idegbaj

Csak egy apró kérdés. Hogy készüljek fel bárhogy is ha egész nap a patikában adminisztrálok, szabad időmben meg a házimunkát nyomom és macskázok -- na jó az nem igazán munka, de akkor se lehetne a cicussal senki rajtam kívül, egyedülhagyni meg nem lehet egész nap.
Ja és estére meg elfáradok, és kábé arra van erőm, hogy lehuppanjak a gép elé a facebookon vakerolni. Kellett nekem azt is elkezdeni, órákat töltöttem vele el rögtön első nap is, meg felkeresem az összes régi ismerőst szerte a világból.
Meg is vagyok döbbenve, kis Rapelje-ben az emberek össze-vissza házasodnak meg gyerekeket potyogtatnak. Persze vicces módon, mivel kicsi településről beszélünk, belterjes a téma, mint a királyi családoknál. Szóval Montanában az én korombeli emberek már felnőttek, Hát itt Európában én ráérek asszem. Amúgy elég idegesítő, hogy a társadalom meg a neveltetésem eléggé belém kódolta a "normális" életutat", holott én, illetve minden ember értékes akkor is, ha egyedül van, önmagában! és nem egy férfitől/férjtől (ill. nőtől/feleségtől) lesz teljes és boldog az élet. De persze azt sulykolják belénk mindenhonnan hogy szardarab vagy ha nincs Valakid. Ezért akarnak már 12-3 évesen is barátot a fél éve még barbizó-pónizó-legózó kislányok. Ezért virágzik a szórakoztató- és pornóipar is.
Most persze mondhatnánk, hogy azért beszélek így, mert nincs barátom. De akkor ne is legyen, ha egy sablonnak kell megfelelnem-! Akkor legyen, ha EMBERILEG megfelelő. Addig meg marad a keresgélés; és ha 23 évesen nem találtam meg még a tökéletes párt, vagy legalábbis azt akire ezt ráfogom, attól én kevesebb lennék? Hát az elvárások szerint, sajnos, igen. Ha nem lenne világos, mit értek ez alatt, gondoljon a médiából, szórakozóhelyekről, baráti-iskolai körből, utcáról sugárzó "elvárásokra"! Így már stimmt?
Persze félreértés ne essék, a családalapítás egy fontos és nagyszerű dolog, magam is ezt tenném. Amiről én beszélek, amit nem találok helyénvalónak, az az önbizalomhiány beleverése az emberekbe, az önállótlanság hamis illúziójának felébresztése az individuumban. Éljenek az Emberek, vesszenek az idolok!