen felborult a ritmusom, vissza kéne állítani ááááá....
Ja hogy ma mit csináltam a vacsora előtt? TITOK! :P
ELLENBEN kaptam Marianntól japán könyveket kölcsön, torrentoldal- és japánoldal-fordító tippeket :)
ÉS megnéztem az Amazont, és megtaláltam álmaim szótárgépét, úgyhogy ha minden igaz megvan mit "kapok" karácsonyra :D ha minden igaz, kicsivel 17 000 japán pénz alatt már kapható :D tök izgatott vagyok :D uh, és szép pezsgő színűben is van ááám nem ám csak feketében meg ilyenek... :)
2009. december 5.
Elfoglaltságok ...
No nem kell nagyon aggódni, megvagyok megvagyok, szokásos elfoglalt állapotomban, de ma nyugi van, úgyhogy tudok foglalkozni ilyenekkel hogy netezééés, meg blogírás, meg FÉNYKÉPEK
erről jut eszembe: új album a Picasan eddigi talán legjobb szülinapomról :) na meg a soron következő "osztálykirándulásunkról" Miyazakiba meg Saikibe, megfűszerezve a szokásos random dolgokkal mint KAJA :) sajátkészítésű jakiszoba jellegű valami... hüvelyes borsó, hagyma, shiitake, meg csirke, összekeverve tésztával, szósszal meg kis kaboszu-bors fűszerrel. Nyamm.
Látszik hogy még nem ebédeltem, csak egy kis ananászt ettem reggeli gyanánt, kezdek kifogyni az alapanyagokból, dehát a finom otthoni baracklekvárt meg kellett enni valamivel... Bizony kaptam pakkot otthonról :D könyvekkel csokival, újsággal és LEKVÁRRAL együtt... A levelekről nem is beszélve! mindenki hozta a formáját, úgyhogy sírva nevettem rajtuk míg olvastam .... nagy puszi mindenkinek otthon! :*
na meg most már elkezdhetek karácsonyi ajándékokat tervezni én is -- de csak apróságokra számítsatok, ok? :D nem mondom az ösztöndíjból nem élek rosszul, de sok extravaganciára nem telik.
Pl utazás a legdrágább dolog talán Japánban, hát én már nem is tudom mennyit költöttem összességében a laza kis 2 napos Fukuokás mókára de mondjuk azt hogy kb 20000 jent. O_O jujj.
Ellenben csodás volt a hétvége, ha fárasztó és költséges is :) páratlanul kényelmes busszal 2,5 óra alatt odaértünk, könnyen megtaláltuk a hostelt is , főleg hogy a németek már jártak ott... amúgy Fukuoka tényleg hatalmas, modern nagyváros, a központ zsúfolt, teli boltokkal, irodákkal, kajáldákkal, meg a helyi jellegzetességgel, az utcai rámenkifőzdés bódékkal. Ezek miatt kicsit vásári hangulata támadhat az embernek a nagyváros közepén, mert na, télleg olyanok ezek a kis mini-éttermek, mint a strandos-búcsús stb-s büfék, és általában vannak is bennük :D persze a télre való tekintettel kicsit zártabbak...
Szóval maga a város annyira nem jött be, bár a belváros éjszaka télleg érdekes-izgalmas; éjjel 12-1 körül szinte dugó volt az utakon!!! na meg persze elég jól néztek ki a folyópartok (egész sok folyó van a városban), a kivilágított épületekkel/neonfényekkel megspékelve. No és van METRÓ :D
visszatérve az estére: a pályaudvarnál vártuk be a csapatot, mert a 15 embernek 3 helyen volt szállása, sőt volt akinek nem is volt, így 1-2 órát azzal vertünk el hogy VÁRTUNK és telefonáltunk, hogy ki és hol és merre. Először 2 japán csávóval találkoztunk (amcsik ismerősei), aztán nagy nehezen mindenki megkerült és mentünk enni - nabe étterembe. A nabe az egy amolyan mindentbele, zöldséges satöbbis leveses egytálétel ami iszonyatosan finom. mi motsunabét ettünk, hát lehet nézni a képeket és nyálat csorgatni. Hozzá (persze) söröztünk -- egyesek viszont igen belelendültek eme tevékenységbe, így a számla brutálisra sikeredett és persze mivel nem tudtuk a kaják árát pontosan így hatalmas kavar kerekedett a fizetés során (ez már egyszer megtörtént az izakajás mókánál októberben, Óitában, szerencsére nem az én asztalommal, de nagyon nem volt jó...) így elég morcosan indultunk gyalog megkeresni a klubot, ami városnézésnek király volt egy darabig, kivéve hogy 20x meg kellett állni megkérdezni jó fele megyünk e ... és persze mikor már egy órája mászkáltunk mindenki ideges lett... ja és persze a koreai csajok már ott voltak a dizsiben...
Na éjjel 1re oda is értünk és elkezdtünk TÁNCOLNI :D ugyanis a dj remek volt, mentek a jó kis hiphopos, r'n'b-s, "seggrázós" zenék, méghozzá rendesen mixelve, nem ám csak úgy egymásután berakva, jó magyarosan... hát hajnal 5ig ott voltunk kb és (Gerard kivételével, akinek nagyonnemjöttbe a zene) mindenki táncolt, bulizott, és általában véve jól érezte magát :D ehhez erősen hozzájárult, hogy Ladies' Night volt, tehát a hölgyek 2000 jenért annyit ihattak amennyit jónak láttak. :) nem kell aggódni, mindenki tartotta a mértéket, pláne ennyi táncolással, komolyan mondom, másnap szabályosan izomláz volt a lábamban O_O
pár óra alvás majd zuhi után búcsút vettünk a hoszteltől és elindultunk a páylaudvari Mos Burger felé ahol (jó szokásunk szerint) vártuk a többieket - többen reggel jöttek csak Óitából.... illetve próbáltuk kipihenni magunkat a szumó előtt egy kicsikét.
A szumó maga iszonyatosan izgalmas és érdekes volt, kár hogy én a neveket meg ilyeneket nem vágom, de volt jópár izgi meccs... a legdurvább az volt, amikor az egyik szumós felkapta a másikat és szabályosan átdobta a saját válla fölött, de mindez olyan gyorsan történt, hogy nem is tudok rá pontosan visszaemlékezni, hogy s mint sikerült...
este 6 körül hagytuk ott a stadiont, majd kis frissítők után (éljen a kombini - meleg étel, olcsón, 0-24) felszálltunk a buszra -- szokásos kényelem: széles ülések, majd egy méter hely a lábaknak... mmm...
és este 10kor meg is érkeztünk Óitába :)
Szóval igen tartalmas és hosszú szülinap volt :D nem panaszkodhatok :) oh Minától ajándékot is kaptam: cuki lila titokzoknit (amit japánban kevésbé titkosan hordanak, mert divat hogy kilátsszon a szegélye) meg egy kis delfines fityegőt a beppui akváriumból (ahová mindenképp el akarok menni majd én is - mindenféle tengeri élőlény a vidrától a rájáig van ott különböző tartályokban meg medencékben ... a többiek képei meg beszámolói alapján nagyon szuper; én azér nem mentem mert hastáncelőadásom volt ugye :)) Oh és Evatól meg Jaritól kaptam képeslapokat, amik ugye önmagában is jópofák, de még ki is annak dekorálva matricácskákkal :) meg persze pár sorral megspékelve... :) szeretem az új barátaimat és ők is szeretnek jeee :)
Szerdán viszont, épphogy csak kipihenve a hétvégét, elmentünk osztálykirándulni a fedezzük fel Óitát óra keretében. Hát felfedeztük. Voltunk a keresztény mártírok emlékparkjában, Ótomo Szórin sírjánál-emlékparkjánál (keresztény kjúsúi daimjó (kb földesúr) volt), természetesen mindezek gyönyörű őszi színekben pompáztak, így nem győztem fotózni meg videózni -- NA igen, itt még ősz van, szerencsére felmelegedett az idő a fogvacogtató napok után, és ha este nem is, de napközben kellemes hőmérséklet van többnyire, akár 15-20 fok is. A szobám ugyan tegnap este 16°os volt de a takaró alatt nem vészes :) plusz tegnap este a fűtött lobbiban pizzáztunk-korcsolyát néztünk (Grand Prix döntő- férfi rövid program :D)-filmet néztünk ( Harold és Kumar 2 :D)-beszélgettünk... az amcsik igencsak lesokkantak Johnny Weiren, aki ugye kissé buzisan néz ki - femininebb volt mint a japán versenyzők :D szerencsére nem is ő lett a legjobb, hanem a japán Takahashi... kár viszont hogy Joubert lesérült és nem versenyez :(
Hmm miről is beszéltem -- ja a kirándulás. Ebédre egy tengerparti helyre mentünk, de milyen helyeken! A tengerparti útról igen brutális kilátás nyílt a csipkés öbölre na meg a tengerre... sajnáltam hogy nem állhatunk meg fényképezni meg nézelődni
BÁRR Saikiben felmásztunk a helyi kastélyromokhoz (csak alapzat maradt meg, mint az Oka kastélynál) -- persze hogy a titokzatos, erdőben vezető, meredek ösvényen mentünk nagy többséggel :D és ott OLYAN kilátás várt minket, ami kárpótolt mindent. hegyek, folyók, város, szigetek, hajók, tenger, őszi színek .... és ez mind így az ember előtt elterülve... hát senkinek nem volt kedve továbbmenni, vissza a városba--- pedig az se volt semmi, hagyományos japán házak, buddhista templom, még egy kaguramaszk-készítőhöz is benéztünk, illetve egy japán teaház kertjében is eltöltöttünk pár percet... a templomba nem mehettünk be mert éppen valamilyen gyakorlat volt ezen a héten... kár. Viszont megcsodálhattuk egy hatalmas fa előtt felállított Kannon-szobrot - ez az a kannonszobor-fajta, amelyet az üldözött keresztények használtak, mert bár Kannon bódhiszattvának néz ki, tulajdonképpen ez egy Mária szobor :D nagyon kis trükkösek voltak ám! Olyan szobrokat is készítettek anno, amik üregesek voltak, és a buddhista szobor így keresztény szobrot vagy feszületet rejtett :) majd Nagaszakiban biztos fogunk látni ilyet is (ha mindenigaz karácsony-újév körül ellátogatunk oda páran magyarok)
szóval igen, újabb fantasztikus kirándulás, jó sok mászkálással - de ez nekünk nem volt elég, hazaérve elmentünk az Ethnic Bros-ba, a kis mexikói étterembe, ahol télleg olyan jó a kaja, hogy kezdem megszeretni a mexikói konyhát; pláne hogy havonta 1-2szer eljárunk oda, általában csoportosan, úgyhogy a tulaj már megismer :D (na nem mintha nehéz lenne minket megjegyezni, ld. fényképek ...) sőt ahogy meglátta Jarit, még nevetett is... na igen, van forgalom ha mi megyünk... bár én most visszafogtam magam és egy 480 jenes csimicsangát ettem ami amellett, hogy viccesen hangzik, még naggyon finom is, Hát ez van, kell némi szünet a japános rizsmeghús/hal+zöldség kombók után ... amit hiába szeretek, de hát a változatosság ugye.
Na persze a társaságot is összekovácsolják az ilyen közös mókák; evés, duma, nevetés... persze sikerült elérzékenyülnöm, mert hogy olyan jó a banda és egyszer vége lesz és uhhh hát könnybe lábadt a szemem egy kicsit nekem is meg Evanak is ... awwwww... de persze gyorsan felvidultunk újra :D
Csütörtökön viszont japános kaját ettem: magamnak csináltam reggelit illetve ebédet suliba :D az is mi volt: zöldséges rizs meg csirke meg rántott ebi meg rántott --- VALAMI :D komolyan nem tudom mi volt, kis kerek és tengeri herkentyű és panírozva van és finom :D vmi kagyló talán. a lényeg hogy jó :D
Amúgy a csütörtök a legdurvább nap ugye, reggeltől késő du-ig óra; utána meg 8-10ig salsa, amire akármilyen fáradt vagyok megyek :D a héten még egy kicsit kávézóztam is Evaval meg Jarival; ettem egy cinnamon rollt mert nem tudtam ellenállni (az emlékekről nem is beszélve; oh amikor Mattel ""randiztunk"" akkor is ezt ettem ohhhh (kár hogy a csávó nem sok érdeklődést mutat azóta grrrr)); naszóval igen --- fahéj és meleg, foszlós süteménytészta és kis cukormáz (amiből lehetne több de ehhh legalább nem olyan cukros) .... mmmm....
na jó asszem megyek enni télleg. A tegnapi napról télleg nincs mit mondani, leszámítva az estét, amiről már meséltem, meg talán még annyi hogy egy halom édességet ettem mert muszáj volt--- hát igen, a hormonok... dehát epres mocsi meg édes bab meg keserűcsokis poki ... meg mangós üdcsi.... hmm és panaszkodok hogy túl sokat költök mi? :D:D:D --- ja a muszájban benne volt a dupla nyelvtan és discourse óra is rendessen... nem mondom jófej a tanár is meg hasznos az óra nagyon de ahhhhhhh 3 óra nyelvtan....... pénteken....
Ja a cserediákok egy része ma hajnalban Okinawára ment .... irigy iriiiigy.... dehát németek, amcsik meg a tai fiú, Mickey... hát akinek van pénze kérem... :D hmm lehet nekem se kéne annyit random dolgokra költeni mi? na majd vigyázok ezután... de nagy a kísértés... :D (lásd jó ételek...)
hát ennyit erről a hétről -- a hétvégém viszont hosszú lesz, jövő héten csomó óra elmarad, mert tanárok (egy része csak) konferenciáznak Kínában... bár lesz még egy nagy dolgozat társalgás órán meg olvasásórán megszórtak minket egy 100+ szavas szólistával és hozzá való szöveggel, plusz egy teljes nyelvtani fejezet is van tanulni, így asszem nem lesz idő nagyon lustulni :D csak kicsit :D ja hát mondjuk takarítani is kéne... (mármint nagytakarítani...)
mindenkinek további szép adventet :D
erről jut eszembe: új album a Picasan eddigi talán legjobb szülinapomról :) na meg a soron következő "osztálykirándulásunkról" Miyazakiba meg Saikibe, megfűszerezve a szokásos random dolgokkal mint KAJA :) sajátkészítésű jakiszoba jellegű valami... hüvelyes borsó, hagyma, shiitake, meg csirke, összekeverve tésztával, szósszal meg kis kaboszu-bors fűszerrel. Nyamm.
Látszik hogy még nem ebédeltem, csak egy kis ananászt ettem reggeli gyanánt, kezdek kifogyni az alapanyagokból, dehát a finom otthoni baracklekvárt meg kellett enni valamivel... Bizony kaptam pakkot otthonról :D könyvekkel csokival, újsággal és LEKVÁRRAL együtt... A levelekről nem is beszélve! mindenki hozta a formáját, úgyhogy sírva nevettem rajtuk míg olvastam .... nagy puszi mindenkinek otthon! :*
na meg most már elkezdhetek karácsonyi ajándékokat tervezni én is -- de csak apróságokra számítsatok, ok? :D nem mondom az ösztöndíjból nem élek rosszul, de sok extravaganciára nem telik.
Pl utazás a legdrágább dolog talán Japánban, hát én már nem is tudom mennyit költöttem összességében a laza kis 2 napos Fukuokás mókára de mondjuk azt hogy kb 20000 jent. O_O jujj.
Ellenben csodás volt a hétvége, ha fárasztó és költséges is :) páratlanul kényelmes busszal 2,5 óra alatt odaértünk, könnyen megtaláltuk a hostelt is , főleg hogy a németek már jártak ott... amúgy Fukuoka tényleg hatalmas, modern nagyváros, a központ zsúfolt, teli boltokkal, irodákkal, kajáldákkal, meg a helyi jellegzetességgel, az utcai rámenkifőzdés bódékkal. Ezek miatt kicsit vásári hangulata támadhat az embernek a nagyváros közepén, mert na, télleg olyanok ezek a kis mini-éttermek, mint a strandos-búcsús stb-s büfék, és általában vannak is bennük :D persze a télre való tekintettel kicsit zártabbak...
Szóval maga a város annyira nem jött be, bár a belváros éjszaka télleg érdekes-izgalmas; éjjel 12-1 körül szinte dugó volt az utakon!!! na meg persze elég jól néztek ki a folyópartok (egész sok folyó van a városban), a kivilágított épületekkel/neonfényekkel megspékelve. No és van METRÓ :D
visszatérve az estére: a pályaudvarnál vártuk be a csapatot, mert a 15 embernek 3 helyen volt szállása, sőt volt akinek nem is volt, így 1-2 órát azzal vertünk el hogy VÁRTUNK és telefonáltunk, hogy ki és hol és merre. Először 2 japán csávóval találkoztunk (amcsik ismerősei), aztán nagy nehezen mindenki megkerült és mentünk enni - nabe étterembe. A nabe az egy amolyan mindentbele, zöldséges satöbbis leveses egytálétel ami iszonyatosan finom. mi motsunabét ettünk, hát lehet nézni a képeket és nyálat csorgatni. Hozzá (persze) söröztünk -- egyesek viszont igen belelendültek eme tevékenységbe, így a számla brutálisra sikeredett és persze mivel nem tudtuk a kaják árát pontosan így hatalmas kavar kerekedett a fizetés során (ez már egyszer megtörtént az izakajás mókánál októberben, Óitában, szerencsére nem az én asztalommal, de nagyon nem volt jó...) így elég morcosan indultunk gyalog megkeresni a klubot, ami városnézésnek király volt egy darabig, kivéve hogy 20x meg kellett állni megkérdezni jó fele megyünk e ... és persze mikor már egy órája mászkáltunk mindenki ideges lett... ja és persze a koreai csajok már ott voltak a dizsiben...
Na éjjel 1re oda is értünk és elkezdtünk TÁNCOLNI :D ugyanis a dj remek volt, mentek a jó kis hiphopos, r'n'b-s, "seggrázós" zenék, méghozzá rendesen mixelve, nem ám csak úgy egymásután berakva, jó magyarosan... hát hajnal 5ig ott voltunk kb és (Gerard kivételével, akinek nagyonnemjöttbe a zene) mindenki táncolt, bulizott, és általában véve jól érezte magát :D ehhez erősen hozzájárult, hogy Ladies' Night volt, tehát a hölgyek 2000 jenért annyit ihattak amennyit jónak láttak. :) nem kell aggódni, mindenki tartotta a mértéket, pláne ennyi táncolással, komolyan mondom, másnap szabályosan izomláz volt a lábamban O_O
pár óra alvás majd zuhi után búcsút vettünk a hoszteltől és elindultunk a páylaudvari Mos Burger felé ahol (jó szokásunk szerint) vártuk a többieket - többen reggel jöttek csak Óitából.... illetve próbáltuk kipihenni magunkat a szumó előtt egy kicsikét.
A szumó maga iszonyatosan izgalmas és érdekes volt, kár hogy én a neveket meg ilyeneket nem vágom, de volt jópár izgi meccs... a legdurvább az volt, amikor az egyik szumós felkapta a másikat és szabályosan átdobta a saját válla fölött, de mindez olyan gyorsan történt, hogy nem is tudok rá pontosan visszaemlékezni, hogy s mint sikerült...
este 6 körül hagytuk ott a stadiont, majd kis frissítők után (éljen a kombini - meleg étel, olcsón, 0-24) felszálltunk a buszra -- szokásos kényelem: széles ülések, majd egy méter hely a lábaknak... mmm...
és este 10kor meg is érkeztünk Óitába :)
Szóval igen tartalmas és hosszú szülinap volt :D nem panaszkodhatok :) oh Minától ajándékot is kaptam: cuki lila titokzoknit (amit japánban kevésbé titkosan hordanak, mert divat hogy kilátsszon a szegélye) meg egy kis delfines fityegőt a beppui akváriumból (ahová mindenképp el akarok menni majd én is - mindenféle tengeri élőlény a vidrától a rájáig van ott különböző tartályokban meg medencékben ... a többiek képei meg beszámolói alapján nagyon szuper; én azér nem mentem mert hastáncelőadásom volt ugye :)) Oh és Evatól meg Jaritól kaptam képeslapokat, amik ugye önmagában is jópofák, de még ki is annak dekorálva matricácskákkal :) meg persze pár sorral megspékelve... :) szeretem az új barátaimat és ők is szeretnek jeee :)
Szerdán viszont, épphogy csak kipihenve a hétvégét, elmentünk osztálykirándulni a fedezzük fel Óitát óra keretében. Hát felfedeztük. Voltunk a keresztény mártírok emlékparkjában, Ótomo Szórin sírjánál-emlékparkjánál (keresztény kjúsúi daimjó (kb földesúr) volt), természetesen mindezek gyönyörű őszi színekben pompáztak, így nem győztem fotózni meg videózni -- NA igen, itt még ősz van, szerencsére felmelegedett az idő a fogvacogtató napok után, és ha este nem is, de napközben kellemes hőmérséklet van többnyire, akár 15-20 fok is. A szobám ugyan tegnap este 16°os volt de a takaró alatt nem vészes :) plusz tegnap este a fűtött lobbiban pizzáztunk-korcsolyát néztünk (Grand Prix döntő- férfi rövid program :D)-filmet néztünk ( Harold és Kumar 2 :D)-beszélgettünk... az amcsik igencsak lesokkantak Johnny Weiren, aki ugye kissé buzisan néz ki - femininebb volt mint a japán versenyzők :D szerencsére nem is ő lett a legjobb, hanem a japán Takahashi... kár viszont hogy Joubert lesérült és nem versenyez :(
Hmm miről is beszéltem -- ja a kirándulás. Ebédre egy tengerparti helyre mentünk, de milyen helyeken! A tengerparti útról igen brutális kilátás nyílt a csipkés öbölre na meg a tengerre... sajnáltam hogy nem állhatunk meg fényképezni meg nézelődni
BÁRR Saikiben felmásztunk a helyi kastélyromokhoz (csak alapzat maradt meg, mint az Oka kastélynál) -- persze hogy a titokzatos, erdőben vezető, meredek ösvényen mentünk nagy többséggel :D és ott OLYAN kilátás várt minket, ami kárpótolt mindent. hegyek, folyók, város, szigetek, hajók, tenger, őszi színek .... és ez mind így az ember előtt elterülve... hát senkinek nem volt kedve továbbmenni, vissza a városba--- pedig az se volt semmi, hagyományos japán házak, buddhista templom, még egy kaguramaszk-készítőhöz is benéztünk, illetve egy japán teaház kertjében is eltöltöttünk pár percet... a templomba nem mehettünk be mert éppen valamilyen gyakorlat volt ezen a héten... kár. Viszont megcsodálhattuk egy hatalmas fa előtt felállított Kannon-szobrot - ez az a kannonszobor-fajta, amelyet az üldözött keresztények használtak, mert bár Kannon bódhiszattvának néz ki, tulajdonképpen ez egy Mária szobor :D nagyon kis trükkösek voltak ám! Olyan szobrokat is készítettek anno, amik üregesek voltak, és a buddhista szobor így keresztény szobrot vagy feszületet rejtett :) majd Nagaszakiban biztos fogunk látni ilyet is (ha mindenigaz karácsony-újév körül ellátogatunk oda páran magyarok)
szóval igen, újabb fantasztikus kirándulás, jó sok mászkálással - de ez nekünk nem volt elég, hazaérve elmentünk az Ethnic Bros-ba, a kis mexikói étterembe, ahol télleg olyan jó a kaja, hogy kezdem megszeretni a mexikói konyhát; pláne hogy havonta 1-2szer eljárunk oda, általában csoportosan, úgyhogy a tulaj már megismer :D (na nem mintha nehéz lenne minket megjegyezni, ld. fényképek ...) sőt ahogy meglátta Jarit, még nevetett is... na igen, van forgalom ha mi megyünk... bár én most visszafogtam magam és egy 480 jenes csimicsangát ettem ami amellett, hogy viccesen hangzik, még naggyon finom is, Hát ez van, kell némi szünet a japános rizsmeghús/hal+zöldség kombók után ... amit hiába szeretek, de hát a változatosság ugye.
Na persze a társaságot is összekovácsolják az ilyen közös mókák; evés, duma, nevetés... persze sikerült elérzékenyülnöm, mert hogy olyan jó a banda és egyszer vége lesz és uhhh hát könnybe lábadt a szemem egy kicsit nekem is meg Evanak is ... awwwww... de persze gyorsan felvidultunk újra :D
Csütörtökön viszont japános kaját ettem: magamnak csináltam reggelit illetve ebédet suliba :D az is mi volt: zöldséges rizs meg csirke meg rántott ebi meg rántott --- VALAMI :D komolyan nem tudom mi volt, kis kerek és tengeri herkentyű és panírozva van és finom :D vmi kagyló talán. a lényeg hogy jó :D
Amúgy a csütörtök a legdurvább nap ugye, reggeltől késő du-ig óra; utána meg 8-10ig salsa, amire akármilyen fáradt vagyok megyek :D a héten még egy kicsit kávézóztam is Evaval meg Jarival; ettem egy cinnamon rollt mert nem tudtam ellenállni (az emlékekről nem is beszélve; oh amikor Mattel ""randiztunk"" akkor is ezt ettem ohhhh (kár hogy a csávó nem sok érdeklődést mutat azóta grrrr)); naszóval igen --- fahéj és meleg, foszlós süteménytészta és kis cukormáz (amiből lehetne több de ehhh legalább nem olyan cukros) .... mmmm....
na jó asszem megyek enni télleg. A tegnapi napról télleg nincs mit mondani, leszámítva az estét, amiről már meséltem, meg talán még annyi hogy egy halom édességet ettem mert muszáj volt--- hát igen, a hormonok... dehát epres mocsi meg édes bab meg keserűcsokis poki ... meg mangós üdcsi.... hmm és panaszkodok hogy túl sokat költök mi? :D:D:D --- ja a muszájban benne volt a dupla nyelvtan és discourse óra is rendessen... nem mondom jófej a tanár is meg hasznos az óra nagyon de ahhhhhhh 3 óra nyelvtan....... pénteken....
Ja a cserediákok egy része ma hajnalban Okinawára ment .... irigy iriiiigy.... dehát németek, amcsik meg a tai fiú, Mickey... hát akinek van pénze kérem... :D hmm lehet nekem se kéne annyit random dolgokra költeni mi? na majd vigyázok ezután... de nagy a kísértés... :D (lásd jó ételek...)
hát ennyit erről a hétről -- a hétvégém viszont hosszú lesz, jövő héten csomó óra elmarad, mert tanárok (egy része csak) konferenciáznak Kínában... bár lesz még egy nagy dolgozat társalgás órán meg olvasásórán megszórtak minket egy 100+ szavas szólistával és hozzá való szöveggel, plusz egy teljes nyelvtani fejezet is van tanulni, így asszem nem lesz idő nagyon lustulni :D csak kicsit :D ja hát mondjuk takarítani is kéne... (mármint nagytakarítani...)
mindenkinek további szép adventet :D
2009. november 26.
Pikcsörz
No! Belemelegedtem a képezésbe! (most mindenki magában: VÉÉÉGRE!!! :D)
Tehát: feltöltöttem minden új cuccot a Picasaba! Lehet nézelődni!
aztán: frissítettem a diavetítést is!Most a hitai kirándulás képei láthatóak! Sörfőzde, ebéd, Edo-kori városrész, majd a kerámiás falu :)
a videókat meg ... nemtudom... felrakom külön majd. Vagy csinálok youtube felhasználónevet. Addig meg facebook. azt is frissítem máris :) örüjjön mindenki (főleg én :))
Tehát: feltöltöttem minden új cuccot a Picasaba! Lehet nézelődni!
aztán: frissítettem a diavetítést is!Most a hitai kirándulás képei láthatóak! Sörfőzde, ebéd, Edo-kori városrész, majd a kerámiás falu :)
a videókat meg ... nemtudom... felrakom külön majd. Vagy csinálok youtube felhasználónevet. Addig meg facebook. azt is frissítem máris :) örüjjön mindenki (főleg én :))
Virág
Ma arra jövök haza, hogy egy titokzatos cetli van becsúsztatva az ajtófélfa és az ajtó közti résbe. Nézem: VIRÁGKÜLDŐSZOLGÁLAT - értesítés kézbesítetlen küldeményről (legalábbis a japán megfelelője) . Mondom mi a...? küldő: Hangarii-sama. Na az meg... hogy? és miért? és egyáltalán? Átrohantam Csillához nagy zavaromban, mer mondom várok csomagot otthonról de miér küldték volna a virágküldővel ? Az Óitaival? De senki nem tudja a címem Magyarországon csak szüleim... itteni magyarok meg miér küldenének virágot?! Vagy mi van?
A kérdés 10 perc múlva megoldódott (ezalatt benyomtuk Csillával a jakiszobánkat: ő a sajákészítésűt, én a boltit--- -.-)
A virág - gyönyörű, rózsaszín-lila-zöld kompozíció - a CSALÁDOMTÓL érkezett!!! még egy magyar kártya is van hozzá mindenki nevével!!!!!
Ez volt életem legmeglepőbb születésnapi ajándéka!!!
Az én kis családom egy japán virágküldőszolgálattal küld szülinapi ajándékot.... méghozzá időben, mer holnap ilyenkor már Fukuokában leszek.... Most komolyan?! Ezt hogy csináltátok?!?! és egyáltalán, neten? angolul vagy hogy?! ÁÁÁ :D KÉSZ!
nade addig is amíg nem tudunk beszélni élőben:
KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!!!!!
A kérdés 10 perc múlva megoldódott (ezalatt benyomtuk Csillával a jakiszobánkat: ő a sajákészítésűt, én a boltit--- -.-)
A virág - gyönyörű, rózsaszín-lila-zöld kompozíció - a CSALÁDOMTÓL érkezett!!! még egy magyar kártya is van hozzá mindenki nevével!!!!!
Ez volt életem legmeglepőbb születésnapi ajándéka!!!
Az én kis családom egy japán virágküldőszolgálattal küld szülinapi ajándékot.... méghozzá időben, mer holnap ilyenkor már Fukuokában leszek.... Most komolyan?! Ezt hogy csináltátok?!?! és egyáltalán, neten? angolul vagy hogy?! ÁÁÁ :D KÉSZ!
nade addig is amíg nem tudunk beszélni élőben:
KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!!!!!
2009. november 21.
Hideg, tanárok és Latin Party
Majdhogynem tökéletesnek mondható életemet itt Japánban az elmúlt hét folyamán csupán 2 dolog zavarta meg. Az egyik az időjárás. A csodálatos 20 fokokat felváltotta a 10 fok és ez igencsak sokkolt nem csak engem, de az egész népességet. Többeknek rendes meleg kabátja sem volt, úgyhogy most mindenki elkezdett lázasan téli ruhákat vásárolgatni - amik természetesen cukibbnál cukibbak, de ezt felesleges is mondanom.
Részemről a kinti hideg még nem is lenne akkora gáz (kivéve a hirtelen váltást) ámde a japán szigetelés az mint olyan nem létezik, így a folyosó és a terasz felől is süvít be a cúg. Jó, a függöny kicsit segít, de a bejárati ajtóm előtt nincs (még - ezt orvosolni kell mielőbb); plusz fűteni nincs "kedvem" (hallottam legendákat horribilis villanyszámlákról) így hát igyekszem minél több ruhát és takarót magamra pakolni, gyertyázni, egészségesen étkezni (+ ha főzök a gáztűzhely melegít :)) miközben figyelem ahogy a hőmérőm egyre cifrább dolgokat mutat. A legdurvább amit láttam rajta, 17° C illetve mit láttam, most is annyi van! amíg 15 nem lesz nem fűtök (oh most besütött a nap, ez kicsit melegít :))
Ma hajnalban (na jó 8-9 körül, de majd elmesélem ez miért volt hajnal) arra ébredtem hogy fázok tehát király (ehhez hozzátartozik hogy a nagy "rendben" nem találtam a hosszú pizsamanacim, kénytelen voltam a rövidben aludni :( ) Asszem lassan én is megyek és bévásárolok pulcsiból, otthoni meleg ruhából, harisnyából, meleg zokniból és lábmelegítőből, sőt talán még egy új csizmát is beszerzek - lapos sarokkal meg valami szőis béléssel- állítólag 3-4000 jenért már vannak :)
A második dolog a suli. Az oké hogy tanulni jöttem de minden tanár ugyanabban az időpontban akar számonkérni, előadást tartatni, illetve esszéket meg vizsgát íratni, valamint szép hosszú olvasmányokat olvastatni - amit nem bánnék ha nem gyűlne minden össze, ráadásul pont szülinapom környékén mer mér ne.
Így nem sokat aludtam elmúlt napokban, mer ugye salsára is menni kell de 600 karakteres fogalmazást írni is meg előadást tartani az udvarias nyelvről (japán, kínai, magyar összehasonlítása volt az én részem :)) is kell...
Szülinapomon amúgy félévközepi vizsgát fogok írni nyelvórán (előtte való nap is...), majd elmegyünk Fukuokába, és BULIZUNK EGY HATALMASAT :D lefoglaltam egy hostel-szobát is, lesz hol aludni, hogy másnak kiélvezzük a SZUMÓMECCSET! YAY!
tegnap megvettük suli után a buszjegyet - 4000 oda-vissza ÉS ez még olcsóbb mint a vonat (6000). ja amúgy nagyon viccesek ezek a közösen menjünk intézzünk el valamit mi gaikokudzsinek, mert szó szerint minden sarkon megállunk, mer valaki(k)nem még eszébe jut vmi, akkor elkezdünk pofázni, akkor összefutunk még ismerősökkel, megin leállunk, pofázás, megyünk tovább, akkor elsöntik hogy nekik atm kell de nekünk nem így mi máshol várunk, oké, aztán bemegyünk a könyesboltba az utazásos pulthoz (igen a könyvesboltban van minen más is a campuson), akkor egyik csapat csak buszjegyet akar, másik csapat meg Nagasakiba is megy, ezért mi várunk rájuk míg kitalálják hogy és mint van az egész... az egész procedúra kb 1 órát vett igénybe -- ha csak simán bemegyek magam, 10 perc alatt végzek. no comment. De legalább együtt voltunk :D és pofáztunk :D sőt Jarit közben tiszteletbeli öcsémnek fogadtam mert rájöttem hogy teljesen olyan nekem mint egy sohanemvolt fiútestvér :) különben is a Kaikan olyan mint egy család, mindenki jól kijön mindenkivel - de ezt talán már említettem :)
na mire idáig elértem a bejegyzéssel megettem 4 (japán)adagnyi epres Furuuchét - ez egy tejes-gyümölcsös-puding és joghurt között elhelyezhető cucc, amit tasakokban árulnak, csak tejet kell hozzáadni és kész. Amugy az epres cuccok itt FINOMAK - otthon nem igazán kedvelem őket mer szerintem műízük van mint állat de itt... mmm ... epres pocky, epres Furuuche, epres fagyi :) jöhet mind :)
Oh igen. Latin parti. Hogy én erről akartam beszélni originally. Nem baj. :) naszóval a sulis rohangálás után kisebb délutáni alvás következett, amitől megvidámodtam, mer előtte eléggé kész voltam fentebb említett okok miatt (no alvás meg stressz) majd szépítkezés/gjózasütés, mer enni kell :) találkozóról csak 4-5 percet késtem (surprise) --- ami azér vicces mert egyedül én tudtam az utat tehát kénytelenek voltak várni :)
na a vidámságom csak fokozódott mikor Matt csillogó szemekkel (mint mindig mostanában... :)) közli velem hogy megnézte a táncos videómat és 'supergood' voltam véleménye szerint, meghogy milyen durvák voltak a mozdulatok (még jó) és hogy a fátyoltól még királyabb volt az egész (naná) ... mit tehettem, elpirulva-nagyoncukin megköszöntem és majd elolvadtam.
A Parconál taliztunk Minával akin szupcsi szexi csíkos színes új ruci volt :O megyünk tovább, az árkádos shoppingcenternél viszont Evának letört a cipősarka. Próbáltunk pillanatragasztót szerezni a drogériában - nem volt. DE kiderült Minánál van egy extra pár cipő! És még a méret is passzolt! O.O Ezért kell nagy csoportban lenni - ha valami történik, biztos legyen valaki aki megoldja a szitut :) (ja Mina rajtam is segített mert nálam meg nem volt elég pénz véletlenül... -.-")
Miután megtaláltuk a helyet (én se voltam 100as hol van de kb arra volt amerre gondoltam :D így nem lettem meglincselve) és bejutottunk az ajtón elkezdődött a PARTI! Salsa, bachata, ezekből előadás APU-s diákoktól (a salsa a 1-2-3-4 unos dos tres quattros számra volt (mia címe nemtom :)), tiszta nosztalgikus lettem), Colleen (salsatanárnőnk) meg a párja salsáztak (nem gyengén).
áááh de a lényeg: azthiszem valami tényleg alakul Mattel de naggyon naggyon türelmesnek kell lennem mert elég félénk, vagyhát nem is tudom, talán csak az a típus aki lassabban szereti a dolgokat -- ami nem baj sőt ...
és persze valószínűleg belejátszik ebbe jócskán az is hogy cserediákok vagyunk... ez engem is kicsit aggaszt de igazából ha nem kockáztatunk, ha nem próbáljuk meg, esélyünk sincs boldognak lenni, nem? :D És különben is : HA EZ VAN, EZ VAN :D
jah hogy ezt hogy szűrtem le? hm. a közelemben van, sokat, velem táncolt ( mehhehehe :), és közben igencsak édesen néz/mosolyog) engem néz ha mással táncoltam (Mina beszámolója szerint) és hazafelé kb feleúttól kézenfogva mentünk (merthogy neki fázott a keze és hogy az én kezem milyen meleg ... persze aztán megtalálta a kesztyűjét is... hmm :D) Viszont a félénkségre is van bőven bizonyíték - amikor többiek bíztatták hogy hívjon be szobájába (idióták :) persze többen kicsit alkoholos befolyásoltság alatt voltak :)) akkor azért elég zavarban volt-zavartan viselkedett és persze semmi nem történt, azon kívül hogy kb fél 3ig még Evaval meg aztán Jarival meg kellett beszélnem ezt az egész szitut mert a srác NEM KICSIT zavart össze az ambiguous viselkedésével -- nem vagyok elég jó asszem az ismerkedős-jeleket küldős-tetszelvagynem játékban; ehhez én túl direkt/egyszerű vagyok ...
nade elég volt a szövegből megyünk a bambuszfesztiválra Taketában és még le se zuhanyoztam O.o reméljük ma is történik valami jó a kiránduláson kívül is :) de nagyon nagyon finomnak kell lennem mert nagyonnemakarom elrontani (amire ugye hajlamos vagyok...)
PS: Képek hamarosan!!! Ígérem!
Részemről a kinti hideg még nem is lenne akkora gáz (kivéve a hirtelen váltást) ámde a japán szigetelés az mint olyan nem létezik, így a folyosó és a terasz felől is süvít be a cúg. Jó, a függöny kicsit segít, de a bejárati ajtóm előtt nincs (még - ezt orvosolni kell mielőbb); plusz fűteni nincs "kedvem" (hallottam legendákat horribilis villanyszámlákról) így hát igyekszem minél több ruhát és takarót magamra pakolni, gyertyázni, egészségesen étkezni (+ ha főzök a gáztűzhely melegít :)) miközben figyelem ahogy a hőmérőm egyre cifrább dolgokat mutat. A legdurvább amit láttam rajta, 17° C illetve mit láttam, most is annyi van! amíg 15 nem lesz nem fűtök (oh most besütött a nap, ez kicsit melegít :))
Ma hajnalban (na jó 8-9 körül, de majd elmesélem ez miért volt hajnal) arra ébredtem hogy fázok tehát király (ehhez hozzátartozik hogy a nagy "rendben" nem találtam a hosszú pizsamanacim, kénytelen voltam a rövidben aludni :( ) Asszem lassan én is megyek és bévásárolok pulcsiból, otthoni meleg ruhából, harisnyából, meleg zokniból és lábmelegítőből, sőt talán még egy új csizmát is beszerzek - lapos sarokkal meg valami szőis béléssel- állítólag 3-4000 jenért már vannak :)
A második dolog a suli. Az oké hogy tanulni jöttem de minden tanár ugyanabban az időpontban akar számonkérni, előadást tartatni, illetve esszéket meg vizsgát íratni, valamint szép hosszú olvasmányokat olvastatni - amit nem bánnék ha nem gyűlne minden össze, ráadásul pont szülinapom környékén mer mér ne.
Így nem sokat aludtam elmúlt napokban, mer ugye salsára is menni kell de 600 karakteres fogalmazást írni is meg előadást tartani az udvarias nyelvről (japán, kínai, magyar összehasonlítása volt az én részem :)) is kell...
Szülinapomon amúgy félévközepi vizsgát fogok írni nyelvórán (előtte való nap is...), majd elmegyünk Fukuokába, és BULIZUNK EGY HATALMASAT :D lefoglaltam egy hostel-szobát is, lesz hol aludni, hogy másnak kiélvezzük a SZUMÓMECCSET! YAY!
tegnap megvettük suli után a buszjegyet - 4000 oda-vissza ÉS ez még olcsóbb mint a vonat (6000). ja amúgy nagyon viccesek ezek a közösen menjünk intézzünk el valamit mi gaikokudzsinek, mert szó szerint minden sarkon megállunk, mer valaki(k)nem még eszébe jut vmi, akkor elkezdünk pofázni, akkor összefutunk még ismerősökkel, megin leállunk, pofázás, megyünk tovább, akkor elsöntik hogy nekik atm kell de nekünk nem így mi máshol várunk, oké, aztán bemegyünk a könyesboltba az utazásos pulthoz (igen a könyvesboltban van minen más is a campuson), akkor egyik csapat csak buszjegyet akar, másik csapat meg Nagasakiba is megy, ezért mi várunk rájuk míg kitalálják hogy és mint van az egész... az egész procedúra kb 1 órát vett igénybe -- ha csak simán bemegyek magam, 10 perc alatt végzek. no comment. De legalább együtt voltunk :D és pofáztunk :D sőt Jarit közben tiszteletbeli öcsémnek fogadtam mert rájöttem hogy teljesen olyan nekem mint egy sohanemvolt fiútestvér :) különben is a Kaikan olyan mint egy család, mindenki jól kijön mindenkivel - de ezt talán már említettem :)
na mire idáig elértem a bejegyzéssel megettem 4 (japán)adagnyi epres Furuuchét - ez egy tejes-gyümölcsös-puding és joghurt között elhelyezhető cucc, amit tasakokban árulnak, csak tejet kell hozzáadni és kész. Amugy az epres cuccok itt FINOMAK - otthon nem igazán kedvelem őket mer szerintem műízük van mint állat de itt... mmm ... epres pocky, epres Furuuche, epres fagyi :) jöhet mind :)
Oh igen. Latin parti. Hogy én erről akartam beszélni originally. Nem baj. :) naszóval a sulis rohangálás után kisebb délutáni alvás következett, amitől megvidámodtam, mer előtte eléggé kész voltam fentebb említett okok miatt (no alvás meg stressz) majd szépítkezés/gjózasütés, mer enni kell :) találkozóról csak 4-5 percet késtem (surprise) --- ami azér vicces mert egyedül én tudtam az utat tehát kénytelenek voltak várni :)
na a vidámságom csak fokozódott mikor Matt csillogó szemekkel (mint mindig mostanában... :)) közli velem hogy megnézte a táncos videómat és 'supergood' voltam véleménye szerint, meghogy milyen durvák voltak a mozdulatok (még jó) és hogy a fátyoltól még királyabb volt az egész (naná) ... mit tehettem, elpirulva-nagyoncukin megköszöntem és majd elolvadtam.
A Parconál taliztunk Minával akin szupcsi szexi csíkos színes új ruci volt :O megyünk tovább, az árkádos shoppingcenternél viszont Evának letört a cipősarka. Próbáltunk pillanatragasztót szerezni a drogériában - nem volt. DE kiderült Minánál van egy extra pár cipő! És még a méret is passzolt! O.O Ezért kell nagy csoportban lenni - ha valami történik, biztos legyen valaki aki megoldja a szitut :) (ja Mina rajtam is segített mert nálam meg nem volt elég pénz véletlenül... -.-")
Miután megtaláltuk a helyet (én se voltam 100as hol van de kb arra volt amerre gondoltam :D így nem lettem meglincselve) és bejutottunk az ajtón elkezdődött a PARTI! Salsa, bachata, ezekből előadás APU-s diákoktól (a salsa a 1-2-3-4 unos dos tres quattros számra volt (mia címe nemtom :)), tiszta nosztalgikus lettem), Colleen (salsatanárnőnk) meg a párja salsáztak (nem gyengén).
áááh de a lényeg: azthiszem valami tényleg alakul Mattel de naggyon naggyon türelmesnek kell lennem mert elég félénk, vagyhát nem is tudom, talán csak az a típus aki lassabban szereti a dolgokat -- ami nem baj sőt ...
és persze valószínűleg belejátszik ebbe jócskán az is hogy cserediákok vagyunk... ez engem is kicsit aggaszt de igazából ha nem kockáztatunk, ha nem próbáljuk meg, esélyünk sincs boldognak lenni, nem? :D És különben is : HA EZ VAN, EZ VAN :D
jah hogy ezt hogy szűrtem le? hm. a közelemben van, sokat, velem táncolt ( mehhehehe :), és közben igencsak édesen néz/mosolyog) engem néz ha mással táncoltam (Mina beszámolója szerint) és hazafelé kb feleúttól kézenfogva mentünk (merthogy neki fázott a keze és hogy az én kezem milyen meleg ... persze aztán megtalálta a kesztyűjét is... hmm :D) Viszont a félénkségre is van bőven bizonyíték - amikor többiek bíztatták hogy hívjon be szobájába (idióták :) persze többen kicsit alkoholos befolyásoltság alatt voltak :)) akkor azért elég zavarban volt-zavartan viselkedett és persze semmi nem történt, azon kívül hogy kb fél 3ig még Evaval meg aztán Jarival meg kellett beszélnem ezt az egész szitut mert a srác NEM KICSIT zavart össze az ambiguous viselkedésével -- nem vagyok elég jó asszem az ismerkedős-jeleket küldős-tetszelvagynem játékban; ehhez én túl direkt/egyszerű vagyok ...
nade elég volt a szövegből megyünk a bambuszfesztiválra Taketában és még le se zuhanyoztam O.o reméljük ma is történik valami jó a kiránduláson kívül is :) de nagyon nagyon finomnak kell lennem mert nagyonnemakarom elrontani (amire ugye hajlamos vagyok...)
PS: Képek hamarosan!!! Ígérem!
2009. november 15.
Vidám vasárnap
Nos most ki kell ábrándítanom azokat akik azt hiszik csupa bulizás az életem -- mostanság nem nagyon fordul elő ez, ugyanis a tanárok úgy gondolják, november vége tökéletes a számonkérésekhez és a prezentációkhoz.... sebaj. Úgyhogy ma egész nap tanulok, pihenésképp pedig főzök meg rendet rakok (na jó meg felnéztem facebookra). Ashlyn, Mina, Csilla, Matt (meg még akikről nem tudok :)) elmentek Harmonylandbe, azaz a Hello Kitty/Sanryo vidámparkba... hát hiába hívtak, nincs időm se kedvem elkölteni kb 5-6000 jent ma... bár hétfőn megjön a novemberi ösztöndíj (ideje, pláne hogy 3 számlát is kaptam a hétvégén O.o)
Amúgy elmúlt hét elég elfoglalt volt, kirándulás Hitába, próbálás a szombati előadásra, , csütörtökön salsa ... nem is tudom hogy bírtam ki, reggeltől órák, este Nagaike sensei elvitt minket vendéglőbe, aholis naggyon jókat beszélgettem például a kínai cserediákokkal :) majd ez után tánci-tánci, ahol a tanárnő rákérdezett hogy hastáncos-vagyok-e --- csak nem levágta a mozdulataimból? :D és mondta hogy ha előadok vagy tanítok akkor szóljak mert meg akar tanulni ... amugy téyleg gondolkozok egy kisebb csoport/klub indításán, de majd még meglátom...
pénteken igen fáradt voltam, így el is lógtam egy órát, amit azért is sajnálok, mert szeretem, de kész ki voltam merülve...
gondoltam majd beszerzem a leckét mondjuk Hoontól, Seulgitól, vagy Mattől -- ez utóbbitól nehéz lett volna, mert mint kiderült, ő sem ment be suliba -.-"
péntek este kosztümös nyílt próbát tartottam, meg is jelent Jari, Eva,. John, Jesse, Zach sőt Mike is :) és egyértekműen tetszett mindenkinek.
Majd pókereztünk, minek során MAJDNEM megnyertem az első játékot, kb 1 kártyán múlott az egész - hát magam is meglepődtem, ugyanis mint tudjátok, nem vagyok egy kártyafenomén, a pókerről meg ne is beszéljünk---
No persze az apró dolgok azok amik megédesítik az itt töltött időt: ahogy Riika arca felragyogott, ahogy belekóstolt a Joyfull-os forró epres tejbe (igen, furán hangzik, de nektek is felragyogna az arcotok ha megkóstolnátok :D) vagy amikor a közös papírszemét-kivitelből visszafele jövet Mattel megcsodáltuk az alacsonyan hömpölygő, halovány-narancsszín felhőket a Kaikan felett ...tiszta romantikus *.*
Na és a kicsit nagyobb dolgok mint a szombati fellépés a szónokversenyen :) amit sikerült pár picike hiba kivételével tökéletesen kivitelezni :) na és hogy utána kiderült, Dávid második lett csak dobott az örömön :)
Vicces volt amúgy, mert ahogy színpadra léptem, a közönség nagyon izgatott lett vagy nem tudom ... aztán meg egy idő után elkezdtek susmorogni ami kicsit zavart... de elég rendesen megtapsoltak ugyhogy szavam se lehet. Kicsit nehezítette a dolgot hogy nem volt rajtam szemüveg - mer hogy az elrontaná a sminket..
(jah a körömlakkról ne is beszéljünk.... kis köveket is raktam rá, és isszonyatosan zavart, aztán le is potyogott pár, mert miért ne barmolódna szét ugye a "mű" még fellépés előtt.. kérdés azokhoz, akik ilyen műkörmös-kövecskés cuccokat hordanak a kezükön: HOGY LEHET ILYEN KÖRMÖKKEL LÉTEZNI??? NEM LEHET VELE CSINÁLNI SEMMMMMMIT!)
heh. Szóval igen. Tánc. azt hiszem ez az életemnek egy igen meghatározó része lett... már nem is tudnék meglenni nélküle... ha ki kell fejezni érzelmeket, ha el kell feledni a mindennapokat, ha új érzéseket kell megtapasztalni, ha vidámság kell, ha elmélyülésre van szükség ... mindenre jó :D csak megfelelő zene legyen hozzá!
na és még egy apróság: ahogy csillogó szemmel és ellenállhatatlan mosollyal közlik az ember lányával, hogy gyönyörű vagy--- (igen, ezt így, szombat esti szusizás előtt ... na jó, mivel Matt amerikai, kénytelen volt angolul kifejeznie magát)
és akkor ne olvadjak el ott helyben a pályaudvar előcsarnokában ? *.*
A szusizásról meg hát nem is tudom mit mondhatnék: megint Meijin, megint finom, megint olcsó -- oh, most ettem sült garnélát, nagyon vicces volt, ugyanis az EGÉSZET meg lehetett enni, a páncélját is meg minden. Én először európai módra szét próbáltam szedegetni, de miután láttam, hogy Mina benyomja ahogy van, nem szöszöl vele, hát én is felbátorodtam :) és nyammmmm igaza volt :)
viszont most visszatérek tanulmányaimhoz , további szép 7végét!
Amúgy elmúlt hét elég elfoglalt volt, kirándulás Hitába, próbálás a szombati előadásra, , csütörtökön salsa ... nem is tudom hogy bírtam ki, reggeltől órák, este Nagaike sensei elvitt minket vendéglőbe, aholis naggyon jókat beszélgettem például a kínai cserediákokkal :) majd ez után tánci-tánci, ahol a tanárnő rákérdezett hogy hastáncos-vagyok-e --- csak nem levágta a mozdulataimból? :D és mondta hogy ha előadok vagy tanítok akkor szóljak mert meg akar tanulni ... amugy téyleg gondolkozok egy kisebb csoport/klub indításán, de majd még meglátom...
pénteken igen fáradt voltam, így el is lógtam egy órát, amit azért is sajnálok, mert szeretem, de kész ki voltam merülve...
gondoltam majd beszerzem a leckét mondjuk Hoontól, Seulgitól, vagy Mattől -- ez utóbbitól nehéz lett volna, mert mint kiderült, ő sem ment be suliba -.-"
péntek este kosztümös nyílt próbát tartottam, meg is jelent Jari, Eva,. John, Jesse, Zach sőt Mike is :) és egyértekműen tetszett mindenkinek.
Majd pókereztünk, minek során MAJDNEM megnyertem az első játékot, kb 1 kártyán múlott az egész - hát magam is meglepődtem, ugyanis mint tudjátok, nem vagyok egy kártyafenomén, a pókerről meg ne is beszéljünk---
No persze az apró dolgok azok amik megédesítik az itt töltött időt: ahogy Riika arca felragyogott, ahogy belekóstolt a Joyfull-os forró epres tejbe (igen, furán hangzik, de nektek is felragyogna az arcotok ha megkóstolnátok :D) vagy amikor a közös papírszemét-kivitelből visszafele jövet Mattel megcsodáltuk az alacsonyan hömpölygő, halovány-narancsszín felhőket a Kaikan felett ...tiszta romantikus *.*
Na és a kicsit nagyobb dolgok mint a szombati fellépés a szónokversenyen :) amit sikerült pár picike hiba kivételével tökéletesen kivitelezni :) na és hogy utána kiderült, Dávid második lett csak dobott az örömön :)
Vicces volt amúgy, mert ahogy színpadra léptem, a közönség nagyon izgatott lett vagy nem tudom ... aztán meg egy idő után elkezdtek susmorogni ami kicsit zavart... de elég rendesen megtapsoltak ugyhogy szavam se lehet. Kicsit nehezítette a dolgot hogy nem volt rajtam szemüveg - mer hogy az elrontaná a sminket..
(jah a körömlakkról ne is beszéljünk.... kis köveket is raktam rá, és isszonyatosan zavart, aztán le is potyogott pár, mert miért ne barmolódna szét ugye a "mű" még fellépés előtt.. kérdés azokhoz, akik ilyen műkörmös-kövecskés cuccokat hordanak a kezükön: HOGY LEHET ILYEN KÖRMÖKKEL LÉTEZNI??? NEM LEHET VELE CSINÁLNI SEMMMMMMIT!)
heh. Szóval igen. Tánc. azt hiszem ez az életemnek egy igen meghatározó része lett... már nem is tudnék meglenni nélküle... ha ki kell fejezni érzelmeket, ha el kell feledni a mindennapokat, ha új érzéseket kell megtapasztalni, ha vidámság kell, ha elmélyülésre van szükség ... mindenre jó :D csak megfelelő zene legyen hozzá!
na és még egy apróság: ahogy csillogó szemmel és ellenállhatatlan mosollyal közlik az ember lányával, hogy gyönyörű vagy--- (igen, ezt így, szombat esti szusizás előtt ... na jó, mivel Matt amerikai, kénytelen volt angolul kifejeznie magát)
és akkor ne olvadjak el ott helyben a pályaudvar előcsarnokában ? *.*
A szusizásról meg hát nem is tudom mit mondhatnék: megint Meijin, megint finom, megint olcsó -- oh, most ettem sült garnélát, nagyon vicces volt, ugyanis az EGÉSZET meg lehetett enni, a páncélját is meg minden. Én először európai módra szét próbáltam szedegetni, de miután láttam, hogy Mina benyomja ahogy van, nem szöszöl vele, hát én is felbátorodtam :) és nyammmmm igaza volt :)
viszont most visszatérek tanulmányaimhoz , további szép 7végét!
2009. november 8.
Hahó! Van ott valaki?
De most komolyan, olvas engem valaki? Soha semmi reakció... tiszta szomorú leszek! Pedig érdekelne mi van otthon, de se egy mail, se egy komment!
Nah hogy ne csak nyafogjak
itt minden szuper továbbra is
bár elkezdtek gyűlni a leckék, prezentációk, dolgozatocskák, így egyre többet kell tanulni. Az 5 napos hétvége után ennek megfelelően 5 totál zsúfolt nap jött, és ez még egy jó darabig így is lesz. Szerdán Discover Oita órán feliratkoztam a prezentációra - jövő utáni hétre hálég -- a témám a jigoku meguri, azaz a pokol-túra Beppuben. Ennek megfelelően szombaton pokoltúráztunk Csillával - 3600 jen, 2,5 óra. Azaz japános rohanós turizmus - körbefutottuk az összes poklot/parkot, egy két fénykép, nyomás tovább. Mi az hogy a hely szelleme, meg gyönyörködni a természetben meg elmélyedni -- uggyan. Ami a legdurvább hogy omiyagét! azaz szuvenírt nem volt venni idő szinte... azért sikerült vennem tutoromnak egy cuki ördögös mobil-mütyürt meg magamnak egy kaboszusat (helyi citrusféle, olyan mint a lime, mindenféle finomságot meg piperecuccot készítenek belőle -- ahhoz képest hogy hude jellegzetes még csak szuvenirsopba láttam de nem lényeg...) de mindenképpen vissza kell menni ám Beppube -- gyönyörű hely: tenger, hegyek, termálfürdők, gejzírek, meg egy csomó más látványosság, amiket még csak brosúrán láttunk ...
nahde szerda... cybercultures óra után (amin az Otakukról volt szó többek közt :) ) beugrottunk a Lotteriába hazafelé menet, ami egy gyorskajálda-lánc; 2 hamburgert is vettem, az egyik aránylag normális volt, nem ájultam el tőle. De a másik. EBI-BURGER. azaz rák-burger. Vadifrissen sütötték, meg is égettem magam vele ceppet de OMG NAGGYON DURVÁN FINOM VOLT.
kajáról szólva, most jut eszembe, szerdán magam készítette onigirit vittem a suliba :) bizony, vettem onigirikészítő kézi készüléket (ami egy műanyag 3szög alakú dobozka) - belerakod a rizst (én még meg is fűszereztem + kis majonéz középre :) jóól összenyomod, kiborítod, kis algalap (nori) csomagolásnak és kész :D engem valahol a lembas-ra emlékeztetett a dolgo - azt is levélbe csonagolják végülis...
ezután kb tanultam csütörtökre, dolgozat, olvasmányok...
a csütörtök a legdurvább, 9-16.20ig suli, de most csak 10re mentem, mert az előadást beszéltük meg - a rizsfőzőről szóló 3 perces gyöngyszem-
nek nem nevezhető valamit. DE! nem olvastam és japánul beszéltem, viszonylag folyékonyan... persze jópár hibával. ... meg anooo---zással :( utáltam végignézni a videót róla. :S De a tanárnő, Sakai-sensei nagyon kedvesen javított ki meg bíztatott meg dicsért (O.o ezen elég meglepődtem mert nem találtam semmi jót - amit fentebb írtam csak azért mertem billentyűzetre vetni mert tanárnő állította...)
a nyelvtanóra meglepően jó volt, kezdem élvezni, bár Takehara ált. nem a népek kedvence, főleg 3as órákon tud fura dolgokat művelni, de eddig velünk teljesen fair volt, és ha vannak nyelvtani dolgok amik nem világosak, ált. igyekszik elmagyarázni - ezt én ki is használom, minden órán rá kell kérdeznem valamire, egyrészt mer télleg nem világos/bizonytalan a dolog, másrészt meg lássa hogy dolgozom :D strééééééber, tudom...
csak ne adna annyi leckét... nyelvtani feladatok plusz hosszabb írásbeli - ami ált. fogalmazás, vagy mondatok, mint legutóbb meg köv. hétre is
ráadásul ő tartja az olvasás/írást is, ezért jól megkapjuk, tonna kanji/szókincs péntekre mindig befigyel, plusz a fogalmazás...
20-ra meg írni kell egy összefoglalót egy olvasmányról, ezt ma elolvastam a vonaton, nem volt nagy szám, könnyített szöveg - persze csak nyelvileg, mert a téma egy atomtámadást (is) megélt orvos/író élete... nem szívderítő :(
Na ma pedig hova is mentünk vonattal? az Oka-kastélyba, ill a romjaihoz -- ez Csilla témája ... nagy szerencsénk volt, hétágra sütött a nap egész hétvégén, a fák levelei pedig most fordulnak sárga, tűzvörös, és hasonló árnyalatokba -- azaz momidzsi van :) ez a falevél-nézés, ami a cseresznyefa-nézéssel esik hasonló kategóriába. Kimegy a nép a természetbe. És hozzá eszik-iszik. Az ivás az meglátszott japán bácsikon, akik lelkesen magyaráztak és "barátkoztak" velünk, külföldiekkel (mi inkább a kiscicát simogattuk volna, aki a turistatérképnél sertepertélt, egy kis cirógatást várva...)
amugy Kjúsú tele van kóbor cicákkal, de többségében elég szelídek, sőt, van amelyik direkt úgy helyezkedik, hogy kapjon egy kis kaját/simizést :D ennek persze se Csilla, se én nem nagyon tuduk ellenállni :) bár kaját nem kapnak, cirógatást azt igen :)
képek lesznek nem kell aggódni,
de mint mondtam el vagyok kicsit foglalva
jövő kedd prezentáció, a szokásos dogák, 1 fogalmazás, meg van egy Óe Kenzaburó novella is olvasni (na nem mintha bánnám :)), csüttökön meg SALSA :) ha mindenigaz most még többen megyünk mint multkor :D
péntekre meg egy nyelvészetes prezentáció-vázlat is kéne mer persze az is 2 hét múlva lesz.... ajjj. Szombaton meg FELLÉPÉS a szónokversenyen - eltáncolom Entelhobot mer az nekik jó lesz :) meg nekem is, pláne hogy már kigyakoroltam.
holnap meg folytatjuk a kirándulást :)
Hitába megyünk -- és egy sörfőzdével kezdjük az oszt.kir-t (Discover Oita mi más) az mi. Sört fogunk kostolni - már reggel :D a fiúk odáig vannak az örömtől mondanom se kell :)
ja ha már vidámságról van szó: péntek du karaoke + mexikói kaja + dumálás fél 12ig :) nagyon jó kis bagázs ez itt a kaikanban, mint egy kis család ...
oh ma este is néztünk egy filmet (hát én csak egy részét mer táncolnom kellett ...) Zombieland.... hát tipikus nyálas-romantikus hollywoodi sztori plusz zombik -- elég vígjátékfílingű volt, de legalább jókat nevettünk. ezek a filmnézések mindig jók - pláne amikor beteg kisfilmeket nézünk youtuberól meg innenonnan --- mint péntek későeste is -- Robot Chicken. Teljesen agybeteg. szabályosan fájt tőle a fejem annyira zsibbasztó a humora. Amerikai of course.... nem tudom sírjak e vagy nevessek :D
oh még 1 meglepő tény: karácsonyi dekoráció az utcákon. 1 hete. AZ MI. Elég sokkoló.
apropó karácsony: dec13án lesz megin valami nemzetközi banzáj, most a közösségi házban... szerencsére nem főzünk...
ja a csoportbeosztása a cserediákoknak: 1. csoport: Korea, Magyarország, Ázsia. A többi európai a 3. csopban van AZ MÁR MEGIN MI! :D az amerikaiak is rákérdeztek nálam, hogy most ez hogy van? mondom egyszerűen mi ennyire királyak vagyunk ...
Koreaiak különben is szívem csücskei, Seulgi meg Charlotte az élen...a szomszédaim kicsit hangosak néha, bár kedvesek az tény:)
szóval ez a nagy helyzet, zajlik az élet, megyek is aludni. Adandó alkalommal a kirándulós képek is felkerülnek netre ... nem ígérek semmit, mondjuk 1-2 héten belül...
amugy a kínai orvos-kutató csajhoz képest, akivel tegnap találkoztam (ELŐSZÖR! mer eddig nem naon láttam) a boltban és dumcsiztunk hazajövet, semmi okom panaszra: ő 9-től suliban van, csinálja a kutatását, dolgozik (japánul se tud jól, nem tanult ezelőtt!) és este 10 körül ér haza minden nap. Ja és mi a szakterülete? Rákkutató a drága! Szóval OMG atyagyatya és hűhhhh... nem egyszerű. O.O (ui: hát orvos nem lennék az is tuti.. ez nem emberiii :O )
Pusssz
Nah hogy ne csak nyafogjak
itt minden szuper továbbra is
bár elkezdtek gyűlni a leckék, prezentációk, dolgozatocskák, így egyre többet kell tanulni. Az 5 napos hétvége után ennek megfelelően 5 totál zsúfolt nap jött, és ez még egy jó darabig így is lesz. Szerdán Discover Oita órán feliratkoztam a prezentációra - jövő utáni hétre hálég -- a témám a jigoku meguri, azaz a pokol-túra Beppuben. Ennek megfelelően szombaton pokoltúráztunk Csillával - 3600 jen, 2,5 óra. Azaz japános rohanós turizmus - körbefutottuk az összes poklot/parkot, egy két fénykép, nyomás tovább. Mi az hogy a hely szelleme, meg gyönyörködni a természetben meg elmélyedni -- uggyan. Ami a legdurvább hogy omiyagét! azaz szuvenírt nem volt venni idő szinte... azért sikerült vennem tutoromnak egy cuki ördögös mobil-mütyürt meg magamnak egy kaboszusat (helyi citrusféle, olyan mint a lime, mindenféle finomságot meg piperecuccot készítenek belőle -- ahhoz képest hogy hude jellegzetes még csak szuvenirsopba láttam de nem lényeg...) de mindenképpen vissza kell menni ám Beppube -- gyönyörű hely: tenger, hegyek, termálfürdők, gejzírek, meg egy csomó más látványosság, amiket még csak brosúrán láttunk ...
nahde szerda... cybercultures óra után (amin az Otakukról volt szó többek közt :) ) beugrottunk a Lotteriába hazafelé menet, ami egy gyorskajálda-lánc; 2 hamburgert is vettem, az egyik aránylag normális volt, nem ájultam el tőle. De a másik. EBI-BURGER. azaz rák-burger. Vadifrissen sütötték, meg is égettem magam vele ceppet de OMG NAGGYON DURVÁN FINOM VOLT.
kajáról szólva, most jut eszembe, szerdán magam készítette onigirit vittem a suliba :) bizony, vettem onigirikészítő kézi készüléket (ami egy műanyag 3szög alakú dobozka) - belerakod a rizst (én még meg is fűszereztem + kis majonéz középre :) jóól összenyomod, kiborítod, kis algalap (nori) csomagolásnak és kész :D engem valahol a lembas-ra emlékeztetett a dolgo - azt is levélbe csonagolják végülis...
ezután kb tanultam csütörtökre, dolgozat, olvasmányok...
a csütörtök a legdurvább, 9-16.20ig suli, de most csak 10re mentem, mert az előadást beszéltük meg - a rizsfőzőről szóló 3 perces gyöngyszem-
nek nem nevezhető valamit. DE! nem olvastam és japánul beszéltem, viszonylag folyékonyan... persze jópár hibával. ... meg anooo---zással :( utáltam végignézni a videót róla. :S De a tanárnő, Sakai-sensei nagyon kedvesen javított ki meg bíztatott meg dicsért (O.o ezen elég meglepődtem mert nem találtam semmi jót - amit fentebb írtam csak azért mertem billentyűzetre vetni mert tanárnő állította...)
a nyelvtanóra meglepően jó volt, kezdem élvezni, bár Takehara ált. nem a népek kedvence, főleg 3as órákon tud fura dolgokat művelni, de eddig velünk teljesen fair volt, és ha vannak nyelvtani dolgok amik nem világosak, ált. igyekszik elmagyarázni - ezt én ki is használom, minden órán rá kell kérdeznem valamire, egyrészt mer télleg nem világos/bizonytalan a dolog, másrészt meg lássa hogy dolgozom :D strééééééber, tudom...
csak ne adna annyi leckét... nyelvtani feladatok plusz hosszabb írásbeli - ami ált. fogalmazás, vagy mondatok, mint legutóbb meg köv. hétre is
ráadásul ő tartja az olvasás/írást is, ezért jól megkapjuk, tonna kanji/szókincs péntekre mindig befigyel, plusz a fogalmazás...
20-ra meg írni kell egy összefoglalót egy olvasmányról, ezt ma elolvastam a vonaton, nem volt nagy szám, könnyített szöveg - persze csak nyelvileg, mert a téma egy atomtámadást (is) megélt orvos/író élete... nem szívderítő :(
Na ma pedig hova is mentünk vonattal? az Oka-kastélyba, ill a romjaihoz -- ez Csilla témája ... nagy szerencsénk volt, hétágra sütött a nap egész hétvégén, a fák levelei pedig most fordulnak sárga, tűzvörös, és hasonló árnyalatokba -- azaz momidzsi van :) ez a falevél-nézés, ami a cseresznyefa-nézéssel esik hasonló kategóriába. Kimegy a nép a természetbe. És hozzá eszik-iszik. Az ivás az meglátszott japán bácsikon, akik lelkesen magyaráztak és "barátkoztak" velünk, külföldiekkel (mi inkább a kiscicát simogattuk volna, aki a turistatérképnél sertepertélt, egy kis cirógatást várva...)
amugy Kjúsú tele van kóbor cicákkal, de többségében elég szelídek, sőt, van amelyik direkt úgy helyezkedik, hogy kapjon egy kis kaját/simizést :D ennek persze se Csilla, se én nem nagyon tuduk ellenállni :) bár kaját nem kapnak, cirógatást azt igen :)
képek lesznek nem kell aggódni,
de mint mondtam el vagyok kicsit foglalva
jövő kedd prezentáció, a szokásos dogák, 1 fogalmazás, meg van egy Óe Kenzaburó novella is olvasni (na nem mintha bánnám :)), csüttökön meg SALSA :) ha mindenigaz most még többen megyünk mint multkor :D
péntekre meg egy nyelvészetes prezentáció-vázlat is kéne mer persze az is 2 hét múlva lesz.... ajjj. Szombaton meg FELLÉPÉS a szónokversenyen - eltáncolom Entelhobot mer az nekik jó lesz :) meg nekem is, pláne hogy már kigyakoroltam.
holnap meg folytatjuk a kirándulást :)
Hitába megyünk -- és egy sörfőzdével kezdjük az oszt.kir-t (Discover Oita mi más) az mi. Sört fogunk kostolni - már reggel :D a fiúk odáig vannak az örömtől mondanom se kell :)
ja ha már vidámságról van szó: péntek du karaoke + mexikói kaja + dumálás fél 12ig :) nagyon jó kis bagázs ez itt a kaikanban, mint egy kis család ...
oh ma este is néztünk egy filmet (hát én csak egy részét mer táncolnom kellett ...) Zombieland.... hát tipikus nyálas-romantikus hollywoodi sztori plusz zombik -- elég vígjátékfílingű volt, de legalább jókat nevettünk. ezek a filmnézések mindig jók - pláne amikor beteg kisfilmeket nézünk youtuberól meg innenonnan --- mint péntek későeste is -- Robot Chicken. Teljesen agybeteg. szabályosan fájt tőle a fejem annyira zsibbasztó a humora. Amerikai of course.... nem tudom sírjak e vagy nevessek :D
oh még 1 meglepő tény: karácsonyi dekoráció az utcákon. 1 hete. AZ MI. Elég sokkoló.
apropó karácsony: dec13án lesz megin valami nemzetközi banzáj, most a közösségi házban... szerencsére nem főzünk...
ja a csoportbeosztása a cserediákoknak: 1. csoport: Korea, Magyarország, Ázsia. A többi európai a 3. csopban van AZ MÁR MEGIN MI! :D az amerikaiak is rákérdeztek nálam, hogy most ez hogy van? mondom egyszerűen mi ennyire királyak vagyunk ...
Koreaiak különben is szívem csücskei, Seulgi meg Charlotte az élen...a szomszédaim kicsit hangosak néha, bár kedvesek az tény:)
szóval ez a nagy helyzet, zajlik az élet, megyek is aludni. Adandó alkalommal a kirándulós képek is felkerülnek netre ... nem ígérek semmit, mondjuk 1-2 héten belül...
amugy a kínai orvos-kutató csajhoz képest, akivel tegnap találkoztam (ELŐSZÖR! mer eddig nem naon láttam) a boltban és dumcsiztunk hazajövet, semmi okom panaszra: ő 9-től suliban van, csinálja a kutatását, dolgozik (japánul se tud jól, nem tanult ezelőtt!) és este 10 körül ér haza minden nap. Ja és mi a szakterülete? Rákkutató a drága! Szóval OMG atyagyatya és hűhhhh... nem egyszerű. O.O (ui: hát orvos nem lennék az is tuti.. ez nem emberiii :O )
Pusssz
2009. november 5.
SALSA
Ma ebédidőben Miriam szólt, hogy este fél 8tól salsázni mennek, jövök-e én is. Erre a válasz magyarul annyi lett volna, hogy hülyeségeket meg ne kérdezzél --- MÉG SZÉP hogy mentem. :D Kit érdekel a holnap két röpdoga meg ilyen hülyeségek, ha táncolni lehet! Szóval 8-10-ig egy próbaterem/táncterem/koncertterem féleségben tanultunk salsázni egy igazi latinos csajszitól; először egyedül, aztán párban, meg ruedában azaz körben :) Vicces volt, izzasztó, kicsit szexi, és waaah :) salsa, mit mondjak még :) és csak 500 yenbe volt a két óra; ha ennyien járunk, ennyi is fog maradni -- mindenki oda volt érte, úghogy valószínüleg csütörtök esti progi megvan a fél Kaikannak- ott volt Matt, Gerard, Riika, Charlotta, Seulgi, Quini, Kouji (tutor), Fabian meg a barátnője, Miriam, 2 japán csajszi (Yuriko és ... a másikat elfelejtettem :( 2 fiú még akiket nem ismerek ... plusz akik még amúgy jöttek, helyiek, 1 pasi, Kazu, meg 2 hölgy, egyikről kiderült hogy latin dj O.o :D
szóval voltunk egy páran :)
most nem is írok másról ... talán még annyi hogy a képeket felraktam, tiszta uptodate, de a diavetitésbe nem tudok többet kirakni ... így a többit - a gakuensaitól kezdődően - a Picasa-s link alatt lehet megnézni. Enjoy :) majd diavetitést is cserélgetem, de elegem van már a gépezésből, 2 napja képeket menedzselek grrrr.... ráadásul közben suli is lenne... ugyeh. mondjuk mai doga szerencsére nem volt vészes, az utána levő órák meg iszonyat jók, alig várom őket :) Suganuma sensei/Kazu fantasztikus: okos, vicces, a kutatási területe meg gender studies, azon belül is a (szexuális) vágy, ugyhogy eleve rossz ember nem lehet :D, Nagaike meg kicsit őrült de imádnivaló stílusú tanárnő, szintén sokat lehet tanulni az óráján, szinte játszva ... :)
no rélleg megyek mer kihűl az instant ramen ... boltba menni se nem nincs időőőőm :) de felélem a készleteim :)
Csók
szóval voltunk egy páran :)
most nem is írok másról ... talán még annyi hogy a képeket felraktam, tiszta uptodate, de a diavetitésbe nem tudok többet kirakni ... így a többit - a gakuensaitól kezdődően - a Picasa-s link alatt lehet megnézni. Enjoy :) majd diavetitést is cserélgetem, de elegem van már a gépezésből, 2 napja képeket menedzselek grrrr.... ráadásul közben suli is lenne... ugyeh. mondjuk mai doga szerencsére nem volt vészes, az utána levő órák meg iszonyat jók, alig várom őket :) Suganuma sensei/Kazu fantasztikus: okos, vicces, a kutatási területe meg gender studies, azon belül is a (szexuális) vágy, ugyhogy eleve rossz ember nem lehet :D, Nagaike meg kicsit őrült de imádnivaló stílusú tanárnő, szintén sokat lehet tanulni az óráján, szinte játszva ... :)
no rélleg megyek mer kihűl az instant ramen ... boltba menni se nem nincs időőőőm :) de felélem a készleteim :)
Csók
2009. november 4.
Diavetítés
Új modullal bővült a blog! Nézzetek csak jobbra! A Diavetítés címszó alatt! Ott ott!
Bizony, mostantól itt is élvezhetitek a képeimet, és ami még jobb: az ÖSSZESET :D Hála a Picasa-nak :) persze ott se végtelen a tárhely így időről időre frissülni/cserélődni fognak a fotók. Meg majd link is lesz hozzá. Ha rendesen beüzemelem. Mer ki kéne ismerni meg minden és az idő, az meg nincs sok.
amugy a hétvége szuperelfoglalt volt, főztünk, halloweeneztünk, eladtuk amit főztünk, aztán házibuliba mentünk (japán style, ugyhogy "csak" kaja-pia volt), mindezt kb 30 óra leforgása alatt, nem csoda hogy hétfőn SEMMIT nem csináltam egy kis esti kajáláson-beszélgetésen kívül ... majd kedden elmentünk páran a Kaikanból a Nitoriba, kedvenc lakberendezési áruházamba, és vettem (sok egyéb közt) egy csodás széket... mi is a csodás benne? a) nincs lába :) b) puha szőrmés borítása van (külön huzat) c) kényelmes szivacsos d) állíthatós háttámlájú !!!
szóval szuperkényelmes így mostantól ott eszek, ott tanulok - a fincsi puha szőnyegemmel együtt mintha a felhőkben lennék ... egy hátránya van csak: ALTAT :) pont mer olyan komfortos....
na meg vettem takoyaki-készítő elektromos készüléket :D a takoyaki az egy kis falatnyi gömb (ill. gömbök mert egynél nem lehet leállni) palacsintaszerű tésztából, polipdarabbal (tako) a közepén... na lehet hogy ez nem győzött meg mindenkit, de higgyetek nekem, nagyon ott van :D és most már házilag is meg tudom csinálni :)
Most kb ennyi mennem kell még házit írni és képeket menedzselni :)
Bizony, mostantól itt is élvezhetitek a képeimet, és ami még jobb: az ÖSSZESET :D Hála a Picasa-nak :) persze ott se végtelen a tárhely így időről időre frissülni/cserélődni fognak a fotók. Meg majd link is lesz hozzá. Ha rendesen beüzemelem. Mer ki kéne ismerni meg minden és az idő, az meg nincs sok.
amugy a hétvége szuperelfoglalt volt, főztünk, halloweeneztünk, eladtuk amit főztünk, aztán házibuliba mentünk (japán style, ugyhogy "csak" kaja-pia volt), mindezt kb 30 óra leforgása alatt, nem csoda hogy hétfőn SEMMIT nem csináltam egy kis esti kajáláson-beszélgetésen kívül ... majd kedden elmentünk páran a Kaikanból a Nitoriba, kedvenc lakberendezési áruházamba, és vettem (sok egyéb közt) egy csodás széket... mi is a csodás benne? a) nincs lába :) b) puha szőrmés borítása van (külön huzat) c) kényelmes szivacsos d) állíthatós háttámlájú !!!
szóval szuperkényelmes így mostantól ott eszek, ott tanulok - a fincsi puha szőnyegemmel együtt mintha a felhőkben lennék ... egy hátránya van csak: ALTAT :) pont mer olyan komfortos....
na meg vettem takoyaki-készítő elektromos készüléket :D a takoyaki az egy kis falatnyi gömb (ill. gömbök mert egynél nem lehet leállni) palacsintaszerű tésztából, polipdarabbal (tako) a közepén... na lehet hogy ez nem győzött meg mindenkit, de higgyetek nekem, nagyon ott van :D és most már házilag is meg tudom csinálni :)
Most kb ennyi mennem kell még házit írni és képeket menedzselni :)
2009. október 29.
egy hét unalom némi "eget"rengető izgalommal
Hogy is kezdődhetne egy csütörtöki nap, melyen egy előadást kell tartani (lefekvés előtt meg is írtam) meg egy dolgozatot kell írni plusz egy fogalmazást beadni (reggel 6-7.30kor meg is írtam) , mint földrengéssel. Bizony. Na nem kell megijedni, épphogy megrázkódott az ablak. Na jó én megijedtem egy kicsit, pláne hogy az első kis rengés után következett a második O.o én meg feküdtem az ágyban és gondolkodtam, hogy vajon lesz e még egy erősebb vagy se. Nem volt. :)
Egyébiránt nem sok minden történt a héten, tanulás meg készülődés a ZISKOLAFESZTIVÁLRA YEAH! Úgyhogy pörit főztünk meg nokedlit, meg Marianna csinált CSOKIGOLYÓT nyammmm.
Na persze kajálás azért volt a zelmúlt héten is: Meijin sushi, Joyfull, nameg házi készítésű okonomiyaki by Nóri és Matt - egész jól sikerült :)
ezenkívül rászoktam a fagyasztott/hűtött pizzaféleségekre, amikről le kéne szoknom sürgősen és visszaszoknom a rizsfőző gyakori használatára - nem mintha leszoktam volna róla, pl ananászos rizst is készítettem a hétvégén... Az a baj szerintem, hogy a japán kajáktól a magyar/külföldi gyomor effektíve nem lakik jól! És ezt már amerikaiak és koreaiak is megerősítették... eszünk, eszünk, mert nagyon finom (japánban valahogy minden kaja amit eddig próbáltam jó volt; nem lehet rosszba belenyúlni (kivéve a husis szószt amit Eva próbált és nem tudott megenni; de az végülis külföldi jellegű kajának indult eleve)... és mégis, nem érzem úgy hogy mmm most aztán teljesen jóllaktam. Ezért eszünk rágcsát meg csokit meg MOCSIT meg MOCSIS FAGYIT meg ami van.
Ma viszont Minánál alszok meg dumcsizunk, ugyanis fel kellett készülnünk a Ladies Comics -os előadásra; el is mentünk a kombinibe, beszereztük a tanulmányozandó anyagot szigorúan kutatási célzattal, no meg előszedtük Mina már meglévő Shinju Mayu-s mangáit és örömmel tapasztaltam, hogy egész jól megértettem a sztorikat -- wow. 5 év japántanulás nem volt hiába :)
jajjj meg csináltunk megin purikurát, ezúttal amcsi haverokkal, szusizás után :) most egy másik gépnél voltunk, ami csak 1 képet küldött mobilra, de azt is kirakom nemsokára.
Amugy időm lett volna héten de vasárnap/hétfőn elrontottam a gyomrom, így nem tudtam élvezni nagyon a tűzriadót (a 9 órás nyelvészetóráról nem is beszélve), amin egy földrengésszimulátort is ki lehetett próbálni. a 7es erősség elég félelmetes, mit ne mondjak. Kedden is elég sokat csak elvoltam a szobámban, valahogy punnyadós hangulatban voltam, bár azért most már elég sokszor bújom a mindenféle tankönyveket, egyrészt muszájból, másrészt önképzésként :)
Oh amugy 7végén bulizás helyett /-ként pókereztünk meg It's Always Sunny in Philadelphia-t néztünk minek következtében másnap a következő szövegű dalocska ment a fejemben: Dayman! OOH! Fighter of the Nightman! OOOH! satöbbi. kissé fárasztó ám vicces amcsi sorozat. Közös tv-zéshez remek :D
na meg gyakorlok hastáncelőadásra. Majdnem mindennap kell már gyakorolnom, 1,5 órákat, de alakul, alaku... talán az alakom is alakulni fog, mert eléggé megizzaszt az Entel Hob, és ha ennyi finomat eszek hát rám fér :)
no mentem aludni, holnaptól fesztivál, halloween, főzés, szórakozás ... suli meg keddtől :)
pusssssz
Egyébiránt nem sok minden történt a héten, tanulás meg készülődés a ZISKOLAFESZTIVÁLRA YEAH! Úgyhogy pörit főztünk meg nokedlit, meg Marianna csinált CSOKIGOLYÓT nyammmm.
Na persze kajálás azért volt a zelmúlt héten is: Meijin sushi, Joyfull, nameg házi készítésű okonomiyaki by Nóri és Matt - egész jól sikerült :)
ezenkívül rászoktam a fagyasztott/hűtött pizzaféleségekre, amikről le kéne szoknom sürgősen és visszaszoknom a rizsfőző gyakori használatára - nem mintha leszoktam volna róla, pl ananászos rizst is készítettem a hétvégén... Az a baj szerintem, hogy a japán kajáktól a magyar/külföldi gyomor effektíve nem lakik jól! És ezt már amerikaiak és koreaiak is megerősítették... eszünk, eszünk, mert nagyon finom (japánban valahogy minden kaja amit eddig próbáltam jó volt; nem lehet rosszba belenyúlni (kivéve a husis szószt amit Eva próbált és nem tudott megenni; de az végülis külföldi jellegű kajának indult eleve)... és mégis, nem érzem úgy hogy mmm most aztán teljesen jóllaktam. Ezért eszünk rágcsát meg csokit meg MOCSIT meg MOCSIS FAGYIT meg ami van.
Ma viszont Minánál alszok meg dumcsizunk, ugyanis fel kellett készülnünk a Ladies Comics -os előadásra; el is mentünk a kombinibe, beszereztük a tanulmányozandó anyagot szigorúan kutatási célzattal, no meg előszedtük Mina már meglévő Shinju Mayu-s mangáit és örömmel tapasztaltam, hogy egész jól megértettem a sztorikat -- wow. 5 év japántanulás nem volt hiába :)
jajjj meg csináltunk megin purikurát, ezúttal amcsi haverokkal, szusizás után :) most egy másik gépnél voltunk, ami csak 1 képet küldött mobilra, de azt is kirakom nemsokára.
Amugy időm lett volna héten de vasárnap/hétfőn elrontottam a gyomrom, így nem tudtam élvezni nagyon a tűzriadót (a 9 órás nyelvészetóráról nem is beszélve), amin egy földrengésszimulátort is ki lehetett próbálni. a 7es erősség elég félelmetes, mit ne mondjak. Kedden is elég sokat csak elvoltam a szobámban, valahogy punnyadós hangulatban voltam, bár azért most már elég sokszor bújom a mindenféle tankönyveket, egyrészt muszájból, másrészt önképzésként :)
Oh amugy 7végén bulizás helyett /-ként pókereztünk meg It's Always Sunny in Philadelphia-t néztünk minek következtében másnap a következő szövegű dalocska ment a fejemben: Dayman! OOH! Fighter of the Nightman! OOOH! satöbbi. kissé fárasztó ám vicces amcsi sorozat. Közös tv-zéshez remek :D
na meg gyakorlok hastáncelőadásra. Majdnem mindennap kell már gyakorolnom, 1,5 órákat, de alakul, alaku... talán az alakom is alakulni fog, mert eléggé megizzaszt az Entel Hob, és ha ennyi finomat eszek hát rám fér :)
no mentem aludni, holnaptól fesztivál, halloween, főzés, szórakozás ... suli meg keddtől :)
pusssssz
2009. október 21.
purikura
a mai napom macskakajakészítéssel és etetéssel indult, majd visszaaludtam, csak hogy időben felkeljek ahhoz hogy késve induljak a vonathoz :) mint mindig. a necctérdharisnyám és a cipőm együttes erővel kidörzsölte a lábamat több ponton, ez a későbbi sebességemet erősen befolyásolta :( a popkultúra óra után (amin Zack megint kijelentette hogy nem tud bánni a szavakkal pedig tökéletes stílusban és szépen tud beszélni, nem is értem mi baja) viszont hazafele Mariannal és Csillával betértünk a shoppingcenterbe PURIKURÁZNI meg vásárolgatni.
A purikura a továbbfejlesztett echte-japán fényképezőfülke. Az eredmény változó. Ált. csillivilli, rózsaszín és őrült. A mieink ilyenek lettek:
ezeket a képeket persze kinyomva, különféle méretekben, matricaként is megkaptuk! Szupcsika :D:D:D úgy döntöttem a laptopom billentyűzet alatti területét kinevezem purikura-gyűjtő felületnek; napersze azért jutott a pénztárcámba is belőle...
aztán a 100jenesben vettem halom matricát, így a mobilom is csilli villi lett... a sima fehér plexin remekül mutat a szitakötő meg a virágocskák, adandó alkalommal lefényképezem, de ma már annyit vacakoltam a képeimmel meg videómmal hogy elégedjetek meg annyival, ami a facebookon kinn van egyelőre. lesz Picasa képmegosztó albumom is, ill. már van, de még be kell rendesen üzemelni; ezen MINDEN kép kinn lesz, eredeti méretben, mondjuk lehet hogy nem sokáig, mer van korlátozás (1 giga).
nameg a sok gépezés után lementem Jarihoz, megmasszíroztattam a fájó derekamat :) meg dumáltunk; és úgy döntöttünk, Charlotte-ot is bevonjuk a jóba, rá is "törtük" az ajtót zuhanyzás után követlenül. MEg persze Eva is csatlakozott hozzánk és végül az én szobámban kötöttünk ki, gyerekkori sztoriktól kezdve az országaink politikai helyzetén át a japán szemétszétválogatásig mindenféléről beszéltünk fél egyig :)
én meg úgy döntöttem dekorálok (matricák a tükörre meg a szekrényajtóra VÍÍÍÍ) meg mosogatok meg blogolok :) lehet hogy a tejes tea miatt pörgök... nem tudom miért de nagyon ízlik ez a cucc; alapjaiban ez az angolos tea, de itt üdítőként adják/veszik/iszik a népek.
Ja másik vicces ital: Azuki Pepsi. az azuki az egy bab. édeskés, így mindenféle finomságot csinálnak belőle. Dehogy üdítőitalt?! ez kb olyan mintha mogyoró vagy gesztenye-italt csinálnának. Muszáj volt vennem egy fél literes flakonnal, és amúgy egész jó íze volt ;)
no holnap csak egy előadás lesz, a tokiói olimpiával kapcsolatban jön egy vendég-professzor asszony Ausztráliából; de azér aludnom kéne mer házit azt megin nem csináltam pedig fogalmazások is vannak feladva.... ajjajjjj ....
oyasumi xoxo
(letöltöttem Gossip Girlt is jeee :) holnap asszem azzal kezdem a napot... a Big Bang Theory meg igen lassan jön, arra még várnom kell egy kicsit ;))
A purikura a továbbfejlesztett echte-japán fényképezőfülke. Az eredmény változó. Ált. csillivilli, rózsaszín és őrült. A mieink ilyenek lettek:
aztán a 100jenesben vettem halom matricát, így a mobilom is csilli villi lett... a sima fehér plexin remekül mutat a szitakötő meg a virágocskák, adandó alkalommal lefényképezem, de ma már annyit vacakoltam a képeimmel meg videómmal hogy elégedjetek meg annyival, ami a facebookon kinn van egyelőre. lesz Picasa képmegosztó albumom is, ill. már van, de még be kell rendesen üzemelni; ezen MINDEN kép kinn lesz, eredeti méretben, mondjuk lehet hogy nem sokáig, mer van korlátozás (1 giga).
nameg a sok gépezés után lementem Jarihoz, megmasszíroztattam a fájó derekamat :) meg dumáltunk; és úgy döntöttünk, Charlotte-ot is bevonjuk a jóba, rá is "törtük" az ajtót zuhanyzás után követlenül. MEg persze Eva is csatlakozott hozzánk és végül az én szobámban kötöttünk ki, gyerekkori sztoriktól kezdve az országaink politikai helyzetén át a japán szemétszétválogatásig mindenféléről beszéltünk fél egyig :)
én meg úgy döntöttem dekorálok (matricák a tükörre meg a szekrényajtóra VÍÍÍÍ) meg mosogatok meg blogolok :) lehet hogy a tejes tea miatt pörgök... nem tudom miért de nagyon ízlik ez a cucc; alapjaiban ez az angolos tea, de itt üdítőként adják/veszik/iszik a népek.
Ja másik vicces ital: Azuki Pepsi. az azuki az egy bab. édeskés, így mindenféle finomságot csinálnak belőle. Dehogy üdítőitalt?! ez kb olyan mintha mogyoró vagy gesztenye-italt csinálnának. Muszáj volt vennem egy fél literes flakonnal, és amúgy egész jó íze volt ;)
no holnap csak egy előadás lesz, a tokiói olimpiával kapcsolatban jön egy vendég-professzor asszony Ausztráliából; de azér aludnom kéne mer házit azt megin nem csináltam pedig fogalmazások is vannak feladva.... ajjajjjj ....
oyasumi xoxo
(letöltöttem Gossip Girlt is jeee :) holnap asszem azzal kezdem a napot... a Big Bang Theory meg igen lassan jön, arra még várnom kell egy kicsit ;))
2009. október 19.
kirándulás
Nohát megin rég írtam, ez azért van mert el vagyok foglalva. Tehát ha nem írok az általában jót jelent :)
nézzük, múlt héten már elég sok órám meg tanulnivalóm volt; de persze ebből is az lett hogy utolsó pillanatban kapartam valami leckeszerűt pl írásórára, bár a szavakat jól megtanultam, és sikerült egy hibátlan dolgozatot összeszedni indításképp :) alapjában véve érdekesek az órák; kedvencem egyértelműen az advisorom, Nagaike-sensei: zseniális nő; vicces, kedves, okos, élénk :) 2 órám is van vele, Popular Culture meg Cross-Cultural Communication. Ladies' Comics (=nőknek szánt pornómanga) témában tartunk majd előadást Minával pop culture-ön jövő héten :) érdekes lesz. :)
Huh már jó késő van de koreai szomszédomnál megin parti van :) elég sokszor megy a nevetgélés odaát esténként; amugy annyira nem vészes, tudok tőlük aludni. A koreaiak különben is jó fejek, szeressük őket; már akiket eddig megismertem :)
Nah hát hét közben persze ment esténként a szomszédolás, dumálás estébé :) ami ugye muszáj. Tanulás mellett-helyett :)
Sulira visszatérve. Pénteken a partikula-magyarázós óra után (éljenek a fasza nyelvészet tanárok) John volt olyan kedves és elkísért beadni a regisztrációs papírjaimat a "TO-n".
ebből a sztoriból kiemelendő:
Péntek délután negyed 4.
2 irodába is el kellett mennem.
Egyik helyet egy 3. irodában dolgozó hölgy mutatta meg, személyesen, kedvesen.
Mind2 irodában voltak többen is.
Kedvesek voltak.
Segítőkészek.
Gyorsak.
Nem vittem be pár papírt még - otthonhagytam a pénztárcám...
kábé még ő kértek elnézést.
majd este visszahívtak hogy az óraregisztrációmat leadtam-e, mondom igen, ahova kellett. Kiderült, a cserediák-to-nak is kellett volna, de
Nem baj, semmi gond, majd beszerezzük tőlük, ne csináljak semmit.
Este 6 körül hívtak.
és ők kértek szinte elnézést hogy én csesztem el valamit.
Na EZ az ami otthon nincs.
valamint kiemelendő a John és az "extremely nice" is természetesen. Tök jól eldumáltunk mindenféléről; mondjuk ő az aki odavolt a pörköltért, és javasolta főzzek gyakrabban :D és hogy még anyagilag is hozzátenne hehhhe :)
ma este yakisoba-t csináltam, végre nem csak hagymából és rákocskából, hanem volt benne más zöldség is; áthívtam Johnt is hát, ne egyek már egyedül .) eldumáltunk, segitettem neki leckét írni :) ahelyett h az enyimet írtam volna.
Jah igen, és megcsináltam a lehajthatós asztalomat ugyhogy civilizáltam étkeztünk (végre)
Van szőnyegem is :)
igaz ma ráejtettem reggel egy tojást (rántottát ettünk) de gyorsan eltakaritottuk Minával:)
A kajákról télleg kell már csinálnom egy külön bejegyzést: voltunk szusizni, voltunk az udon-kifőzdében csütörtökön a szomszédban, meg hát persze a Mos Burger (mai ebéd) meg a menza meg az instantkaják...
meg a 400 yenes nigiri-szusi tál amit a sima boltban veszek meg :)
ja meg a mult hétvégi takoyaki meg yakisoba
meg a tegnapi ínyszétégető takoyaki
szóval igen. a 7vége.
péntek este: hastánc magamban jeeeee elfoglaltam a lobbit :) majd póker (John meg Huun próbáltak tanítani minket....az utsó kört én nyertem :D), majd dumcsi.
szombat: kirándulááás a tutorokkal és a többi cserediákkal :) jól elfárasztottak minket, de szép volt. templomok, zazen :) japán kaja ebédre, mandarinszüretelés :) a csodás japán természet ahhh mindenkit elvarázsol; csak azt sajnáltuk hogy nem tölthetünk minden helyen több időt. Abevel egész sokat beszéltem, japánul persze :) mindenki odavan h milyen jól beszélem a nyelvet... kedves tőlük, bár tudom hogy ez nem 100% igaz :)
képek a kirándulásról hamarosan, bár facebook-on Matt fotóit kiraktam az üzenőfalomra tessék nézni :)
szombat este Jari sokadik szülinapi partija Jun-nál. Szakéztam. Sokat. Nem kellett volna :) de azért túléltem; maga a buli pedig szuper-fun volt, voltak japánok is amerikaiak is, meg persze Charlotte Koreából :)
Matt szuper édes volt, tartotta bennem a lelket hazáig. cserébe főznöm kell majd neki valami jót:) amúgy ő szeret és tud is főzni :)
vasárnap kihevertem a bulit és elvertem 4000 jent a közértben (Shopping Csillával...:) mindig 1 órát elvagyunk kb :)).
lesz kajám egy darabig :)
este Péter és Miki, a tai fiú szülinapja. Shiroki izakaya, ami végülis kocsma meg közbe vendéglő is.... :) teljes őrület volt, a számlafizetés hülyén lett megoldva, többen sokkal többet fizettek a végén mint kellett volna....ezenkívül a helyén volt a dolog, sok duma, hülyülés, egymás ivásra bíztatása - hát volt akit nem kellett bíztatni de azért ment a kiabálás, csak azér is :)
11 körül kiraktak minket; volt aki még továbbment a "gaijin-bárba", ahol sok külföldi megfordul, hát mi hazamentünk; Mina nálam aludt ismét.
ma reggel a rántotta után segítettem elcipelni Csillával Mina "kelengyéit" pl a kotatsut is; viccesen néztünk ki megrakodva :)
így most nekem így nincs kotatsum, de lehet h beszerzek majd Eva-val együtt közösen egyet :) nagyon imádom azt a csajt, első amerikai barátnőm innen :) én meg neki első magyar baránője, mint megbeszéltük tegnap :)
ezután beszereztük a személyazonosító kártyát, meg különböző ügyeket intéztünk a finn lánnyal, Riikával, Evával, Jarival, Zackkel és Johnnal. teleettük magunkat japán hamburgerrel és beugrottunk a százjenes shopba mert ott mindig van valami amire kiderül, hogy szükségem van. pl fogmosópohár, asztalláb(szerűség), mágneses képrögzítő bigyóka.... :)
Jah meg megcsodáltuk a japán pornóipar termékeit. Fura. mangák kicsapva a legdurvább tartalommal a polcra, míg a "sima" pornómagazinok leragasztózva, hogy ne lehessen kinyitni véletlenül ám (ja és szétcenzúrázva...)
ma megint táncoltam némi tanulás után. Isteni érzés; érzem hogy kezdek visszaszokni rá. a hátam is érzi :) meg is masszírozott pénteken Jari; majd holnap is meg lesz kérve szerintem, nagyon ügyesen csinálta...
ja és jól leizzasztom magam a táncban, ami a sok finomság után elkél ....
No hát kb ennyi, kicsit összevissza amolyan Nóris módon :)
Oyasumi :)
nézzük, múlt héten már elég sok órám meg tanulnivalóm volt; de persze ebből is az lett hogy utolsó pillanatban kapartam valami leckeszerűt pl írásórára, bár a szavakat jól megtanultam, és sikerült egy hibátlan dolgozatot összeszedni indításképp :) alapjában véve érdekesek az órák; kedvencem egyértelműen az advisorom, Nagaike-sensei: zseniális nő; vicces, kedves, okos, élénk :) 2 órám is van vele, Popular Culture meg Cross-Cultural Communication. Ladies' Comics (=nőknek szánt pornómanga) témában tartunk majd előadást Minával pop culture-ön jövő héten :) érdekes lesz. :)
Huh már jó késő van de koreai szomszédomnál megin parti van :) elég sokszor megy a nevetgélés odaát esténként; amugy annyira nem vészes, tudok tőlük aludni. A koreaiak különben is jó fejek, szeressük őket; már akiket eddig megismertem :)
Nah hát hét közben persze ment esténként a szomszédolás, dumálás estébé :) ami ugye muszáj. Tanulás mellett-helyett :)
Sulira visszatérve. Pénteken a partikula-magyarázós óra után (éljenek a fasza nyelvészet tanárok) John volt olyan kedves és elkísért beadni a regisztrációs papírjaimat a "TO-n".
ebből a sztoriból kiemelendő:
Péntek délután negyed 4.
2 irodába is el kellett mennem.
Egyik helyet egy 3. irodában dolgozó hölgy mutatta meg, személyesen, kedvesen.
Mind2 irodában voltak többen is.
Kedvesek voltak.
Segítőkészek.
Gyorsak.
Nem vittem be pár papírt még - otthonhagytam a pénztárcám...
kábé még ő kértek elnézést.
majd este visszahívtak hogy az óraregisztrációmat leadtam-e, mondom igen, ahova kellett. Kiderült, a cserediák-to-nak is kellett volna, de
Nem baj, semmi gond, majd beszerezzük tőlük, ne csináljak semmit.
Este 6 körül hívtak.
és ők kértek szinte elnézést hogy én csesztem el valamit.
Na EZ az ami otthon nincs.
valamint kiemelendő a John és az "extremely nice" is természetesen. Tök jól eldumáltunk mindenféléről; mondjuk ő az aki odavolt a pörköltért, és javasolta főzzek gyakrabban :D és hogy még anyagilag is hozzátenne hehhhe :)
ma este yakisoba-t csináltam, végre nem csak hagymából és rákocskából, hanem volt benne más zöldség is; áthívtam Johnt is hát, ne egyek már egyedül .) eldumáltunk, segitettem neki leckét írni :) ahelyett h az enyimet írtam volna.
Jah igen, és megcsináltam a lehajthatós asztalomat ugyhogy civilizáltam étkeztünk (végre)
Van szőnyegem is :)
igaz ma ráejtettem reggel egy tojást (rántottát ettünk) de gyorsan eltakaritottuk Minával:)
A kajákról télleg kell már csinálnom egy külön bejegyzést: voltunk szusizni, voltunk az udon-kifőzdében csütörtökön a szomszédban, meg hát persze a Mos Burger (mai ebéd) meg a menza meg az instantkaják...
meg a 400 yenes nigiri-szusi tál amit a sima boltban veszek meg :)
ja meg a mult hétvégi takoyaki meg yakisoba
meg a tegnapi ínyszétégető takoyaki
szóval igen. a 7vége.
péntek este: hastánc magamban jeeeee elfoglaltam a lobbit :) majd póker (John meg Huun próbáltak tanítani minket....az utsó kört én nyertem :D), majd dumcsi.
szombat: kirándulááás a tutorokkal és a többi cserediákkal :) jól elfárasztottak minket, de szép volt. templomok, zazen :) japán kaja ebédre, mandarinszüretelés :) a csodás japán természet ahhh mindenkit elvarázsol; csak azt sajnáltuk hogy nem tölthetünk minden helyen több időt. Abevel egész sokat beszéltem, japánul persze :) mindenki odavan h milyen jól beszélem a nyelvet... kedves tőlük, bár tudom hogy ez nem 100% igaz :)
képek a kirándulásról hamarosan, bár facebook-on Matt fotóit kiraktam az üzenőfalomra tessék nézni :)
szombat este Jari sokadik szülinapi partija Jun-nál. Szakéztam. Sokat. Nem kellett volna :) de azért túléltem; maga a buli pedig szuper-fun volt, voltak japánok is amerikaiak is, meg persze Charlotte Koreából :)
Matt szuper édes volt, tartotta bennem a lelket hazáig. cserébe főznöm kell majd neki valami jót:) amúgy ő szeret és tud is főzni :)
vasárnap kihevertem a bulit és elvertem 4000 jent a közértben (Shopping Csillával...:) mindig 1 órát elvagyunk kb :)).
lesz kajám egy darabig :)
este Péter és Miki, a tai fiú szülinapja. Shiroki izakaya, ami végülis kocsma meg közbe vendéglő is.... :) teljes őrület volt, a számlafizetés hülyén lett megoldva, többen sokkal többet fizettek a végén mint kellett volna....ezenkívül a helyén volt a dolog, sok duma, hülyülés, egymás ivásra bíztatása - hát volt akit nem kellett bíztatni de azért ment a kiabálás, csak azér is :)
11 körül kiraktak minket; volt aki még továbbment a "gaijin-bárba", ahol sok külföldi megfordul, hát mi hazamentünk; Mina nálam aludt ismét.
ma reggel a rántotta után segítettem elcipelni Csillával Mina "kelengyéit" pl a kotatsut is; viccesen néztünk ki megrakodva :)
így most nekem így nincs kotatsum, de lehet h beszerzek majd Eva-val együtt közösen egyet :) nagyon imádom azt a csajt, első amerikai barátnőm innen :) én meg neki első magyar baránője, mint megbeszéltük tegnap :)
ezután beszereztük a személyazonosító kártyát, meg különböző ügyeket intéztünk a finn lánnyal, Riikával, Evával, Jarival, Zackkel és Johnnal. teleettük magunkat japán hamburgerrel és beugrottunk a százjenes shopba mert ott mindig van valami amire kiderül, hogy szükségem van. pl fogmosópohár, asztalláb(szerűség), mágneses képrögzítő bigyóka.... :)
Jah meg megcsodáltuk a japán pornóipar termékeit. Fura. mangák kicsapva a legdurvább tartalommal a polcra, míg a "sima" pornómagazinok leragasztózva, hogy ne lehessen kinyitni véletlenül ám (ja és szétcenzúrázva...)
ma megint táncoltam némi tanulás után. Isteni érzés; érzem hogy kezdek visszaszokni rá. a hátam is érzi :) meg is masszírozott pénteken Jari; majd holnap is meg lesz kérve szerintem, nagyon ügyesen csinálta...
ja és jól leizzasztom magam a táncban, ami a sok finomság után elkél ....
No hát kb ennyi, kicsit összevissza amolyan Nóris módon :)
Oyasumi :)
2009. október 11.
GÉP + KÉP
Sikerült! Igen! több mint 1000 jenbe került de megvan az átalakító! Szervusztok drága ékezetek :D
ÉÉÉÉS
Jöhetnek a képek!
Illetve mentek! A facebookra! úgyhogy mindenki gyorsan gyorsan csekkolja, ha pedig nincs facebookon fenn akkor regisztráljon.... vagy várjon egy kicsit, ugyanis csinálok én majd másik fotóalbumot is de nincs kedvem egész este itt kockulni a gép előtt ugyanis szép az idő (ill. szép volt, már besötétedett; de nyári ruhában ugráltam gyakorlatilag egész nap :)) illetve jó fejek az emberek úgyhogy szocializálódni kell :)
A szumót meg félreértettem -- november végén lesz! ami azt jelenti hogy életem egyik legjobb szülinapjának nézek elébe; majd' húszan fogunk menni a koleszból o.o elfoglaljuk Fukuokát :)
Na még a hétvégéről kicsit: péntek: sushibár és karaoke-party :) 105 yen/tányérka áron jött a szusi futószalagon, úgyhogy meg is érte és még finom is volt, nem kicsit! Aztán eljutottunk a karaoke-bárba, ahol éjjel 2-ig énekeltünk 4en magyarok, míg a többiek az este folyamán fokozatosan hazaszivárogtak.... (gyengék....)na jó azér mások is énekeltek, nem mondom, természetesen Ashlyn és Charlotte mennyei hangjával ismét elbűvölt mindenkit, dehát nah. A magyar csajok akkor is a legjobbak YEAH :)
Mina nálam aludt, majd másnap elugrottunk a folyóhoz (gyönyörűűűűűű), de csak miután bevásároltunk a vacsorához: PÖRKÖLTet főztem csirkemellből ill. combból, Csilla alkotott hozzá nokedlit (10 tojásból O.O), plusz összedobtam egy cukros-ecetes uborkasalátát is; mindebben persze Mina és Ami is segitettek, így nem csoda, hogy az egész 3. emeleten brutális illatok terjengtek tegnap este; meghívtuk az amcsikat is, akik 2 fő kivételével meg is jelentek, de Jari és Eva majd legközelebb külön kap :) ami nem mostanság lesz mert IGGEN drága az alapanyag.... O.o
A lényeg, hogy mindenkinek ízlett -- még jó, a magyar kaja mint tudjuk.... jó kis partit csaptunk a lobbiban, fiúk hoztak gyümölcsöt desszertnek (szintén drága dolog!) Képek szintén facebookon, Zach albumában találhatók (ugyanis fennt felejtettem a fényképezőgépem... sebaj, éhes voltam)
A csirkebőrkéket és csontokat pedig Neko-chan, a macska fogja megkapni. Azt hiszem belopom magam a szívébe :)
ÉÉÉÉS
Jöhetnek a képek!
Illetve mentek! A facebookra! úgyhogy mindenki gyorsan gyorsan csekkolja, ha pedig nincs facebookon fenn akkor regisztráljon.... vagy várjon egy kicsit, ugyanis csinálok én majd másik fotóalbumot is de nincs kedvem egész este itt kockulni a gép előtt ugyanis szép az idő (ill. szép volt, már besötétedett; de nyári ruhában ugráltam gyakorlatilag egész nap :)) illetve jó fejek az emberek úgyhogy szocializálódni kell :)
A szumót meg félreértettem -- november végén lesz! ami azt jelenti hogy életem egyik legjobb szülinapjának nézek elébe; majd' húszan fogunk menni a koleszból o.o elfoglaljuk Fukuokát :)
Na még a hétvégéről kicsit: péntek: sushibár és karaoke-party :) 105 yen/tányérka áron jött a szusi futószalagon, úgyhogy meg is érte és még finom is volt, nem kicsit! Aztán eljutottunk a karaoke-bárba, ahol éjjel 2-ig énekeltünk 4en magyarok, míg a többiek az este folyamán fokozatosan hazaszivárogtak.... (gyengék....)na jó azér mások is énekeltek, nem mondom, természetesen Ashlyn és Charlotte mennyei hangjával ismét elbűvölt mindenkit, dehát nah. A magyar csajok akkor is a legjobbak YEAH :)
Mina nálam aludt, majd másnap elugrottunk a folyóhoz (gyönyörűűűűűű), de csak miután bevásároltunk a vacsorához: PÖRKÖLTet főztem csirkemellből ill. combból, Csilla alkotott hozzá nokedlit (10 tojásból O.O), plusz összedobtam egy cukros-ecetes uborkasalátát is; mindebben persze Mina és Ami is segitettek, így nem csoda, hogy az egész 3. emeleten brutális illatok terjengtek tegnap este; meghívtuk az amcsikat is, akik 2 fő kivételével meg is jelentek, de Jari és Eva majd legközelebb külön kap :) ami nem mostanság lesz mert IGGEN drága az alapanyag.... O.o
A lényeg, hogy mindenkinek ízlett -- még jó, a magyar kaja mint tudjuk.... jó kis partit csaptunk a lobbiban, fiúk hoztak gyümölcsöt desszertnek (szintén drága dolog!) Képek szintén facebookon, Zach albumában találhatók (ugyanis fennt felejtettem a fényképezőgépem... sebaj, éhes voltam)
A csirkebőrkéket és csontokat pedig Neko-chan, a macska fogja megkapni. Azt hiszem belopom magam a szívébe :)
2009. október 7.
Tajfun
Ma tajfun van. nem volt 4. ora ellenben johettunk haza az esoben. szakad. Fuj a szel.
Roviden ennyi :)
Ellenben beprobalkoztam a biciklivel, mer kulcs mar van. Nem mukodott a tamasztoja, kenytelen voltam gyalogolni megin a vonathoz (20-25 perc). De volt rajtam esokabat ES ernyom is akadt.
Amugy az ernyom a kaikanbol van ill. volt. Elloptak a menza elol. Sebaj, elvettem 1 masikat. Azt ma loptak el. Viszont most is talaltam helyette egyet, ugyhogy nem aztam el nagyon :) ideje lenne venni egy olyan ernyot ami nem atlatszo, mer mindenkinek olyan van szinte O.o
jah amugy kepek lesznek nyugi, hat a japan sracok kozt van ilyen is olyan is... nem fotoztam oket direktben -- meg :) amugy rossz mert nem nagyon jon senki oda hozzad, ha kulfoldi vagy meg plane... a gyerekek hajlamosak integetni es hellozni, ma egy csoport kozepiskolastol kaptuk ezt meg, mikozben igyekeztunk a Kaikan szaraz fedele ala jutni....
De majd belepek valami klubba. Ezt is ma probaltuk elintezni, de Abe amellett hogy kedves nagyon nincs kepben es iszonyu feledekeny; tegnap talalkoztunk volna Nakaike tanarnovel, aki a hmmm felelosom? hogy mondjuk magyarul ...? :) nade tutorom elfelejtette. en meg hiaba mentem be 1 oraval ora elott. Amugy vele volt oram tegnap nagyon kesz a csaj, elokapja lazan a BL meg Ladies' Comic cuccokat es kerdezi, tudjuk-e miez??? O.o hat kicsit lesokkolodtam utobbin, ugyanis meg lehetett nezni kozelebbrol.... De nem baj, majd megszokjuk.
Mind1 ma sikerult a tancsival is beszelni. A klubot meg majd ki kell talalni, a teaceremonia jo lett volna de PONT szerda du van amikor persze oram van.
Ja ma voltunk fel Minanal az uj koliba, ott ettunk conbini-s (ertsd: sarki bolt amiben minden de minden van) kajakat meg rohogcseltunk. Kiderult hogy vmi szumo meccs lesz Fukuokaban, ugyhogy asszem meg van a program 7vegere :) mar csak talalni kell olcso jegyet.
Kumamoto sensei pedig be akar szervezni hastancolni a speech contestre:) a bibi csak az hogy ma ugyan gyakoroltam de hat az mp3amon nincs hastancos zene csak gepen.... az meg meg mindig nincs, mint feltunhetett... meg nemtudom a koreokat is felejtem el.... Csucsi draga kuldj mar at nekem parat emilben! Foleg Entel Hob meg hasonlo "szepek" erdekelnek :)
pusssssz mindenkinek !
Roviden ennyi :)
Ellenben beprobalkoztam a biciklivel, mer kulcs mar van. Nem mukodott a tamasztoja, kenytelen voltam gyalogolni megin a vonathoz (20-25 perc). De volt rajtam esokabat ES ernyom is akadt.
Amugy az ernyom a kaikanbol van ill. volt. Elloptak a menza elol. Sebaj, elvettem 1 masikat. Azt ma loptak el. Viszont most is talaltam helyette egyet, ugyhogy nem aztam el nagyon :) ideje lenne venni egy olyan ernyot ami nem atlatszo, mer mindenkinek olyan van szinte O.o
jah amugy kepek lesznek nyugi, hat a japan sracok kozt van ilyen is olyan is... nem fotoztam oket direktben -- meg :) amugy rossz mert nem nagyon jon senki oda hozzad, ha kulfoldi vagy meg plane... a gyerekek hajlamosak integetni es hellozni, ma egy csoport kozepiskolastol kaptuk ezt meg, mikozben igyekeztunk a Kaikan szaraz fedele ala jutni....
De majd belepek valami klubba. Ezt is ma probaltuk elintezni, de Abe amellett hogy kedves nagyon nincs kepben es iszonyu feledekeny; tegnap talalkoztunk volna Nakaike tanarnovel, aki a hmmm felelosom? hogy mondjuk magyarul ...? :) nade tutorom elfelejtette. en meg hiaba mentem be 1 oraval ora elott. Amugy vele volt oram tegnap nagyon kesz a csaj, elokapja lazan a BL meg Ladies' Comic cuccokat es kerdezi, tudjuk-e miez??? O.o hat kicsit lesokkolodtam utobbin, ugyanis meg lehetett nezni kozelebbrol.... De nem baj, majd megszokjuk.
Mind1 ma sikerult a tancsival is beszelni. A klubot meg majd ki kell talalni, a teaceremonia jo lett volna de PONT szerda du van amikor persze oram van.
Ja ma voltunk fel Minanal az uj koliba, ott ettunk conbini-s (ertsd: sarki bolt amiben minden de minden van) kajakat meg rohogcseltunk. Kiderult hogy vmi szumo meccs lesz Fukuokaban, ugyhogy asszem meg van a program 7vegere :) mar csak talalni kell olcso jegyet.
Kumamoto sensei pedig be akar szervezni hastancolni a speech contestre:) a bibi csak az hogy ma ugyan gyakoroltam de hat az mp3amon nincs hastancos zene csak gepen.... az meg meg mindig nincs, mint feltunhetett... meg nemtudom a koreokat is felejtem el.... Csucsi draga kuldj mar at nekem parat emilben! Foleg Entel Hob meg hasonlo "szepek" erdekelnek :)
pusssssz mindenkinek !
2009. október 5.
パソコンがまだないよ azaz meg mindig nincs gepem
Hat kedves Mindenki, sajnos a Japan elektronikai szakuzletbe meg mindig nem erkezett meg az atalakito, amit csutortokon rendeltem (en, japanul!!! O_O) igy kenytelen vagyok Zach baratom joindulatat es kartyapartijat kihasznalva egy amerikai laptoprol blogolni, igy a magyar ekezetes betukrol le kell mondanom.
Az elso egy hetrol diohejban: SZUPEEEEEEEEEEEEEEEEEEEER :) IMAAADOK ITT LENNI :)
es ezt minden tulzas nelkul mondom; johet tajfun es eso vagy szikrazo nap, itt minden valahogy el van varazsolva; a hegyek dus vegetacioja csak ugy leheli az illatos parakat a varos korul es persze az egyetemen - merthat hol mashol lenne a suli mint a hegyteton.
A tradicionalis japan kedvesseg az megvan rendesen, az elado majdhogynem elnezest kert mikor keves penzt vittem a boltba (osszekevertem a 10 yenest az 500 yenessel tegnap este....) es vissza kellett adnom par furcsa allagu gyumolcskeszitmenyt---
es itt maris ratertem a kajara. Hihhetetlen valasztek; minden van szaritott, konyhakesz es alapanyag verzioban is; a cuccok javareszerol alt. foggalmam nincs mi ugyhogy mindig kostolgatok valami ujat: zoldtea-hab/zsele, mindenfele mochik, a fentebb emlitett gyumizselek.... az iskolai menza vagy inkabb etterem a magyar szemnek/szajnak kellemes sokkot okoz; ingyen tea/viz, es 300-500 jenert degeszre eszed magad mindenfele finomsaggal, a husis cuccoktol kezdve a ramenen es udonon at a gyuudonig, aaaa.
annyi ujdonsag van hogy ugy gondoltam, tematikusan megyek at a dolgokon, mint pl: RESIST THE CUTE azaz a japan uzlet- es reklampolitika tamadasa a cuki-erzekeloidre; kaja-pia (mmmm sakeeeee)...
na es persze emberek: a tobbi cserediakkal eleg gyorsan osszemelegedtunk, foleg akikkel egy koliban, a Kaikanban lakok (ahol meg macska is van, Neko-kun :); allitolag a magyarok szoktattak ide, mer kobor cica volt szegeny ) karaokeztunk, ahol kiderult hogy a koreai csajoknak VESZETT JO hangjuk van :) en csak maaammaaa ... (bar a Colors meg a Sk8er boi egesz jol mentek :))
illetve hogy a magyarok jobban birjak a piat mint az amerikaiak, nem kicsit O.o persze vannak itt meg nemetek, finnek, koreaiak es kinaiak is boven, bar utobbiak foleg egy masik koleszban... amugy ok a legjobb japanosok termeszetesen... europa le van maradva.
Vegul pedig: high-tech. a 400 ezres varos a 3-4 plazaval nekik videk (reakcio: anyad....) a 0 yenes telefon amit a zuhogo esoben es gatyarohaszto paras idoben beszereztunk pedig 8 megapixeles kameraval es hasonlo felbontasu oriasi kijelzovel rendelkezik. Sharp SH 001 akit erdekel, ra lehet keresni. a 12 MP-es fenykepezogepem pedig 16000 yen volt. ohyeah. mar csak vmi elektronikus szotar keeene.
eddig csak 2 oram volt suliban; a 4es nyelvi csoportba raktak. Elso orarol persze elkestem :O es rogton tesztet is irtunk az ora vegen, ami eleg jol ment nekem (hala M-senseinek....), a tobbieket sajnos megfogtak a nehezebb peldak-- amugy ez csak amolyan 2. szintfelmero volt szal nem gaz. A japan nyelveszetes ora meg vicces, felig japanul felig angolul... kicsit fejfajdito. O.o
hetvegen volt mar ido varost nezni is, tuzott a nap ezerrel, lejartuk a labunkat, de csak meg jobban megszerettem Oitat :) Nektek is tetszene am! a fenykepek nem fogjak visszaadni az atmoszferat de azer lesznek, igerem! Most viszont zarom soraimat... es varom a kommenteket :)
Az elso egy hetrol diohejban: SZUPEEEEEEEEEEEEEEEEEEEER :) IMAAADOK ITT LENNI :)
es ezt minden tulzas nelkul mondom; johet tajfun es eso vagy szikrazo nap, itt minden valahogy el van varazsolva; a hegyek dus vegetacioja csak ugy leheli az illatos parakat a varos korul es persze az egyetemen - merthat hol mashol lenne a suli mint a hegyteton.
A tradicionalis japan kedvesseg az megvan rendesen, az elado majdhogynem elnezest kert mikor keves penzt vittem a boltba (osszekevertem a 10 yenest az 500 yenessel tegnap este....) es vissza kellett adnom par furcsa allagu gyumolcskeszitmenyt---
es itt maris ratertem a kajara. Hihhetetlen valasztek; minden van szaritott, konyhakesz es alapanyag verzioban is; a cuccok javareszerol alt. foggalmam nincs mi ugyhogy mindig kostolgatok valami ujat: zoldtea-hab/zsele, mindenfele mochik, a fentebb emlitett gyumizselek.... az iskolai menza vagy inkabb etterem a magyar szemnek/szajnak kellemes sokkot okoz; ingyen tea/viz, es 300-500 jenert degeszre eszed magad mindenfele finomsaggal, a husis cuccoktol kezdve a ramenen es udonon at a gyuudonig, aaaa.
annyi ujdonsag van hogy ugy gondoltam, tematikusan megyek at a dolgokon, mint pl: RESIST THE CUTE azaz a japan uzlet- es reklampolitika tamadasa a cuki-erzekeloidre; kaja-pia (mmmm sakeeeee)...
na es persze emberek: a tobbi cserediakkal eleg gyorsan osszemelegedtunk, foleg akikkel egy koliban, a Kaikanban lakok (ahol meg macska is van, Neko-kun :); allitolag a magyarok szoktattak ide, mer kobor cica volt szegeny ) karaokeztunk, ahol kiderult hogy a koreai csajoknak VESZETT JO hangjuk van :) en csak maaammaaa ... (bar a Colors meg a Sk8er boi egesz jol mentek :))
illetve hogy a magyarok jobban birjak a piat mint az amerikaiak, nem kicsit O.o persze vannak itt meg nemetek, finnek, koreaiak es kinaiak is boven, bar utobbiak foleg egy masik koleszban... amugy ok a legjobb japanosok termeszetesen... europa le van maradva.
Vegul pedig: high-tech. a 400 ezres varos a 3-4 plazaval nekik videk (reakcio: anyad....) a 0 yenes telefon amit a zuhogo esoben es gatyarohaszto paras idoben beszereztunk pedig 8 megapixeles kameraval es hasonlo felbontasu oriasi kijelzovel rendelkezik. Sharp SH 001 akit erdekel, ra lehet keresni. a 12 MP-es fenykepezogepem pedig 16000 yen volt. ohyeah. mar csak vmi elektronikus szotar keeene.
eddig csak 2 oram volt suliban; a 4es nyelvi csoportba raktak. Elso orarol persze elkestem :O es rogton tesztet is irtunk az ora vegen, ami eleg jol ment nekem (hala M-senseinek....), a tobbieket sajnos megfogtak a nehezebb peldak-- amugy ez csak amolyan 2. szintfelmero volt szal nem gaz. A japan nyelveszetes ora meg vicces, felig japanul felig angolul... kicsit fejfajdito. O.o
hetvegen volt mar ido varost nezni is, tuzott a nap ezerrel, lejartuk a labunkat, de csak meg jobban megszerettem Oitat :) Nektek is tetszene am! a fenykepek nem fogjak visszaadni az atmoszferat de azer lesznek, igerem! Most viszont zarom soraimat... es varom a kommenteket :)
2009. szeptember 18.
Fogorvos, shopping és más kellemes élmények
Ma megtörtént a félelmetes Fogászati Ellenőrzés. 2 éve voltam kb utoljára :) a vicces hogy a doktornő emlékezett, és mondta is, hogy milyen szépek a fogaim, meg jól ápoltak stb. LOL gondolom magamban: ha tudná hogy naponta 1x mosok fogat, semmi fogselyem meg egyéb mókák, sőt, van hogy ha naggyon lusta vagyok még az t az 1x-it is elhagyom ... szóval, leülök a székbe, , doki tükörrel matat jobbról, hát nem egy kollegina (fiatal, szőke lányzó) is odahajol és nézeget balról? ettől viszont nevethetnékem támadt, mert olyan volt, mintha valami bizarr színpadon lennék,, reflektor, közönség, mi kell még? :) na azér kibírtam, és a fogaimnak sincs semmi baja. Azért megérte elmenni, mert megtudtam, hogy kezdek bölcs lenni - épp most bújik kifele egy bölcsességfogam :)
Aztán elmentünk a remek őszi időjárásra való tekintettel(köd, eső, eső, felhők, eső) shoppingolni. Az nem titok, hogy nem igazán vagyok oda ezen tevékenységért, Anya meg pláne nem, de azért megmakacsoltuk magunkat és bejártunk 4 üzletet plusz a kínai éttermet a Stop Shopban. mindezt cirka 5,5 óra alatt. A nap poénja, hogy nekem kellett mindenféle nadrágot, szoknyát, felsőt és cipőt magamra rángatni (méreteimetés az átlag-konfekcióruhát tekintve sokszor szó szerint), viszont Anya volt az, aki kiugrott 1,5 óra múlva a C&Aból, én már nem bírom! felkiáltással kapucsínózni. :)
Szóval megszenvedtem egy kicsit a dolgot, különösen önbizalom téren: hát mozogni kell, bizony, az a sok khm, oda nem illő dolog nem fog eltűnni.csak úgy. Ja és felfedeztem a frenetikus tükrök segítségével egy diszkrét kék foltot ismagamon.... hogy honnan van? fogalmam sincs.... lehet megint részeg voltam ?! :)
Mindegy, a lényeg a Zsákmány: 3 szoknya, 1 farmernadrág, 1 pár cipő, 1 pár csizma, sapka, 2 kesztyű (1 levágott ujjas, nagyon mókás), kendő/sál, 1 vékony pulcsi, fehérnemű. A cuccok nagy százaléka LILA színben pompázik; még a csizma is :D Ez a meglepően hosszú lista azért jöhetett össze mert évek óta nem vettem normális alapdarabokat, amik meg vannak, azok pont mostanra amortizálódtak le (jellemző...). Bezzeg pólóm az van dögivel. Na azt könnyebb is venni mint gatyót :) Elegánsabb nadrágot pl tízet is felpróbáltam, egy se lett jó. A cipőbolt másik poénja hogy J házaspárral összefutottunk a kínaiban :) ekkor már Apa is csatlakozott. Mentek ők is cipőt venni. JuPi kb 5 perc alatt végzett, majd kb 20 perc múlva jó apám se bírta tovább. Mi még ezután maradtunk egy röpke fél-háromnegyed órát. :) akit érdekel a Deichmann női részlegének kínálata, forduljon hozzám bizalommal.
Holnap folyt köv: ünneplő cipő, majd kellene kabát, pulcsi, még sok fehérnemű meg zokni és persze ajándéknak való mert hát a japánok imádnak ajándékozni ugyebár,. Én viszont nem szeretek ajándékot VENNI. Adni már igen; csak addig valahogy el kell általában jutni.
Jah holnap reggel M sensei-el kezdek Moszkva téren; ha olyan csodásan fog menni a japán, mint szerdán (értsd: katasztrófálisan; sokszor nem is értettem egy szót se abból, amit mondott, pedig ilyen azért ritkán van... ) akkor varázsos egy órácskának nézek elébe. A japán utazásról már nem is beszélve - kissé riasztónak tűnik ám, hogy ott majd mindenki nihongo, meg esetleg English... Amerikában is az elején besokalltam ám, persze aztán elmúlt az "utálom hogy mindenki ezt az ocsmány nyelvet beszéli, nem értek semmit és valaki szóljon hozzám érthető emberi nyelven könyörgök!" érzés, de nem kellemes. Kedves Olvasóim, ti tapasztalt világjárók :)már éreztetek ilyet?
Zárásként jó hír: vézna kiscicánk, Rozsdi/Pocakberci szépen gyarapodik, talán 1-2 hét múlva már beilleszkedik a családba és a cingár testére rakódik némi husi :)
Aztán elmentünk a remek őszi időjárásra való tekintettel(köd, eső, eső, felhők, eső) shoppingolni. Az nem titok, hogy nem igazán vagyok oda ezen tevékenységért, Anya meg pláne nem, de azért megmakacsoltuk magunkat és bejártunk 4 üzletet plusz a kínai éttermet a Stop Shopban. mindezt cirka 5,5 óra alatt. A nap poénja, hogy nekem kellett mindenféle nadrágot, szoknyát, felsőt és cipőt magamra rángatni (méreteimetés az átlag-konfekcióruhát tekintve sokszor szó szerint), viszont Anya volt az, aki kiugrott 1,5 óra múlva a C&Aból, én már nem bírom! felkiáltással kapucsínózni. :)
Szóval megszenvedtem egy kicsit a dolgot, különösen önbizalom téren: hát mozogni kell, bizony, az a sok khm, oda nem illő dolog nem fog eltűnni.csak úgy. Ja és felfedeztem a frenetikus tükrök segítségével egy diszkrét kék foltot ismagamon.... hogy honnan van? fogalmam sincs.... lehet megint részeg voltam ?! :)
Mindegy, a lényeg a Zsákmány: 3 szoknya, 1 farmernadrág, 1 pár cipő, 1 pár csizma, sapka, 2 kesztyű (1 levágott ujjas, nagyon mókás), kendő/sál, 1 vékony pulcsi, fehérnemű. A cuccok nagy százaléka LILA színben pompázik; még a csizma is :D Ez a meglepően hosszú lista azért jöhetett össze mert évek óta nem vettem normális alapdarabokat, amik meg vannak, azok pont mostanra amortizálódtak le (jellemző...). Bezzeg pólóm az van dögivel. Na azt könnyebb is venni mint gatyót :) Elegánsabb nadrágot pl tízet is felpróbáltam, egy se lett jó. A cipőbolt másik poénja hogy J házaspárral összefutottunk a kínaiban :) ekkor már Apa is csatlakozott. Mentek ők is cipőt venni. JuPi kb 5 perc alatt végzett, majd kb 20 perc múlva jó apám se bírta tovább. Mi még ezután maradtunk egy röpke fél-háromnegyed órát. :) akit érdekel a Deichmann női részlegének kínálata, forduljon hozzám bizalommal.
Holnap folyt köv: ünneplő cipő, majd kellene kabát, pulcsi, még sok fehérnemű meg zokni és persze ajándéknak való mert hát a japánok imádnak ajándékozni ugyebár,. Én viszont nem szeretek ajándékot VENNI. Adni már igen; csak addig valahogy el kell általában jutni.
Jah holnap reggel M sensei-el kezdek Moszkva téren; ha olyan csodásan fog menni a japán, mint szerdán (értsd: katasztrófálisan; sokszor nem is értettem egy szót se abból, amit mondott, pedig ilyen azért ritkán van... ) akkor varázsos egy órácskának nézek elébe. A japán utazásról már nem is beszélve - kissé riasztónak tűnik ám, hogy ott majd mindenki nihongo, meg esetleg English... Amerikában is az elején besokalltam ám, persze aztán elmúlt az "utálom hogy mindenki ezt az ocsmány nyelvet beszéli, nem értek semmit és valaki szóljon hozzám érthető emberi nyelven könyörgök!" érzés, de nem kellemes. Kedves Olvasóim, ti tapasztalt világjárók :)már éreztetek ilyet?
Zárásként jó hír: vézna kiscicánk, Rozsdi/Pocakberci szépen gyarapodik, talán 1-2 hét múlva már beilleszkedik a családba és a cingár testére rakódik némi husi :)
2009. szeptember 16.
idegbaj
Csak egy apró kérdés. Hogy készüljek fel bárhogy is ha egész nap a patikában adminisztrálok, szabad időmben meg a házimunkát nyomom és macskázok -- na jó az nem igazán munka, de akkor se lehetne a cicussal senki rajtam kívül, egyedülhagyni meg nem lehet egész nap.
Ja és estére meg elfáradok, és kábé arra van erőm, hogy lehuppanjak a gép elé a facebookon vakerolni. Kellett nekem azt is elkezdeni, órákat töltöttem vele el rögtön első nap is, meg felkeresem az összes régi ismerőst szerte a világból.
Meg is vagyok döbbenve, kis Rapelje-ben az emberek össze-vissza házasodnak meg gyerekeket potyogtatnak. Persze vicces módon, mivel kicsi településről beszélünk, belterjes a téma, mint a királyi családoknál. Szóval Montanában az én korombeli emberek már felnőttek, Hát itt Európában én ráérek asszem. Amúgy elég idegesítő, hogy a társadalom meg a neveltetésem eléggé belém kódolta a "normális" életutat", holott én, illetve minden ember értékes akkor is, ha egyedül van, önmagában! és nem egy férfitől/férjtől (ill. nőtől/feleségtől) lesz teljes és boldog az élet. De persze azt sulykolják belénk mindenhonnan hogy szardarab vagy ha nincs Valakid. Ezért akarnak már 12-3 évesen is barátot a fél éve még barbizó-pónizó-legózó kislányok. Ezért virágzik a szórakoztató- és pornóipar is.
Most persze mondhatnánk, hogy azért beszélek így, mert nincs barátom. De akkor ne is legyen, ha egy sablonnak kell megfelelnem-! Akkor legyen, ha EMBERILEG megfelelő. Addig meg marad a keresgélés; és ha 23 évesen nem találtam meg még a tökéletes párt, vagy legalábbis azt akire ezt ráfogom, attól én kevesebb lennék? Hát az elvárások szerint, sajnos, igen. Ha nem lenne világos, mit értek ez alatt, gondoljon a médiából, szórakozóhelyekről, baráti-iskolai körből, utcáról sugárzó "elvárásokra"! Így már stimmt?
Persze félreértés ne essék, a családalapítás egy fontos és nagyszerű dolog, magam is ezt tenném. Amiről én beszélek, amit nem találok helyénvalónak, az az önbizalomhiány beleverése az emberekbe, az önállótlanság hamis illúziójának felébresztése az individuumban. Éljenek az Emberek, vesszenek az idolok!
Ja és estére meg elfáradok, és kábé arra van erőm, hogy lehuppanjak a gép elé a facebookon vakerolni. Kellett nekem azt is elkezdeni, órákat töltöttem vele el rögtön első nap is, meg felkeresem az összes régi ismerőst szerte a világból.
Meg is vagyok döbbenve, kis Rapelje-ben az emberek össze-vissza házasodnak meg gyerekeket potyogtatnak. Persze vicces módon, mivel kicsi településről beszélünk, belterjes a téma, mint a királyi családoknál. Szóval Montanában az én korombeli emberek már felnőttek, Hát itt Európában én ráérek asszem. Amúgy elég idegesítő, hogy a társadalom meg a neveltetésem eléggé belém kódolta a "normális" életutat", holott én, illetve minden ember értékes akkor is, ha egyedül van, önmagában! és nem egy férfitől/férjtől (ill. nőtől/feleségtől) lesz teljes és boldog az élet. De persze azt sulykolják belénk mindenhonnan hogy szardarab vagy ha nincs Valakid. Ezért akarnak már 12-3 évesen is barátot a fél éve még barbizó-pónizó-legózó kislányok. Ezért virágzik a szórakoztató- és pornóipar is.
Most persze mondhatnánk, hogy azért beszélek így, mert nincs barátom. De akkor ne is legyen, ha egy sablonnak kell megfelelnem-! Akkor legyen, ha EMBERILEG megfelelő. Addig meg marad a keresgélés; és ha 23 évesen nem találtam meg még a tökéletes párt, vagy legalábbis azt akire ezt ráfogom, attól én kevesebb lennék? Hát az elvárások szerint, sajnos, igen. Ha nem lenne világos, mit értek ez alatt, gondoljon a médiából, szórakozóhelyekről, baráti-iskolai körből, utcáról sugárzó "elvárásokra"! Így már stimmt?
Persze félreértés ne essék, a családalapítás egy fontos és nagyszerű dolog, magam is ezt tenném. Amiről én beszélek, amit nem találok helyénvalónak, az az önbizalomhiány beleverése az emberekbe, az önállótlanság hamis illúziójának felébresztése az individuumban. Éljenek az Emberek, vesszenek az idolok!
2009. szeptember 15.
Első
Két hét és elindul a nagy kaland - már cirka öt éve várok erre. Ez megérdemel már egy blogot önmagában is, ugye?
Mi is várható ide? Képek, tapasztalatok, sztorik, infók, furcsaságok és "állatságok". Lehet kommentezni is majd, mindenkinek, hogy én is halljak felőletek, meg hogy legyen lehetőség kifejezni mindenféle érzelmeiteket írásban is :)
Addig pedig az utazási előkészületekről fogok itt humorizálni meg jajongani, meg közvélemény-kutatni, főleg a csomagolás kapcsán, merthát a súlylimit az egy közepes kutya tömegével egyenlő, azaz 20 kg.Mindjárt egy kérdés:
Milyen magyar nyelvű könyvet vigyek magammal?!
Kommentekbe tessék válaszolni, mindenki javasolhat max. 3 darabot.
Angol nyelvű asszem a Gyűrűk ura lesz. Szórakoztató, irodalmi, és HOSSZÚ, tehát a repülőn se kell félnem, hogy kiolvasom mielőtt a stewardess felszolgálja a kávét.
Más. Van egy macskánk. Tegnap találtuk. Macskakiállításról jöttünk haza hugommal, hát erre a házunktól csupán harminc méterre jön szembe egy szürke cirmos tünemény. Mini-tünemény (kb 2 tenyérnyi). Mégse hagyhattam szegényt az utcán! Úgyhogy be lett fogadva azonnali hatállyal. Amúgy már akartunk is egy macskát otthonra, lévén 2 öreg kutyánk elveszett :(. Szóval van most nekünk Rozsdi, a szürke/barnásvörös cirmos, aki imád aludni, enni, játszani, embereket követni, nekik dorombolni, törleszkedni és DAGASZTANI. Képek nemsokára ;) Csak azt sajnálom, hogy nem láthatom, ahogy felcseperedik... ilyen az élet.
Mi is várható ide? Képek, tapasztalatok, sztorik, infók, furcsaságok és "állatságok". Lehet kommentezni is majd, mindenkinek, hogy én is halljak felőletek, meg hogy legyen lehetőség kifejezni mindenféle érzelmeiteket írásban is :)
Addig pedig az utazási előkészületekről fogok itt humorizálni meg jajongani, meg közvélemény-kutatni, főleg a csomagolás kapcsán, merthát a súlylimit az egy közepes kutya tömegével egyenlő, azaz 20 kg.Mindjárt egy kérdés:
Milyen magyar nyelvű könyvet vigyek magammal?!
Kommentekbe tessék válaszolni, mindenki javasolhat max. 3 darabot.
Angol nyelvű asszem a Gyűrűk ura lesz. Szórakoztató, irodalmi, és HOSSZÚ, tehát a repülőn se kell félnem, hogy kiolvasom mielőtt a stewardess felszolgálja a kávét.
Más. Van egy macskánk. Tegnap találtuk. Macskakiállításról jöttünk haza hugommal, hát erre a házunktól csupán harminc méterre jön szembe egy szürke cirmos tünemény. Mini-tünemény (kb 2 tenyérnyi). Mégse hagyhattam szegényt az utcán! Úgyhogy be lett fogadva azonnali hatállyal. Amúgy már akartunk is egy macskát otthonra, lévén 2 öreg kutyánk elveszett :(. Szóval van most nekünk Rozsdi, a szürke/barnásvörös cirmos, aki imád aludni, enni, játszani, embereket követni, nekik dorombolni, törleszkedni és DAGASZTANI. Képek nemsokára ;) Csak azt sajnálom, hogy nem láthatom, ahogy felcseperedik... ilyen az élet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
